Gondoltad volna, hogy Hugh Howey eredetileg egyszeri műnek szánta Wool című novelláját? Először saját kiadásként töltötte fel az Amazon webshopra, de álmaiban sem gondolta volna, hogy ilyen jó fogadtatást fog kapni az írás. A disztopikus jövőben játszódó történet akkora sikert aratott, hogy folytatni kezdte, végül egy kisregénysorozattá nőtte ki magát. A Silóból tavaly Rebecca Ferguson főszereplésével filmsorozat készült, melyről sok-sok elismerő kritikát olvashatsz, a sikeren felbuzdulva a Könyvmolyképző Kiadó pedig újra kiadta egy vaskos kötetben az első öt részt.

Emlékszel még, hogy mi volt gyerekkorodban a legkedvesebb játékod? Nekem egy narancssárga maci, amelyet egy kedves, idős nénitől kaptam, amikor kiskoromban bekerültem a kórházba, hogy kivegyék a mandulámat. A műtétet végül elhalasztották és azóta sem feküdtem kés alá, de amíg bent időztem pár napig a klinikán, megismerkedtem a hölggyel, aki - hogy ne féljek annyira a szuritól -, megajándékozott azzal a kicsit durva tapintású, rikító színű, gombszemű és gomborrú kedvenccel. Azt hiszem, minden gyereknek szüksége van egy társra, akit lehet ölelni, akivel lehet játszani, akinek mindent el lehet mondani, és aki bátorságot ad, ha félelmetes a sötét. William Joyce nemrégiben megjelent könyvében, az Ollie hazatalál című kötetben a kedvenc játékokról olvashatunk, a történet során pedig beleláthatunk abba a varázslatba is, amikor egy játék egy kisgyermek kedvencévé válik.

Sue Monk Kidd A méhek titkos élete című regénye több olyan elemet is tartalmaz, melyeket leginkább a nők kedvelnek a szépirodalmi művekben. A leheletkönnyű, lassan építkező történetek mindenképp ilyenek. Az pedig, hogy visszarepít bennünket az 1960-as évekbe, egyszerre jó és nyugtalanító érzést vált ki belőlünk. Érdekes belegondolni, hogy mekkora utat tettünk meg azóta, és mennyi van még előttünk, hogy legyőzzük a rasszizmust. A téma nem könnyű mégis felemelő, melynek középpontjában a szeretet és a család áll. A család, mely nem biztos, hogy attól válik azzá, hogy a tagok biológiailag a rokonaink-e vagy sem. A kötet 2004 óta nem került újra kiadásra, most viszont kapott egy csodás borítót és végre újra elérhetővé vált az olvasók számára. A történet a 21. Század Kiadó gondozásában és Barta Judit fordításában olvasható.

Pár hete lettem 40. Minden évben egy kicsit megvisel a szülinapom, mert látom magamon és a környezetemben élőkön is az idő múlását. Egy picit ilyenkor megállok és átgondolom az elmúlt évet, számot vetek, hogy mi történt és min kell, vagy kellett volna változtatnom. Ilyenkor jobban tudatosodik bennem, hogy milyen gyorsan röpülnek az évek, s persze elő jön az örök kérdés is: Merre tartok és jó helyen vagyok-e most az életemben? Emma Straub Holnap ilyenkor című regényének főszereplője egy szintén 40 éves nő, aki hasonló dilemmákkal küzd, mint most én. Valószínűleg ezek miatt vált meghatározó könyvvé számomra ez a regény, melynek szinte minden cselekményszálával tudtam egy picit azonosulni.

Emlékszel arra, hogy tinikorunk kedvenc magazinjaiban mindig volt egy rovat olyan fiataloknak, akik valamilyen problémával küzdöttek, de nem találták a megoldást? Lehetett ez párkapcsolati válság, családi probléma vagy gyász, ha levelet írt valaki a szerkesztőségbe, bekerülhetett a lapba és egy szakember ellátta jó tanácsokkal. Cheryl Strayed nemrégiben megjelent könyve olyan emberek leveleit tartalmazza, melyeket akkor kapott, amikor a "Dear Sugar", vagyis "Kedves Cukor" című rovatot írta. A Gyönyörű apróságok tehát nem más, mint olyan levelek és válaszlevelek sokasága, melyekből erőt meríthetünk, együtt érezhetünk a feladókkal vagy csak jót derülhetünk rajtuk.

Ernest Hemingway Az öreg halász és tenger című regénye talán az egyik legismertebb A Búcsú a fegyverektől és az Akiért a harang szól című művei mellett. Ez a rövid elbeszélés egy idős ember, a tenger és egy horogra akadt hatalmas marlin történetén keresztül foglalkozik az emberi lét legalapvetőbb kérdéseivel. 1952-ben jelent meg, de 1953-ban már Pulitzer-díjjal, rá egy évre pedig irodalmi Nobel-díjjal jutalmazták ezt a kisregényt, mely méltán vonult be a 20. század klasszikus alkotásai közé. Mindezek mellett két filmes feldolgozással is találkozhatunk. 1958-ban Spencer Tracy, 1990-ben pedig Anthony Quinn alakítja az öreg halászt.

Bár a teljes karácsonyi műsor még nem ismert, lehetetlennek találom, hogy valamelyik csatorna ne tűzze idén is műsorra a Reszkessetek betörőket és a Grincset. Örök darab mindkettő, nem is igazán tudom elképzelni nélkülük  a szentestét, hiszen épp azt hivatottak elmesélni, miért is oly fontos a szeretet ünnepe. No, de most ebben a bejegyzésben nem az otthon hagyott Kevinről szeretnék mesélni, hanem a Grincsről, aki annyira utálta a karácsonyt, hogy úgy döntött, ellopja! Ezt a kis undok, zöld lényt 1957-ben Dr. Seuss találta ki, majd írta és rajzolta meg történetét. A Kolibri Klasszikusok sorában ez már a hatodik megjelent könyve, mely most is Tandori Dezső fordításában, de egy kicsit megújulva mesél a kisebbeknek. 

Mary Ann Shaffer és Annie Barrows regénye, a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság azon kevés könyvek egyike, melyet bizonyos időközönként újra előveszek. Szívbe markoló és varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a csatorna-szigeteki Guernsey-n élő közösség nem mindennapi története. Az egész nagyon szerethető és emberi, az olvasó pedig akaratlanul is megszereti a maroknyi csoport tagjait. Sőt, hamarosan minden vágya az lesz, hogy tagja lehessen a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságnak!
A regény 2008-ban jelent meg Amerikában, majd számos nyelvre lefordították. A magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el, most pedig a Park Kiadó gondozásában újra megjelent. Szerencsére Szántó Judit fordítása maradt, ám a borító filmesre cserélődött.