Amikor először hallottam a hygge-ről, az első gondolatom az volt, hogy a fenébe kell ezt a szót kiejteni? Szerintem még most is sokszor rosszul használom, noha a gugli fordítója szerint valahogy így hangozna: hüge. A második gondolat, mely átsuhant az agyamon, hogy ez biztos valamilyen trendi hipszter-irányzat, egy kérész életű felkapott újdonság, amelyről pár év múlva már ciki lesz beszélni. Nem is tévedhettem volna nagyobbat, ugyanis ez korántsem új keletű dolog, hisz a dánok már több száz éve élvezik ezt a trendet. Meik Wiking Hygge című könyve azt mutatja be, hogy miért Dánia a világ legboldogabb országa. A szerző a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója, és többéves kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy a válasz nem más, mint a hygge.

Már javában benne vagyunk az őszben, mögöttünk van a halloween, az ember lánya pedig ilyenkor egy kicsit több borzongásra vágyik. Ehhez az időszakhoz tökéletes olvasmány lehet Melissa Albert legújabb magyarul megjelenő regénye, a Bűnös szívünk mélyén, mely egy igazán izgalmas, némi horrorral átitatott és mágiával megfűszerezett paranormális fantasy. Ha kedveled a több síkon játszódó regényeket, a sötét, családi titkokat és a boszorkányos történeteket, valószínűleg ezt a könyvet is szeretni fogod. A kötet az Agave Könyvek gondozásában és Rusznyák Csaba fordításában jelent meg.

Bár Soman Chainani Szörnyek és Szépek című könyve a fiatal felnőtteket célozza meg, egyáltalán nem érdekelt, hogy nem én vagyok a célközönség. A mese egyébként is kortalan, hiszen minden korosztály számára adhat valami pluszt, legyen az egy bölcs gondolat, vagy egy kis iránymutatás. Hiszek abban, hogy a mese örök és mindenkihez szól, ezért is olvashatjuk/láthatjuk/hallhatjuk újra és újra azokat a klasszikus történeteket is, melyeket gyerekkorunkból már ismerünk. Legyenek ezek a magyar népmesék, a Grimm testvérek összegyűjtött történetei vagy Andersen meséi, a mai napig képesek megszólítani bennünket, így ha némiképp módosultak is az eltelt évek során, a céljuk ugyanaz maradt: hatni és adni valamit a befogadónak.

A svéd tanárok szövetsége felkért, hogy írjak egy olvasókönyvet az iskolás gyerekeknek, hogy amikor olvasni tanulnak, akkor megfelelő szövegeket olvassanak. De számomra nem csak erről van szó. A szövegnek nem csupán jónak kell lennie, hanem azt kérdeztem magamtól, mire van szükségük a gyerekeknek, és azt hiszem, hogy elsősorban valami friss, vad dologra. Svédország térképének meg kell elevenednie, és úgy, hogy a gyerekek mindent képszerűen maguk elé tudjanak képzelni. Az erdőket, a tavakat, a szántóföldeket és a folyókat, a várakat, a kastélyokat, a parasztházakat és a városokat Ystadtól Haparandáig. Ez legyen az alapom, amire építkezem.

Ezzel az ötlettel született a tankönyvnek szánt Nils Holgersson csodálatos utazása című regény, melyben különböző kalandokba keveredik egy vadludakon repülő, picire összezsugorodott kisfiú. A történet, melynek segítségével körbeutazzuk Svédországot, megcsodálhatjuk általa nevezetességeit, állat- és mondavilágát, Selma Lagerlöf fejéből pattant ki. Charlotte von Feyerabend nemrégiben megjelent könyve épp erről mesél, vagyis Selma életéről, a leghíresebb könyve keletkezéséről, a svéd idillről és a 19. század végi női emancipációról. A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában és Tuza Csilla fordításában jelent meg.

Észrevetted, hogy éjszaka kicsit mindenkiből előjön az érzelmesebb oldala? Legalábbis én azt vettem észre, hogy amikor lecsendesedik körülöttem minden, sokkal szentimentálisabb leszek. Ilyenkor óvatosan kell fogalmaznom ha éppen e-mailt írok, mert hajlamosabb vagyok elragadtatni magam. Mindegy is, a lényeg, hogy valahogy érzékenyebbé válok és sokkal jobban kapcsolódok a körülöttem lévőkre. Ezt a finom hangulatot adja vissza Claire Daverley Éjszakákon át című keserédes regénye, amikor egy tábortűz mellett egymás mellé kerül egy fiú és egy lány, majd beszélgetni kezdenek. A kötet a General Press Kiadó gondozásában és Fügedi Tímea fordításában olvasható.

A nyugati orvoslás évszázadokon keresztül kizsákmányolta, misztifikálta és szenvedésre ítélte a nők testét. Ma már egyik nőgyógyászati rendelőben sem hangzik el az a diagnózis, hogy a terhesség hiányában a méhünk unatkozni kezdett, és nem kiált fel a bőrgyógyász sem egy dermatoszkópos vizsgálat során, hogy túl sok az anyajegyünk, tehát boszorkányok vagyunk. Elinor Cleghorn Szenvedő nők című társadalomtörténeti munkája nem csak ezeket a régi hiedelmeket mutatja be és magyarázza el, hanem rávilágít arra is, hogy a mostani rendszer hogyan bánik a gyengébbik nemmel. Mert még mindig túl sok nő látja úgy, hogy ha panasszal fordulnak férfi orvosukhoz, azok eltanácsolják őket, mert szerintük nincs semmilyen tünetük, színlelnek és túlságosan eltúlzott a reakciójuk. A kötet a Park Kiadó gondozásában és Szécsi Noémi fordításában olvasó.

Azt hiszem, örök álmodozóként a romantikus tini könyvekből soha nem fogok kinőni. Ez egy olyan kategória, amelyet mindig szívesen olvasok, de csak akkor, ha a sok klisé mellett azért szolgál a történet valami plusszal is. Lynn Painter Jobb mint a filmeken című könyve pontosan ilyen, ráadásul olyan cuki az egész sztori és a körítés, hogy bekerült az 5 legjobb young adult regény közé, melyet az elmúlt évek során olvastam. Semmi világmegváltó, semmi bonyolult nincs benne, mégis egy kedves és végtelenül helyes történet lett, melynek középpontjában az első nagy szerelem áll. Mi más?