Egy jó meséhez, egy kedves történethez nem feltétlenül kellenek királylányok, hercegek és hétfejű sárkányok. Néha egy halk szavú öregúr és egy minden lében kanál macska is elég. Sven Nordqvist tökéletesen ráérzett erre, de talán még ő maga sem sejtette, hogy a Pettson és Findusz sorozattal mennyi mosolyt fog csalni a gyerekek és a felnőttek arcára. Nálunk eddig több kötet is megjelent, de az a helyzet, hogy képtelen vagyok kedvencet választani közülük, mert mindegyik annyira kedves. A Pettson horgászni megy címűt is csak azért emeltem ki, mert szépen hozza az esős, borongós hangulatot, amely a mai napunkat annyira jellemzi. És mert talán ettől (is) felfelé görbül majd a szánk széle.

Vannak napok, amikor nincs kedvünk kibújni az ágyból, nem akarunk senkivel sem találkozni, csak egyszerűen arra van szükségünk, hogy otthon legyünk a négy fal között. Pettson is valahogy így érez, reggel óta rosszkedvű. Kicsit elveszettnek érzi magát, még szerencse, hogy van egy macskája, aki soha nem hagyná, hogy sokáig lógassa az orrát! Findusz mindent megtesz, hogy jobb kedvre derítse, olyannyira, hogy még egy 1933-ban kifogott, majd kitömött halat is előszed a kamrából... Izeg-mozog, nem bír megmaradni a fenekén és minden cselt bevet, hogy Pettsont kibillentse ebből a letargikus állapotból. Végül sikerül egy kis fondorlattal rábírnia öreget, hogy vegyék elő a horgászbotokat és menjenek ki a közeli tóhoz halat fogni. Pettson pedig hamarosan azon kapja magát, hogy már nincs is rossz kedve.

A képen Pettson, ahogy megfogja Findusz farkincáját, nehogy kiessen a csónakból

Egészen kedves az a miliő, ahol Pettson és Findusz él, ugyanis egy igazi, hamisítatlan falusi környezet elevenedik meg a rajzokon. Ebben a kötetben az erdőben barangolunk és horgászni megyünk a szereplőkkel, ám a sorozat többi részét szintén egy idilli, nyugodt, vidéki hangulat lengi át. Tehenek és tyúkok bóklásznak a fűben, a szomszédok szívesen üldögélnek a ház előtti lócán, és ha valakinek segítségre van szüksége, mindig ott terem egy dolgos kéz. Sokat tanulhatunk Pettsontól és Findusztól a ház körüli munkánkról. Megtudhatjuk, hogyan kell felásni a kertet, bevetni, majd leszedni az érett termést. És ha egy kis kikapcsolódásra vágynánk a dolgos mindennapok után, kirándulni mehetünk velük vagy épp sátrazni; de süthetünk együtt palacsintát és készülődhetünk a karácsonyra is. Sosem unalmas a falusi élet, hiszen mindig tartogat valami meglepetést és izgalmat. Akkor meg pláne, ha az embernek van egy kotnyeles és nyughatatlan macskája!

Ám a Pettson és Findusz könyveknek nem csak a kedves történet az erőssége, hanem az illusztrációk is, melyeket szintén Sven Nordqvist készített. Irtó helyesek a képek, aprólékosan kidolgozottak és viccesek, ezért rendkívül élvezik a gyerekek, ha felolvasás közben nézegethetik a szereplőket. Findusz pedig mindig vidámságot hoz a játékosságával, és a zöld csíkos nadrágjával, meg a pici, zöld kalapjával.

Ezek a kedves történetek a General Press Kiadó gondozásában jelentek meg, a gyerekek pedig annyira szerették, hogy hamarosan rajzfilmsorozatban, majd a bábszínházban is felbukkant ez a furcsa, de végtelenül szerethető páros. Olvassátok, mert csuda könyvek ezek!

