Jessamine Chan Jó anyák iskolája című disztópiája finoman szólva is földre küldött. Erős könyvnek tartom, nálam benne van az idei 5 legjobb olvasásaimban, ugyanakkor annyira nehezen haladtam vele, hogy hetekig húztam a befejezését. Rengeteg kérdést feltettem magamnak, miközben fejezetről fejezetre haladtam. Többek között azt, hogy milyen egy jó anya? Lehet skálán mérni az anyaságot? És vajon ebben a fiktív jövőben játszódó világban, melyet az írónő lerajzolt, lehet-e jó, vagy inkább maradhat-e jó egy anya? 
A kötet nemrégiben jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában és Török Ábel fordításában.

Abbi Waxman könyveit nagyon szeretem. Az Új örömök kertje volt az első, melyet olvastam tőle, tavaly pedig az Egy könyvmoly élete című vicces és romantikus szösszenete is nálam landolt. Nemrégiben megjelent a Felnőttképző című regénye, amelyben ugyan feltűnnek régi ismerősök, de ez ne riasszon el senkit a könyvtől, ugyanis nincsenek utalgatások a többi kötetre, így teljesen érthető lesz azok számára is, akik először találkoznak az írónővel. Üde, könnyed kis szösszenet, hétvégi punnyadáshoz ideális, vagy ha még visszajön a jó idő, akkor kellemes strandkönyv.

Január 1-én ünnepeltük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. Egy kedves ismerősöm kissé pikírten azt mondta nemrég, hogy idén Petőfivel mindent el lehet adni. Ezen jót derültünk, de az tény, hogy sok-sok könyv megjelent róla az elmúlt hónapokban, legyen az gyerekeknek szóló irodalom vagy felnőtt szakkönyv. A nemzet költője 1823-ban született Kiskőrösön, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből több mint nyolcszázötven maradt az utókorra. Emlegetjük forradalmárként és nemzeti hősként, vagy ahogyan Miklya Luzsányi Mónika megfogalmazta, Petőfi, a sztár. Nemrégiben megjelenő könyvét Oravecz Gergely munkái díszítik, a végeredmény pedig egy igazán menő rajongói kézikönyv lett, mely kifejezetten a 9 éven felülieket célozza meg.

Vannak helyzetek, amikor teljesen más irányt vesz az életünk, s bár hiába ragaszkodunk a régi, jól bevált dolgokhoz, bizony változtatnunk kell. Ez először nagyon fájdalmas és ijesztő, de a végén mégis ott dereng az újrakezdés és a boldogabb élet lehetősége. A történetsütödés Carsten Henn második regénye A könyvsétáltató után, amely szintén egy ismeretlen német kisvárosba kalauzolja el olvasóit. Azonban a főszerepet ezúttal nem egy idős úr és egy kilenc éves cserfes kislány, hanem egy fiatal és boldogtalan balerina, valamint egy Olaszországból származó pék játssza. Amellett, hogy a két könyv helyszíne megegyezik, még egy közös van bennük: igazán szívhez szólóak.

Úgy képzelem, amikor Bajzáth Mária és Ónya-Oláh Dóra először vették kezükbe a nyomdából frissen kikerült közös könyvüket, az Erdők-mezők népmeséit, Madách Imre juthatott eszükbe, amikor Az ember tragédiájában leírta: "Be van fejezve a nagy mű, igen." Mert ez egy remekmű lett, ráadásul kívül-belül csodálatos.
A kötet Magyarország varázslatos növény- és állatvilágát mutatja be, így talán érthető, hogy a megjelenése március 21-ére lett datálva, az Erdők Nemzetközi Napjára. Ha van olyan, hogy hiánypótló irodalom, akkor ez az, ugyanis arra hivatott, hogy a 21. század emberének megmutassa, mennyire sokszínű a természet, mennyi örömet tud okozni és milyen fontos, hogy harmóniában éljünk vele.

Pár hete lettem 40. Minden évben egy kicsit megvisel a szülinapom, mert látom magamon és a környezetemben élőkön is az idő múlását. Egy picit ilyenkor megállok és átgondolom az elmúlt évet, számot vetek, hogy mi történt és min kell, vagy kellett volna változtatnom. Ilyenkor jobban tudatosodik bennem, hogy milyen gyorsan röpülnek az évek, s persze elő jön az örök kérdés is: Merre tartok és jó helyen vagyok-e most az életemben? Emma Straub Holnap ilyenkor című regényének főszereplője egy szintén 40 éves nő, aki hasonló dilemmákkal küzd, mint most én. Valószínűleg ezek miatt vált meghatározó könyvvé számomra ez a regény, melynek szinte minden cselekményszálával tudtam egy picit azonosulni.