Eddig könyves ajánlókat olvashattál az oldalon, amelyekben egy elkészített étel vagy ital is szerepelt. Most viszont egy olyan rovatot szeretnék elindítani, ahol egy kis gasztro utazásra invitálnálak. Nagyon érdekel, hogy milyen ételeket szeretett Petőfi Sándor, és arra is kíváncsi vagyok, hogy a klasszikus Jókai bableves hogyan készült. Szeretnék többet megtudni az Eszterházy tortáról és a Rákóczi szeletről, de Napóleon kedvenc ételéről is szívesen olvasnék. Ha téged is érdekel, akkor tarts velem a Gasztrokalandokban, és nézzük meg együtt, milyen érdekes történetek tartoznak kedvenc ételeinkhez. Természetesen kipróbált recepteket is mellékelek a bejegyzésekben, hogy lásd, egyiket sem ördöngösség elkészíteni. Az első alanyomnak Anna Pavlovát választottam, a híres étel pedig, amelyet a nevéhez köthetünk, természetesen a Pavlova-torta.

Anna Matvejevna Pavlova 1881. február 12-én született Szentpéterváron. Nyolcévesen látott először balettelőadást, és már akkor tudta, hogy balerina lesz belőle. A rossz tartású, sokszor beteges kislányt először eltanácsolták, végül mégis sikerült felvételt nyernie a balett intézetbe. Alig tíz évesen már a Marinszkij Színház cári balett iskolájában tanult, majd néhány év elteltével, tehetségének köszönhetően 1905-ben híres, ünnepelt prímabalerina lett.
Neve szorosan összekapcsolódik Vaszlav Fomics Nizsinszkijével, akivel 1909-ben Franciaországba utazott, ahol tehetségüket kamatoztathatták. Itt jött az ötlet, hogy az Orosz Balettet nyugaton is népszerűsítsék. Párizsban sok híres művésszel találkoztak, akikkel amolyan kis elit kört alakítottak. Ebbe a társasába járt Picasso, Debussy, Sztravinszij, és végül de nem utolsó sorban Cocteau is.

Anna Pavlova 1905-ben

1910 februárjában nyolc szentpétervári táncossal megalakította saját társulatát, melyet később más nemzetek táncosaival bővítettek. Hamarosan Amerikába utaztak, ahol először a New-York-i Metropolitan Opera házban léptek fel. Ez azért is hatalmas dolog, mert a nézők túlnyomó többsége ekkor találkozott először balettal. Következő évben hazamentek Oroszországba, de még többször visszatértek Amerikába. Számtalan helyre eljutottak, többek között Japán, Kína, India, Ausztrália, Dél-Afrika és Új-Zéland is tárt karokkal várta a művészeket. 1927-ben még Budapestet is meghódították.
1911-ben Londonban léptek fel. Pavlova annyira megszereti ezt a nyüzsgő várost, hogy 1913-ban végleg ideköltözik, s olyan otthont varázsolt magának, ahová utazásai után mindig szívesen hazatért. Fokin koreográfiájával és Pavlova előadásában A hattyú halála minden idők legnépszerűbb táncszólójává vált, s miután a hattyúk meghozták a balerina szerencséjét, kertjének tavacskájában hattyúk úszkáltak.
Magánéletéről nem sokat tudunk, mindig megőrizte magánszféráját.
1931 januárjában egy franciaországi turné alatt egy fűtetlen vagonban megfázott. Mire Hágába ért, tüdőgyulladást kapott és 23-án, néhány nappal az ötvenedik születésnapja előtt meghalt.
Anna Pavlova kétségtelenül korának legnagyobb balerinája volt. Rengeteget tett azért, hogy a balettet megismertesse, népszerűsítse és megszerettesse; sok táncos példaképe azóta is.

Mini pavlova

A Pavlova-torta, mint ahogyan az elnevezésében is rájöhettél, Anna Pavlova után kapta nevét. 1935. októberében Bert Sache, egy ausztrál szálloda főszakácsa készítette el a híres balerinának. Ez az ínycsiklandó édesség azóta is töretlen népszerűségnek örvend; érdekessége, hogy a Pavlova-tortát Ausztrália, és Új-Zéland is nemzeti desszertjének tartja, hiszen ehhez hasonló finomságot készítettek korábban is. Azóta is vita tárgya, hogy honnan is jött az eredeti recept.
A Pavlova-torta nagyon egyszerű és mutatós édesség, az ünnepi asztal éke lehet. Hidd el, ha követed a recept utasításait, rájössz Te is, hogy mennyire könnyű elkészíteni. 
Az eredeti torta egy hatalmas habcsókra emlékeztet, melynek külseje ropogós, omlós, míg a belseje puha és krémes. A tetején lévő tejszínhab és a fanyar gyümölcs pedig még inkább megkoronázza a süteményt.
Én egy mini verzióval próbálkoztam, a lenti adagból 7 kisebb sütemény lett. Természetesen ugyanebből a receptből egy nagyot is készíthetsz, akkor kicsit tovább tart majd a sütési/szárítási idő.Hozzávalók:

• 4 szobahőmérsékletű tojásfehérje
• 15 dkg porcukor
• 1 kk kukoricaliszt vagy étkezési keményítő
• 1 kk ecet (10%-os)
• egy csipet só
• kevés vaníliakivonat (opcionális)

A tetejére:

• 4 dl tejszín
• 3-4 ek porcukor
• friss bogyós gyümölcsök, esetleg mirelit

A fehérjét a kevés sóval nem túl kemény habbá verem. Részletekben adagalom hozzá a cukrot, majd amikor már közepesen kemény a hab, hozzáadom az ecetet és a vaníliakivonatot. Amikor a cukor elolvadt, a tojásfehérje pedig szép fényes felületű és kemény, beleszitálom a kukoricalisztet és lazán beleforgatom a masszába.
Sütőpapírral kibélelek egy tepsit, és egy kanállal segítségével kerek halmokat teszek belőle. Figyelek arra, hogy egy kis szegélyt hagyjak a szélén, a közepébe pedig egy mélyedést készítek, hiszen ebbe megy majd a tejszínhab és rá a gyümölcs is.
140°C-ra előmelegített sütőbe teszem, és kb. egy órán át szárítom. Többször kinyitom a sütő ajtaját, hogy távozzon a gőz, így lesz jó ropogósra a pavlova külseje. Amikor úgy látom, hogy elég szépen megnőttek és kiszáradtak a sütik, elzárom a sütőt, résnyire kitámasztom az ajtaját és hagyom teljesen kihűlni.
A tejszínhabot keményre verem a porcukorral, a korongok belsejébe kanalazok belőle, végül a megmosott, tiszta gyümölcsökkel díszítem a tetejét.
Egyszerű, elronthatatlan, olcsó édesség.

ParféTipp: Próbáld ki más gyümölcsökkel és csokiöntettel is!