A svéd tanárok szövetsége felkért, hogy írjak egy olvasókönyvet az iskolás gyerekeknek, hogy amikor olvasni tanulnak, akkor megfelelő szövegeket olvassanak. De számomra nem csak erről van szó. A szövegnek nem csupán jónak kell lennie, hanem azt kérdeztem magamtól, mire van szükségük a gyerekeknek, és azt hiszem, hogy elsősorban valami friss, vad dologra. Svédország térképének meg kell elevenednie, és úgy, hogy a gyerekek mindent képszerűen maguk elé tudjanak képzelni. Az erdőket, a tavakat, a szántóföldeket és a folyókat, a várakat, a kastélyokat, a parasztházakat és a városokat Ystadtól Haparandáig. Ez legyen az alapom, amire építkezem.

Ezzel az ötlettel született a tankönyvnek szánt Nils Holgersson csodálatos utazása című regény, melyben különböző kalandokba keveredik egy vadludakon repülő, picire összezsugorodott kisfiú. A történet, melynek segítségével körbeutazzuk Svédországot, megcsodálhatjuk általa nevezetességeit, állat- és mondavilágát, Selma Lagerlöf fejéből pattant ki. Charlotte von Feyerabend nemrégiben megjelent könyve épp erről mesél, vagyis Selma életéről, a leghíresebb könyve keletkezéséről, a svéd idillről és a 19. század végi női emancipációról. A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában és Tuza Csilla fordításában jelent meg.

Von Feyerabend sok évet élt Norvégiában és Svédországban, legújabb regénye pedig az ott szerzett benyomásait és tapasztalatait gyűjtötte össze, melyet Skandináviával kapcsolatban szerzett. A békesség, az érintetlen tájak, a kicsit távolságtartó, de mégis kedves emberek, valamint a haladásba vetett hit mind megjelenik ebben az életrajzi ihletésű könyvben, melynek természetesen Selma Lagerlöf a főszereplője.

Selma az első nő, akit 1909-ben irodalmi Nobel-díjjal jutalmaztak. Makacs és határozott jellem volt, aki kezdetben tanárként kereste a megélhetését, de már egészen fiatal kora óta arról álmodozott, hogy egyszer híres írónő lesz. Történeteit szülőföldje Mårbacka (Värmland) ihlette, fantáziájának és kreativitásának egy részét gyerekkorából merítette. Persze Von Feyerabend a tényszerű adatoknál sokkal olvasmányosabb és bensőségesebb életutat fest le nekünk a regényben, követve kronologikusan Selma életének legfőbb mérföldköveit. 

A történet onnan indul, amikor a család elveszíti a mårbackai szülői házat. Selma számára ez nagy veszteség volt, hiszen nagyon sok szép pillanatot átélt benne a testvéreivel. Viszont kétségtelen, hogy ezzel egy új és izgalmas időszak kezdődött a számára, ugyanis abban az időben sokkal keményebben érvényesültek a nők a munka birodalmában, pláne ha valaki irodalmi pályára kívánt lépni. Szerencsére olyan erős személyiségekkel került kapcsolatba, mint Ellen Key és Sophie Adlersparre, akik segítettek írásmódja csiszolásában, Sophie Elkan pedig nemcsak mentorálásával, de egész életén át tartó barátságával is megajándékozta.

A regény megemlíti az írónő utazásait is, hiszen számos távoli helyen megfordult. Járt Jeruzsálemben és Palesztinában, de mesél az értékes és írói munkásságában igencsak fontos gotlandi időszakáról, valamint az észak-svédországi expedíciójáról is. Selma élvezte és megélte a szabadságot, ebben az életrajzi történetben pedig megismerhetjük ezt az ismeretlen oldalát is. Ugyanakkor meg kellett vívnia a kétségeivel és az élettől kapott nehézségekkel is. Mindeközben folyamatosan dacol az irányelvekkel, tele van ötletekkel és ami a legfontosabb: hittel. Miután igazán ismertté vált a neve, a könyveladásokból származó pénzből visszavásárolta régi otthonát és földbirtokos lett, de az írást ezután sem hagyta abba.

