Emlékszel még, hogy mi volt gyerekkorodban a legkedvesebb játékod? Nekem egy narancssárga maci, amelyet egy kedves, idős nénitől kaptam, amikor kiskoromban bekerültem a kórházba, hogy kivegyék a mandulámat. A műtétet végül elhalasztották és azóta sem feküdtem kés alá, de amíg bent időztem pár napig a klinikán, megismerkedtem a hölggyel, aki - hogy ne féljek annyira a szuritól -, megajándékozott azzal a kicsit durva tapintású, rikító színű, gombszemű és gomborrú kedvenccel. Azt hiszem, minden gyereknek szüksége van egy társra, akit lehet ölelni, akivel lehet játszani, akinek mindent el lehet mondani, és aki bátorságot ad, ha félelmetes a sötét. William Joyce nemrégiben megjelent könyvében, az Ollie hazatalál című kötetben a kedvenc játékokról olvashatunk, a történet során pedig beleláthatunk abba a varázslatba is, amikor egy játék egy kisgyermek kedvencévé válik.

Ha családi ünnepekről és együttlétekről van szó, azonnal eszembe jut gyerekkorom terülj-terülj asztalkái, melyeket mindig valamilyen jeles ünnepen ült körbe a rokonság. Márpedig esemény mindig akadt, lehetett szó szülinapról, házassági évfordulóról, keresztelőről vagy búcsúról, mi megültük azt. És a jó beszélgetésekhez természetesen elengedhetetlen volt a jó étel is, így mindig nosztalgikusan gondolok vissza anyu házi süteményeire, mama töltött husijára és a hatalmas kondér halászlére, melyet a nagypapám főzött karácsony tájékán a nyári konyhában. Finy Petra Almás pite című mesekönyve ezeket az emlékeket elevenítette fel bennem, ugyanis a családdal töltött közös idő, az ünnepek és a finom ételek köré épülnek a történetek.

Már javában benne vagyunk az őszben, mögöttünk van a halloween, az ember lánya pedig ilyenkor egy kicsit több borzongásra vágyik. Ehhez az időszakhoz tökéletes olvasmány lehet Melissa Albert legújabb magyarul megjelenő regénye, a Bűnös szívünk mélyén, mely egy igazán izgalmas, némi horrorral átitatott és mágiával megfűszerezett paranormális fantasy. Ha kedveled a több síkon játszódó regényeket, a sötét, családi titkokat és a boszorkányos történeteket, valószínűleg ezt a könyvet is szeretni fogod. A kötet az Agave Könyvek gondozásában és Rusznyák Csaba fordításában jelent meg.

A svéd tanárok szövetsége felkért, hogy írjak egy olvasókönyvet az iskolás gyerekeknek, hogy amikor olvasni tanulnak, akkor megfelelő szövegeket olvassanak. De számomra nem csak erről van szó. A szövegnek nem csupán jónak kell lennie, hanem azt kérdeztem magamtól, mire van szükségük a gyerekeknek, és azt hiszem, hogy elsősorban valami friss, vad dologra. Svédország térképének meg kell elevenednie, és úgy, hogy a gyerekek mindent képszerűen maguk elé tudjanak képzelni. Az erdőket, a tavakat, a szántóföldeket és a folyókat, a várakat, a kastélyokat, a parasztházakat és a városokat Ystadtól Haparandáig. Ez legyen az alapom, amire építkezem.

Ezzel az ötlettel született a tankönyvnek szánt Nils Holgersson csodálatos utazása című regény, melyben különböző kalandokba keveredik egy vadludakon repülő, picire összezsugorodott kisfiú. A történet, melynek segítségével körbeutazzuk Svédországot, megcsodálhatjuk általa nevezetességeit, állat- és mondavilágát, Selma Lagerlöf fejéből pattant ki. Charlotte von Feyerabend nemrégiben megjelent könyve épp erről mesél, vagyis Selma életéről, a leghíresebb könyve keletkezéséről, a svéd idillről és a 19. század végi női emancipációról. A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában és Tuza Csilla fordításában jelent meg.

Észrevetted, hogy éjszaka kicsit mindenkiből előjön az érzelmesebb oldala? Legalábbis én azt vettem észre, hogy amikor lecsendesedik körülöttem minden, sokkal szentimentálisabb leszek. Ilyenkor óvatosan kell fogalmaznom ha éppen e-mailt írok, mert hajlamosabb vagyok elragadtatni magam. Mindegy is, a lényeg, hogy valahogy érzékenyebbé válok és sokkal jobban kapcsolódok a körülöttem lévőkre. Ezt a finom hangulatot adja vissza Claire Daverley Éjszakákon át című keserédes regénye, amikor egy tábortűz mellett egymás mellé kerül egy fiú és egy lány, majd beszélgetni kezdenek. A kötet a General Press Kiadó gondozásában és Fügedi Tímea fordításában olvasható.

A nyugati orvoslás évszázadokon keresztül kizsákmányolta, misztifikálta és szenvedésre ítélte a nők testét. Ma már egyik nőgyógyászati rendelőben sem hangzik el az a diagnózis, hogy a terhesség hiányában a méhünk unatkozni kezdett, és nem kiált fel a bőrgyógyász sem egy dermatoszkópos vizsgálat során, hogy túl sok az anyajegyünk, tehát boszorkányok vagyunk. Elinor Cleghorn Szenvedő nők című társadalomtörténeti munkája nem csak ezeket a régi hiedelmeket mutatja be és magyarázza el, hanem rávilágít arra is, hogy a mostani rendszer hogyan bánik a gyengébbik nemmel. Mert még mindig túl sok nő látja úgy, hogy ha panasszal fordulnak férfi orvosukhoz, azok eltanácsolják őket, mert szerintük nincs semmilyen tünetük, színlelnek és túlságosan eltúlzott a reakciójuk. A kötet a Park Kiadó gondozásában és Szécsi Noémi fordításában olvasó.

Azt hiszem, örök álmodozóként a romantikus tini könyvekből soha nem fogok kinőni. Ez egy olyan kategória, amelyet mindig szívesen olvasok, de csak akkor, ha a sok klisé mellett azért szolgál a történet valami plusszal is. Lynn Painter Jobb mint a filmeken című könyve pontosan ilyen, ráadásul olyan cuki az egész sztori és a körítés, hogy bekerült az 5 legjobb young adult regény közé, melyet az elmúlt évek során olvastam. Semmi világmegváltó, semmi bonyolult nincs benne, mégis egy kedves és végtelenül helyes történet lett, melynek középpontjában az első nagy szerelem áll. Mi más?

Idén júniusban találkoztam először Izzy-vel, azzal a 8 éves cserfes és belevaló kislánnyal, aki Pamela Butchart fantáziájából pattant ki. Az Űrlény lett a tanárom! című kötetben egy földönkívüli támadás megakadályozásának és egy oltári félreértésnek lehettünk szemtanúi, a sorozat következő részében pedig egy újabb zűrös ügyet kell felderítenie hősünknek és kis barátainak. A kém, aki szerette a menzakaját, ugyancsak szórakoztató történet, melyen garantáltan nagyokat nevetnek majd kicsik és nagyok. A könyv a Móra Könyvkiadó gondozásában és Magyari Andrea fordításában jelent meg.