Tudtad, hogy óceánjaink több mint 80%-a még mindig feltáratlan? Talán ezért ragadják meg a mai napig képzeletünket a tengeri szörnyekről szóló mítoszok és legendák. Több kultúrában is szerepelnek, gondolj csak a szirénekre, a Krakenre vagy a Loch Ness-i szörnyre. Rosie Andrews debütáló regénye A Leviatán ezekkel a hiedelmekkel operál, története egyértelműen a történelmi és gótikus fikció egyik elbűvölő darabjává válhat. A kötet nemrégiben a 21. Század Kiadó KULT Könyvei között jelent meg, melyet Borbély Judit Bernadett fordításában olvashatsz. Aki szereti az efféle hangulatú regényeket, biztosan nem fog csalódni ebben sem, hiszen a sötétség, a mágia, a mítosz és a vallás pontosan úgy keveredik benne, mint a könyv borítóján megjelenő sötétkék, türkiz és arany színben tekergőző kígyók.

Miért jó életrajzi vagy életrajzi ihletésű könyveket olvasni? Először is azért, mert hihetetlen élettörténetekkel találkozhatunk és olyan emberek bőrébe bújhatunk, akik valami maradandót alkottak az utókor számára. Olyan nők és férfiak életébe leshetünk bele, akik megharcoltak az álmaikért, és a lehetetlennek tűnő helyzetekben sem adták fel soha. Inspirálhat bennünket a kitartásuk, felnézhetünk rájuk és erőt meríthetünk belőlük. 
Azt hiszem ezért szeretem annyira a Kossuth Kiadó Híres nők sorozatát, mert olyan hölgyekről olvashatok, akik bátrak voltak, és minden tekintetben kiemelkedő egyéniségek.
Van köztük olyan, aki inkább a tehetségével, és van aki az emberi kvalitásaival tűnik ki inkább, mindenesetre tetteik erőt adhatnak bárki számára. A sorozatból eddig Coco Chanel és Frida Kahlo kötetei voltak a kedvenceim, ezekről már írtam korábban az oldalon, de hamarosan érkezik majd Madame Picassóról, Édith Piafról és Alma Mahlerről is. De most Josephine Bakerre vetődik a reflektorfény, a revü koronázatlan királynőjére, akiről Sherry Jones írt a Josephine Baker utolsó tánca című regényében.

Gyerekkoromból emlékszem egy ismeretterjesztő kisfilmre, amelyben az ősember és a tűz kapcsolatát mutatták be. Érdemes belegondolni, hogy mennyi véletlen kellett ahhoz, hogy őseink rájöjjenek, a tűz nemcsak a hideg ellen véd meg, de az evésnél is kulcsfontosságú szerepet játszhat. Az elejtett vadak húsa megváltozott, ízesebb és omlósabb lett, amikor a forró lángok közé esett, és az erdőben gyűjtögetett növényekkel is ugyanez történt.
A megszerzett élelmet nem lehetett elpocsékolni, és minél többet ki kellett hozni belőle, hogy a későbbiekben is legyen táplálék. Ezután jöttek a kísérletezések, hogy miből mit lehet készíteni, és hogyan lehet a leghosszabb ideig eltartani a kész terméket. Számunkra ez már csak mese, mert készpénznek vesszük, hogy bármilyen élelmiszert megvásárolhatunk a boltokban, pedig érdekes története lehet egy-egy alapanyagnak vagy ételnek. Kalas Györgyi Sandwich grófja és a nápolyi pizza című könyvében egy kisebbfajta gasztronómia körutazást tehetünk, és megismerhetjük kedvenc ételeink történetét. De előre szólok, óvatosan kell lapozgatni, mert garantáltan korogni fog a gyomrod olvasás közben!

Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye az 1937-es megjelenése óta világsiker. Lassan örvénylő történet ez, melyből mindenki tud meríteni, ugyanakkor tipikusan az a könyv, mely különböző élethelyzetekben mást-mást ad.
Kicsit kilóg a magyar szépirodalmi kötetek közül, hiszen aki nem képes önfeledten belemerülni, hanem tiszta ésszel közelíti meg, az talán soha nem fogja tudni befogadni. Fura kalandozás a képzelet és a valóság határán, miközben bevezet az ember legbensőbb gondolataiba és félelmeibe. Négy éve írtam először a történetről, mely a wmn.hu oldalon jelent meg. Most, hogy újraolvastam, egészen más élményt adott. Szerb Antal ismét egy különös és varázslatos utazásra invitált, ahol szebbnél szebb olasz tájakon barangoltam és a rejtélyekkel teli múltban is elidőztem egy keveset.

A Télikrumpligombóc, a Gőzgombóc blues és a Sertésfej al dente után végre sikerült megszereznem Rita Falk Franz Eberhofer-sorozatának negyedik kötetét is, a Grízgaluska affért. Franz, a testesül-lelkestül bajor rendőr ebben a részben is hozza a formáját, a megszokott falusi idill pedig ugyanúgy átjön, mint az eddigi történetekben. A szereplőket ugyancsak régi ismerősökként köszöntöttem, hál'istennek a szívemnek oly kedves Nagyi az utolsó találkozásunk óta semmit sem változott. 

Szikrázóan süt a nap, ragyogó kék az ég; kétségtelen, hogy ilyen fantasztikus időben a legtutibb hely a vízpart. Irány a Velencei-tó, a Balaton, vagy valamelyik fürdőváros! Tessék lazítani, pancsolni a kellemes hőmérsékletű vízben és élvezni a gondtalan nyarat. Persze aki nem szeret csobbanni, annak a túrázás lehet a tökéletes kikapcsolódás. Rengeteg felfedezésre váró, csodálatos hely található Magyarországon, melyekhez érdemes ellátogatni. Fiala Borcsa legújabb ifjúsági regénye a Balatoni nyomozás, a Balaton északi partjára invitálja az olvasókat, s amellett, hogy bebarangolhatjuk főszereplőinkkel a Káli-medencét, egy izgalmas nyomozásban is részt vehetünk.

Nekem nagyon szokatlan ez az októberi jó idő, úgy látszik nem akar jönni a hűvös ősz. Azért bízom benne, hogy hamarosan előszedhetem a vastag pulcsijaimat és a színes sáljaimat, de addig is élvezem a napfürdőt. Hagyom, hogy energiával töltsenek fel a napsugarak, és próbálom kihasználni a tavaszias idő utolsó, ragyogó pillanatait. Ez persze az ételekre is igaz, amíg lehet (és persze amíg teremnek) még igyekszem becsempészni a konyhába a nyár ízeit. De nem csak ott, hanem az olvasmányaimban sem tudtam még elengedni a kánikulát. Kalas Györgyi Tilda és a kövér macska című könyvében szikrázóan süt a nap, finomabbnál finomabb ételeket készítenek benne, és az egyik főszereplő egy cinikus, narancssárga színű macsek.