És még annyit a végére, hogy ha netán a svédországi Kristianstadban járnátok, mindenképpen nézzétek meg a Pettson és Findusz kiállítást. Időről időre felbukkan máshol is egy-egy időszaki kiállítás, Lundban egy teljes házat berendeztek, mintha Pettson és Findusz lakná, és mindegyik őrületesen interaktív. A megismert történetek elevenednek meg előttünk, bepillantást nyerhetünk Pettson konyhájába, megjelenik a híres kék pad is, de egy-két hasznos kinti szerszámmal, valamint a falusi élet mindennapjainak nélkülözhetetlen eszközeivel is megismerkedhetnek a gyerekek.

Kedvenc idézeteim:

Teljes csend és nyugalom honolt a tájon. A levegő nedves volt, szinte hideg.
Jólesik mozogni egy kicsit, gondolta Pettson. Sokkal jobb kint lenni, mint otthon ücsörögni nagy bánatosan. Nemsokára el is felejtette, hogy min szomorkodott.

Hazafelé Findusz megszólalt:
- Mi lenne, ha vacsora után, miután vágtál fát, leülnénk játszani?
- Inkább fel kéne ásnom a krumpliföldet - védekezett Pettson.
- Na jó - egyezett bele Findusz -, de csak a felét.
- Nem fáj már a lábad?
- Neeem, nem is fájt - vallotta be Findusz -, csak azért mondtam, hogy becsapjalak. Hogy gyere el velem horgászni.
- Azt a macska mindenit! - kuncogott Pettson. - Te aztán tudod, hogyan érd el, amit akarsz. A végén még arra is ráveszel, hogy leüljek veled játszani. Pedig nem akarok.
- Dehogynem - mondta Findusz -, majd meglátod, milyen jó lesz!

Zöldségtallérok szósszal

Pettson és Findusz szeret a konyhában lenni és jókat enni, ezt az is bizonyítja, hogy készült a mesekönyvek mellé egy szakácskönyv is, melynek címe: Mit főz ki Pettson és Findusz? Természetes hőseink kedvenc ételeit és italait tartalmazza, melyek legtöbbje megjelenik a mesékben is. Szóval arra gondoltam, hogy ebből a könyvből készítek el egy finomságot, mert ezzel biztosan nem nyúlhatok mellé. Hosszas lapozgatás után a zöldségtallérokra esett a választásom, a receptet egy az egyben a könyvből másoltam.
Annyit változtattam rajta, hogy vegánosítottam, vagyis a tojást vegán tojással helyettesítettem, a joghurtot szójajoghurtra cseréltem, és tojásmentes majonézt használtam. Nem hiszem, hogy Findusz felhúzná emiatt az orrát, bár ki tudja? Ennél a kotnyeles és nagydumás macskánál soha nem lehet tudni semmit biztosra.Hozzávalók:
A tallérokhoz:

• 30 dkg krumpli
• 25 dkg sárgarépa
• 40 dkg brokkoli
• 2 tojás
• 2 ek. liszt
• 4 ek. olaj
• só, őrölt bors

A szószhoz:

• 1 kis doboz (150 g) joghurt
• 1 tk. mustár
• 2 ek. majonéz
• 1 ek. finomra vágott petrezselyem
• 1 ek. finomra vágott metélőhagyma

Így készül:

1. A krumplit meghámozzuk, és kb. 20 perc alatt sós vízben puhára főzzük.
2. A sárgarépát és a brokkolit megmossuk, kis darabokra vágjuk, majd kb. 5 percig főzzük sós vízben.
3. A krumplit villával összetörjük. A tojásokkal, a liszttel és a zöldségek 1/3-ával összegyúrjuk, majd sóval és borssal ízesítjük.
4. A tésztából 12 tallért formázunk, az olajat egy serpenyőben felforrósítjuk, és a tallérokat aranybarnára sütjük benne.
5. A megmaradt zöldségeket szintén a serpenyőbe dobjuk, és hirtelen megpirítjuk.
6. A szószhoz a joghurtot, a mustárt, a majonézt, a petrezselymet és a metélőhagymát összekeverjük, sóval és borssal fűszerezzük, végül a tallérokhoz kínáljuk.