Charlotte von Feyerabend Lagerlöf eredeti szövegeinek fordításával színesíti a történetet. Ezt szépen követi a nyelvezet is, ezért, valamint a sok leíró rész miatt azt vettem észre, hogy néha el-elkalandozik a figyelmem. Ha őszinte akarok lenni, többszöri nekifutásra sikerült csak elolvasnom a könyvet, mert túl lassúnak találtam. Nem ez lett a kedvencem a kiadó Különleges sorsok - Regényes életek-sorozatból, ugyanakkor nem bánom, hogy elolvastam és még többet megtudhattam Selma Lagerlöfről és Nils Holgersson születéséről. 
Azoknak érdemes tenni vele egy próbát, akik szeretnék jobban megismerni ezt a hihetetlen nőt, valamit azoknak, akik szívesen bolyonganának Svédországban csodálatos tájain.

Hasselback burgonya

Bár a könyv végén található egy kekszrecept, mely Selma Lagerlöf egyik füzetéből került elő, nem akartam ennyire kézenfekvő ételt választani. Viszont mindenképpen valamilyen svéd ételt szerettem volna a könyv mellé készíteni. Persze most jöhetnék az IKEA finomságaival, de nem akartam elcsépelt lenni a húsgombóccal és a svéd mandulatortával. Aztán némi keresgélés után rátaláltam a Hasselback burgonyára, melynek hangzatos nevétől senki se ijedjen meg, ugyanis ez egy roppant egyszerűen elkészíthető, sütőben sült krumpli, melyet harmonikaszerűen bevagdosnak. Annyi érdekesség még erről az ételről, hogy először a svéd djurgardeni Hasselbacken étterem séfgyakornoka, Leif Ellison készítette. Nekem igazi késő őszi, téli étel, a sütőben sült krumpli minden formája isteni, ilyenkor pedig - amikor kint fúj a szél és délután már hűvös az idő -, kellemesen bemelegíti a sütő a konyhát.

Hozzávalók:

• 5-6 nagy krumpli
• 100 g vaj
• 3-4 gerezd fokhagyma
• só, bors
• petrezselyem 

A krumplikat alaposan megmosom. Nem pucolom meg, mert szeretem, amikor ropogósra sül a héjuk, de aki akarja, egy késsel nyugodtan leveheti a burgik ruháját. Ezután a krumplikat harmonikaszerűen bevagdosom. Figyelek arra, hogy ne vágjam el teljesen, ezért két fakanál/kínai evőpálcika közé szorítom a kezemmel a burgonyákat, így amikor szeletelem, biztosan nem fogom tovább vágni.
Egy tepsi alját kevés olajjal kikenek, egy kis tálkába pedig olvasztott vajat teszek, hozzáadom a zúzott fokhagymát, sózom és borsozom, végül megfejelem egy kevés aprított petrezselyemmel.
Bekenem ezzel a fűszeres-vajas krémmel a krumplikat, figyelve arra, hogy a résekbe is kerüljön belőle, így sülés közben szépen átjárják majd az ízek. Lefedem alufóliával és betolom a tepsit a 180-200°C-ra előmelegített sütőbe és kb. 35-40 perc alatt megsütöm. Félúton leveszem a fóliát és addig sütöm a krumplikat, amíg szépen meg nem pirulnak. Mi fűszeres tejföllel ettük, de gyakorlatilag salátával, humusszal vagy bármilyen szósszal isteni.

ParféTipp: Próbáld ki más fűszerekkel is. Jól áll neki a pirospaprika és a reszelt sajt is.

Nils Holgersson kalandjairól már mindenki hallott, a történetet megálmodó Selma Lagerlöf élete azonban talán kevéssé ismert a szélesebb olvasóközönség előtt. A Kossuth Kiadó idén elhozta a magyar olvasóknak Charlotte von Feyerabend életrajzi regényét, melyben a Nobel-díjas svéd írónő életébe próbál betekintést engedni. A Blogturné Klub három bloggere eredt az életút nyomába, tarts velünk a turnén, vegyél részt játékunkon és a turné végén tiéd lehet egy példány a kiadó felajánlásában!

NYEREMÉNYJÁTÉK

A könyvhöz kapcsolódó nyereményjátékban a svéd művészvilágba invitálunk Titeket. Minden állomáson találtok egy rövid életrajzi részletet valamely svéd művész, alkotó életéről. A feladatotok, hogy kitaláljátok, kiről van szó és a nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A turné állomásai:
10.31.  Szembetűnő
10.02.  KönyvParfé
10.05.  Könyv és más