Kicsit mindig szomorú leszek, ha egy számomra kedves sorozat a végéhez ér. Jenny Colgan Piciny Csodák Pékségében játszódó történetei már egészen a szívemhez nőttek, de ez nem is csoda, hiszen a Mount Polbearne nevű kis sziget lakói folyamatosan tesznek azért, hogy ne legyen feléjük annyira egyhangú az élet.
Ha csak képletesen is, de szerettem betérni Polly Waterford pékségébe, melyet mindig körülleng a frissen sült kenyér illata. Jó volt megismerkedni Huckle-lel, Kerensával, Reubennel, Jaydennel, Florával és természetesen Neillel, a tüneményes lundával.
Vannak olyan könyvek, melyekről biztosan tudod, hogy tetszeni fognak. Anne Cathrine Bomann Agathe című kisregénye nekem most nagyon jól esett, sikeres választásnak bizonyult. De hát nincs is min csodálkozni, hiszen adott egy csodaszép borító és egy ígéretes fülszöveg. Aki szereti a lírai, finom rezgésű, bús, szomorkás elbeszéléseket, az semmiképp se hagyja ki ezt a könyvet, ráadásul a téma fontos, ugyanis az időskori magány, a halál, az elmúlás és a gyász témák köré épül a történet. Igazi léleksimogató így az őszi időszakban.