Ha már olvastál japán szerzőktől, akkor tudod, hogy ahogyan ők írnak, az nekünk, európaiaknak egy kicsit talán megfoghatatlan. Olyan történeteket találnak ki és olyan különleges atmoszférát képesek teremteni, hogy már az első oldalak után érezni lehet, hogy örökre megszereted vagy megutálod az effajta irodalmat. Nálam néhány éve kezdődött a szerelem és azóta is zsinórban olvasok japán (és vietnámi) kortárs íróktól. Genki Kawamura neve nem ismeretlen hazánkban, hiszen a többszörösen díjazott Ha a macskák eltűnnének a világból című regénye  hónapokig szerepelt sikerlistákon. Témáját tekintve nem könnyű, hiszen az elmúlásról és az életünk során elszenvedett veszteségekről mesél. Nemrégiben megjelent egy újabb könyve, mely szintén egy nehéz témát boncolgat. A virágokat ne felejtsd című kötet egy Alzheimer-kórban szenvedő anya és fia megható kapcsolatát mutatja be. Nagyon erős könyvnek tartom, melynek szereplői és mondanivalója biztosan hosszú ideig velem maradnak majd. Ez a kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Vihar Judit fordításában olvasható.

Ha esetleg azt tervezed, hogy a közeljövőben ellátogatsz Norvégiába, hogy túrázz egyet és megmászd a Blafjell-hegyet a barátaiddal, akkor véletlenül se olvasd el vagy vidd magaddal Lucy Clarke A túra című a könyvét, mert könnyen lehet, hogy félúton visszafordulsz majd. Ugyanis ez a könyv minden, csak nem sétagalopp!
Persze, miközben olvasod, jólesően beleszippanthatsz a friss hegyi levegőbe, gyönyörködhetsz a csodás kilátásban és érezheted a természet erejét, de vigyázz, mert ott bújik a lapok között az emberi gonoszság is. Ha mégis kíváncsi lettél, miféle sötét titkokra bukkanhatsz ezen a túraúton, semmiképpen ne hagyd ki. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Novák Gábor fordításában olvasható. 

Namrata Patel Meena Dave őszinte élete című könyve egy kivételesen érzelmes történet arról, hogyan találj önmagadra, amikor úgy érzed elvesztél és már nem tudod, hogy ki is vagy valójában. Ez a könyv egy érzelmi utazás, mely rávilágít arra, mennyire fontos, hogy megismerd a gyökereidet, és hogy tudd, honnan jöttél. Megmutatja azt is, hogy soha nem késő megtanulnunk, hogyan kapcsolódjunk az örökségünkhöz. Váljunk eggyé családunk történetével, ápoljuk nemzedékről nemzedékre hagyományainkat, hogy ezáltal mindig hazataláljunk, bárhol is legyünk a nagyvilágban. A kötet a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatában jelent meg és Vereckei Andrea fordításában olvasható.

Sue Monk Kidd A méhek titkos élete című regénye több olyan elemet is tartalmaz, melyeket leginkább a nők kedvelnek a szépirodalmi művekben. A leheletkönnyű, lassan építkező történetek mindenképp ilyenek. Az pedig, hogy visszarepít bennünket az 1960-as évekbe, egyszerre jó és nyugtalanító érzést vált ki belőlünk. Érdekes belegondolni, hogy mekkora utat tettünk meg azóta, és mennyi van még előttünk, hogy legyőzzük a rasszizmust. A téma nem könnyű mégis felemelő, melynek középpontjában a szeretet és a család áll. A család, mely nem biztos, hogy attól válik azzá, hogy a tagok biológiailag a rokonaink-e vagy sem. A kötet 2004 óta nem került újra kiadásra, most viszont kapott egy csodás borítót és végre újra elérhetővé vált az olvasók számára. A történet a 21. Század Kiadó gondozásában és Barta Judit fordításában olvasható.

Ha kedvenc festőt kellene mondanom, akkor egyértelműen Henri de Toulouse-Lautrec áll nálam a dobogó legfelső fokán. Ez a szerelem örök és megmásíthatatlan, de azért szeretek mindent, amely az impresszionizmushoz és a posztimpresszionizmushoz köthető. Marta Molnar regénye A napraforgók titkos élete pont azokkal a pontokkal operál, melyeket annyira kedvelek. Megjelennek könyvében a 20. század nagy festői, bár leginkább Vincent van Gogh életébe és zseniális művészetébe tekinthetünk be. Emellett főszerepet kap két erős nő, valamint egy száz éves családi titok is. A regény a Libri Kiadó gondozásában és Hoppán Eszter fordításában olvasható.

Joanna Quinn debütáló regénye A Bálnacsont színház, finoman szólva is figyelemreméltó. És itt most nem csak a közel 600 oldalára és a csodás borítójára gondolok, hanem arra a lassú folyású, évtizedeket átölelő történetre, amely megbújik a lapok között. Hiába vaskos könyv, nem sikerült kifognia rajtam. Behúzott, én pedig hagytam magam elmerülni ebben a Seagrave család két nemzedékét végigkísérő mesében. Szépen megírt, különleges, lüktető darab, melynek szereplői és helyszínei biztosan sokáig az olvasóval maradnak. 

Ha lenne egy időgéped, te melyik történelmi korszakba repülnél vissza? Én az 1920-as évek Angliáját és Amerikáját látogatnám meg, mert hihetetlenül izgalmas lehetett akkor az élet. Persze csak azoknak, akik a krémhez tartoztak, bár ha belegondolok, ez most is így van.
Az első világháború után dübörög a hisztériával határos élvhajhászás, a gazdagok szórakoznak, különféle klubokba járnak, elegáns autókkal furikáznak, drága bundákban parádéznak, az esti koktéljuk fölött beindul a pletykagépezet és természetesen megjelennek a gengszterek is, akik legtöbbször egyéni megoldásokat találnak ki egy-egy kényes ügy elintézéséhez. Ebbe az egyszerre csillogó és sötét korszakba kalauzolja el Kate Atkinson olvasóit A léhaság szentélyei című regényében. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Borbély Judit Bernadett fordításában olvasóható.