Adam Bradley Flavia de Luce rejtélyei című sorozatával eddig csak szemezgettem a könyvesboltokban, de most végre a kezeim közé kaparintottam a most megjelent ötödik részét. Kicsit féltem tőle, mert nem tudtam, mennyire kell képben lennem az előzményekkel, szerencsére sikerült követnem a történetet. (Azért ha még nem olvastál Flaviáról, akkor kezd az első résszel, mert úgy az igazi. Ezt én is pótolni fogom.) Nos, ha csak a kötetek borítóját nézed, akkor is láthatod, hogy ez nem egy szokványos ifjúsági regény. Mindegyiken megjelenik a kotnyeles főszereplőnk Flavia, aki engem egy kicsit az Addams Familyből Wednesday Addamsre emlékeztet. Hosszú, sötét haja varkocsba kötve, fekete ruhában és fekete-fehér, csíkos harisnyában látható, amolyan fura, kissé különc tizenéves lány benyomását keltve, ezzel is erősítve a kicsit sötét, gótos hatást. A most megjelent rész borítóján természetesen megint feltűnik, ám mellette egy bizarr, gázmaszkos ember is helyet kap. A címéről már ne is beszéljek! Amikor a csontok suttognak… Bevallom, félve kezdtem bele, de sikerült minden várakozásomat felülmúlnia. Egyszerűen imádtam!




Oké, mondhatsz bármit, de könyvtárosnak lenni nagyon klassz dolog! Én már csak tudom, mert az vagyok és nagyon szeretem. Lehet, hogy néhány sztereotípia rám is igaz... awww, most is kardigán van rajtam és szemüveges vagyok. Sőt, néha feltűzöm a hajam is és igen, összevonom a szemöldökömet, ha valaki koszosan és gyűrötten hoz vissza egy-egy könyvet! Mindenesetre semmi pénzért nem adnám fel a hivatásom, mert úgy érzem ez a legtesthezállóbb számomra. Szeretem, hogy ha valamilyen információra van szükségem, akkor rengeteg forrás áll a rendelkezésemre, és hogy egy olvasókártyával számtalan könyvet "megkapok". A legújabb olvasmányokhoz is egyszerűbben hozzájuthatok, és a nap végén jó végignézni a polcokon, ahogy katonásan állnak rajtuk a könyvek. Ecsetelhetném napestig, de mindig arra lyukadnék ki, hogy tök jó könyvtárban dolgozni. A minap a neten barangolva ráakadtam néhány bomba jó cuccra, amelyek szerintem nem csak a könyvtárosok szívét dobogtatja majd meg! Tudtál választani? Én nem!
Nagyon örülök, hogy a Blogturné Klub nyári retro turnéjában helyet kapott ez a könyv is, mert az egyik kedvenc sorozatom első kötete. Minden benne van, amit annyira szeretek: viktoriánus kor, urban fantasy, steampunk, vérfarkasok, vámpírok, érdekes technikai leírások, szerethető karakterek, kotnyeles vénkisasszonyok, egy mogorva alfahím, nyomozás és az izgalmak mellett rengeteg humor. Ó, és majdnem megfeledkeztem egy különleges napernyőről, akarom mondani parapléról, amely ugyancsak fontos szerepet játszik a történetben. Gail Carriger Napernyő Protektorátus című sorozatát tényleg vétek lenne kihagyni! Lássuk is, miről szól az első kötet, a Lélektelen.