Kik azok a haláldúlák? Halálbábának is nevezik őket, és az a feladatuk, hogy segítsenek a haldoklók utolsó napjaiban. Ha belegondolunk, születéskor ott a bába, vagy más néven dúla. Ők segítik világra a babákat és támogatják az anyákat, végigkísérik a szülést. De ha a halál kerül szóba, elzárkózunk, pedig akkor is jó lenne valaki mellettünk, hogy lelkileg támogassa az átlépésünket.
Clovernek nincs sok barátja, vele egykorúakkal pedig szinte egyáltalán nem találkozik. Ha elmondja valakinek, hogy mivel foglalkozik, rendszerint kikerekednek a szemek, majd egy idő után nem keresik többet, ő pedig nem akarja kitenni magát állandóan ennek a tortúrának.
Szülei még gyerekkorában meghaltak, így az imádott, de kissé introvertált nagyapja nevelte fel; de miután őt is elveszítette, teljesen magára maradt. Munkája miatt sűrűn csörög a telefonja, de hamarosan arra eszmél, hogy túl sok időt tölt a haldoklókkal, és elfelejtette, hogyan kell élni.

Számomra nagyon elgondolkodtató volt a könyv, rengeteg kérdést felvetett. Lenyűgözött, hogy valaki annak szenteli az életét, hogy segítsen békésen átvezetni idegeneket a haldoklás folyamatán. Erősnek kell lennie és hatalmas empátiával kell rendelkezni annak, aki egy effajta hivatást választ. Nem fordulhat el mások fájdalma láttán, bármilyen szívszorító legyen is. Clover Brooks kivételes haláldúla és egyáltalán nem idegenkedik attól, hogy ilyen közeli kapcsolatban áll a halállal. De az idő megy, ő pedig, mint ahogy a címben is szerepel, megbán néhány dolgot, melyet élete során nem csinált meg.

Talán már te is érezted azt, hogy egyedül van a nagyvilágban, és hogy a körülötted lévő emberek nem értenek meg. Azt hiszem, aki egy kicsit is hajlamos arra, hogy elzárkózzon az emberek elől, hamar megkedvelik Clover karakterét, könnyebben azonosulni tud vele. Bár nincsenek barátai, elégedett a világgal. Tökéletesen boldog volt a nagyapjával és jól érezte magát abban a burokban, amelyben gyerekkorában éltek. De miután a nagypapa meghalt, a lány egyedül maradt és most, hogy eltelt 36 év az életéből, eltöpreng az életén és rájön az élet egy nagy igazságára, melyet a könyv 5 rövidke mondatban meg is fogalmaz:

De a szép halál titka a szép élet. Hogy beleadsz mindent. Nem baj, ha összetörik a szívedet. Nem baj, ha hibázol. Vállalni kell a kockázatot.

Clover pedig úgy dönt, vállalja a kockázatot és lép egyet, mielőtt túl késő lenne. És megtanulja, hogy a szép halál előszobája a szép és teljes értékű, boldog élet.

Furcsa lesz, hogy ezt írom, de ez egy felemelő és örömteli regény a halálról, de olyan csomagolásban, mely mindenki számára emészthető. Szerintem fontos könyv, melyről mindenképp beszélnünk kell. Mindenkiben vannak kérdések és aggodalmak, hogy mi lesz majd, ha eljön az idő, ez a történet pedig pont erről mesél, de mindezt úgy adja át, hogy a gyönyörűen megírt és szép gondolatok mellett kedves és szerethető tudott maradni. Persze ehhez kellettek a kitalált karakterek és szükség volt a jól átgondolt cselekményre is.

Hallottál már a halálkávéházakról? Clover sűrűn látogatja ezeket a helyeket, talán azért, hogy általuk - a maga módján -, kapcsolatba lépjen az emberekkel. Amikor először olvastam erről a könyvben, kissé morbidnak tűnt a neve alapján, de aztán rájöttem, hogy egyáltalán nem ördögtől való dolog, sőt! New York kávézóiban és könyvtáraiban sűrűn szerveznek találkozókat, ahol egy finom étel és ital mellett a halálról beszélgetnek a résztvevők. Ez segítség lehet azoknak, akik gyászolnak, és azok számára is akik csak többet szeretnének megtudni a halálról, a szertartásról, esetleg arról, hogy más kultúrákban hogyan megy a folyamat. Magyarországon is létezik Halál Kávéház, a Facebook oldalukon bővebben olvashatsz róluk és a missziójukról. 

Olyan nehéz egy nagyon jó könyvről írni és megtalálni a megfelelő szavakat. Nem akarok semmit sem elspoilerezni, de azt biztos, hogy ha elolvasod, érzelmileg mély nyomot fog hagyni benned is. Idén sok jó könyvet olvastam, de ebben az évben nálam ez az első "szerelemkönyv", amely felkerült a kedvencek polcomra. Csoda könyv, szeressétek!

Francia pirítós