Kicsit mindig szomorú leszek, amikor egy számomra kedves sorozat a végéhez ér. Caleb Krisp Ivy Pocket és az Óragyémánt és az Állítsátok meg Ivyt! című regényében megismertem a kotnyeles és locsifecsi szobalányt, Ivyt. A trilógia pedig a Hozzátok el nekem Ivy Pocket fejét! című kötettel zárul, mely nem kevésbé humoros, és  éppoly elképesztő csavarokat tartogat, mint ez előző részek. Szellemekben, cselszövésekben, bravúros fordulatokban most sincs hiány, hősnőnk pedig ezúttal Londonba indul, hogy kiszabadítsa Anastasia-t az őrültek házából, majd átkeljen Prospába, hogy megtalálja kis barátnőjét, Rebeccát. 

Ivy ebben a részben egy percre sem áll meg, folyamatosan mozgásban van. Nem könnyű elkerülnie Miss Always-t és a lokkokat, de azért segítőtársai is akadnak. Természetesen Miss Frost is színre lép, ugyanakkor a régi és új barátok is fontos szerepet kapnak. Persze minden sokkal egyszerűbb lenne, ha hősnőnk nem betegeskedne annyit, és az Óragyémánt is rendesen működne. Újra ellátogatunk a Butterfield Parkba, ahol az egész kalamajka elkezdődött, s mivel Ivy nem bújhat ki a bőréből, sikerül megint egy kisebbfajta zűrzavart csinálnia.

Bevallom, ennél a résznél szórakoztam a legjobban; ráadásul az egész történet annyira  kiszámíthatatlan, hogy soha nem tudhattam, mi fog történni legközelebb. Miss Pocket egy eszméletlen hősnő, tekintve, hogy szabályosan vonzza a bajt és mindig mindenbe belekeveredik. Szép kis jellemfejlődésen megy keresztül a három kötet során: az első részben néhol a hajam fogtam tőle, a másodikban már sokkal szelídebb volt, míg a mostaniban egy talpraesett hölggyé érett. Azért  nem lenne Ivy, ha nem locsogna folyamatosan sületlenségeket, de ezt, ahogyan már megszokhattuk tőle, roppant szerethetően teszi. 
Na igen, a stílusán volna mit csiszolni, ugyanis mindenkinél okosabbnak gondolja magát, be nem áll a szája, mégis egész végig azért izgulunk, hogy sikerüljön a küldetése.

Nagyon szerettem mindhárom könyv hangulatát, bejött ez a kicsit sötét, viktoriánus környezetben játszódó történet. Ebben a részben az utolsó előtti fejezet volt az egyik kedvencem, ahol megmutatkozik az igaz Ivy. Az a kislány, aki az álarc mögött lakozik, aki oly régóta vár arra, hogy szeressék és szerethessen.
Megkedveltem ezt a szeleburdi és szemtelen lányt, aki mindig mindent jobban tud másnál, bődületes mondatokat mond, és állandóan összevissza locsog. Persze ezek a vicces mondatok és kifejezések nem lettek volna ilyen szórakoztatóak Pék Zoltán fordítása nélkül. John Kelly szintén szép munkát végzett, igényes illusztrációi a fejezetek között remekül visszaadták a könyv hangulatát. 

Nehéz szívvel búcsúzok Ivy Pocket-től, még úgy is, hogy Krisp szépen lezárta a történetet: mindenki elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. Ez a trilógia fordulatos, humoros, izgalmas, mindez egy nem mindennapi hősnővel megspékelve. Olvasd, mert ez egy különleges gyerekkönyv, ahol semmi sem az, aminek látszik; és soha nem tudhatod, mi fog legközelebb történni.

Aszalt vörös áfonyás scone

Az Ivy Pocket regények Angliában játszódnak, ezért egy olyan étel készült a könyv mellé, mely a briteknél igen népszerű. Ez pedig a scone. (Köszi az ötletet Lobo!) Ezek kis, édes, könnyű zsömlécskék, melyeket tejszínhabbal és lekvárral fogyasztanak. Reggelire, tízóraira vagy épp az ötórai tea mellé kitűnő választás. Sok verziója létezik, ettem már almás-fahéjas ízesítésűt, mazsolásat és hagymás-sajtosat is. Most egy aszalt vörös áfonyásat készítettem, amely kicsit fanyar, ugyanakkor az eperlekvárral és a tejszínhabbal mennyei összhangot alkot.Hozzávalók:

• 35 dkg liszt
• 1/4 tk só
• 1 tk sütőpor
• 8,5 dkg vaj vagy margarin
• 3 ek kristálycukor
• 175 ml tej
• 1 tk vaníliakivonat
• nagy marék aszalt vörös áfonya (egy 10 dkg-os csomaggal vettem, de sütés előtt kicsit rájártam)
• 1 tojás
• tálaláshoz tejszínhab és lekvár ízlés szerint

Az áfonyákat fél órával a felhasználás előtt beáztatom langyos vízbe. 
A lisztben elkeverem a sót, sütőport, cukrot és az egészet összemorzsolom a vajjal. Beleszórom az áfonyát és hozzáadom a tejet, meg a vaníliakivonatot. Egy spatula segítségével az egészet összekeverem. Lágy, kicsit ragacsos tésztát kell kapnom, tejjel/liszttel picit lehet javítani az állagán.
Lisztezett felületre borítom a tésztát, legalább 3 cm vastagságúra nyújtom, és kb. 6 cm-es átmérőjű pogácsákat szaggatok belőle. Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe sorakoztatom a bucikat, a tetejüket megkenem a felvert tojással és betolom a 200 °C-ra előmelegített sütőbe. 10-12 perc alatt aranybarnára sülnek a zsömlécskék, rácsra helyezem, hogy hűljenek, majd langyosan fogyasztom. Természetesen tejszínhab és lekvár is kerül az asztalra.A Kolibri Kiadó jóvoltából megtudhatjuk, hogyan érnek véget Caleb Krisp hősnőjének, Ivy Pocketnek a megpróbáltatásai. Búcsúzóul a Blogturné Klub három bloggere bemutatja az egykori szobalány, Ivy talán nem is annyira szeleburdi kalandját.
Ha velünk tartotok szeptember 8 és 12 között, nem csupán egy őrülten vicces és izgalmas történetben lesz részetek, de akár meg is nyerhetitek a könyv egy példányát!

NYEREMÉNYJÁTÉK!

Az Ivy Pocket regények a Viktoriánus kori Angliában játszódnak, akárcsak Charles Dickens történetei. A feladat: ismerjétek fel, melyik Dickens regényből készült a film, amit a képek ábrázolnak. A Rafflecopter megfelelő sorába a film/regény címét kell beírnotok.
Amennyiben mindegyik állomást teljesítettétek, esélyetek nyílik megnyerni a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyikét.
(Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz, a nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.)

A turné állomásai:
09.08.    Olvasónapló
09.10.    Dreamworld
09.12.    KönyvParfé