Senki nem mondhatja azt, hogy a skandinávok nem tudnak gyerekkönyveket írni. Azt szeretem bennük a legjobban, hogy nem veszik palira az ifjúságot; nem ijednek meg a rejtélyes dolgoktól, és simán belefér a történeteikbe a misztikum, meg a szellemvilág. A Szemüveges Szirén Izlandon játszódik, és szinte minden olyan elem megtalálható benne, amely magára vonzza az olvasó figyelmét. Igaz is... miket beszélek itt össze-vissza? Hiszen nem is skandináv származású az író, hanem magyar. Dunajcsik Mátyás első ifjúsági regénye igazi csemege a gyerekkönyves piacon, mert egy csodás hangulatú történetet sikerült írnia, amely tele van az izlandi népmesevilág motívumaival. Kicsit mesés, kicsit ködös, kicsit szellemes, emellett megelevenedik a lapokon a Grönlandi-tenger, olvasás közben pedig érezni a hideg levegőt és a csípős szelet.

Főszereplőnk Atlanta, aki Szelesszirten él édesapjával. Édesanyját pár éve elvesztette, de apukájával bensőséges, szeretetteljes a kapcsolata. Életük egyáltalán nem mondható hétköznapinak, hiszen már maga a tény, hogy egy világítótoronyban laknak sem mindennapi. Rádión keresztül tanul és beszélget Kamillával, a tanítókisasszonnyal, szívesen hallgat jazzt és ismeri a környék hajóit. Emellett szereti a madarakat, és meg tud különböztetni negyvenkilencféle szelet, melyeket állatokhoz hasonlít. 
A történet Atlanta születésnapjával indít, ajándékba pedig megkapja Szindbád dédpapa távcsövét. Szeret nézelődni a messzi távolba, figyelni a madarak és a hajók mozgását. A tengert szemlélve egy titokzatos hajót vesz észre, melyet napokig nem tud kiverni a fejéből. Hiába kérdezősködik felőle, senki sem látta, senki sem hallott róla. Az események akkor gyorsulnak fel, amikor egy sirályfiókát talál. Látja, hogy a madár mamája egy távoli kis szigetre felé repül, ezért beszáll a Fecske nevű vitorláshajójukba, és utána iramodik. Szeretné gyorsan megjárni az utat, de nem számít a hatalmas ködre, sem a rejtélyes szellemhajó felbukkanására...

A mese rövid, de nagyon olvasmányos, ugyanakkor izgalmas és megható is. Atlanta okos és bátor kislány, de magányos. Élénk fantáziája van, és nem csak a szeleknek ad különleges neveket, hanem a tenger hullámainak is. Ezeket mindig az apukája jazz-lemezgyűjteménye után osztályozza. A dalok nagyon jól illeszkednek a történetbe, hol nyugodtabbak, hol tempósabbak. Érdemes lapozgatás közben meghallgatni őket, ezzel is erősítve az olvasási élményt. Meg ugye Miles Davist, vagy Nina Simonet nem biztos, hogy sűrűn hallgat az ember. A könyv végén megtalálod a zenelistát is, így nem kell végiglapoznod az egészet, ha valamelyiket újra meghallgatnád, de elfelejtetted a címét.

A borító egy kicsit megtréfált, mert azt hittem, hogy a kislányt hívják Szemüveges Szirénnek, pedig a kísértethajó kapta ezt a nevet. Mindegy is, sikerült levennie a lábamról, és bizonyos, hogy nem csak a fiatalokat, de az idősebb korosztályt is képes megszólítani.
Azt hiszem, ha majd Te is kézbe veszed, ugyanazt fogod érezni, mint én. Legszívesebben hajóra szállnál és körbeutaznád az egész világot. 

Mivel egy gyerekkönyvről van szó, az illusztrációk is szerves részét képezik a könyvnek. Gilincze Gergő rajzai egyszerűek, mégis egészen elképesztőek. Bámulatos, hogy a lila és a narancssárga szín együttes használatával mennyiféle érzelmet el lehet érni. A képek tökéletesen illeszkednek a szöveghez, ugyanakkor képesek megfogni a magány, a remény,és az újrakezdés hangulatát.

Szép történet az elmúlásról és az elengedésről. És egy fontos tanulság a végére: ha egy kísértet ijesztően néz ki, még nem jelenti azt, hogy rossz is. Sőt! Néha viccesek és melegszívűek is lehetnek.

A könyv a Kolibri Kiadó gondozásában jelent meg. 10 éves kortól ajánlott!

Kedvenc idézetek:

Persze, jogos a kérdés, hogy mit lehet látni egy világítótoronyból az óceán közepén?
De az a helyzet, hogy minél kevesebbet látsz, annál többet veszel észre.

…Akkor magyarázta el nekem, hogy hajót vezetni igazából tánc: csak akkor tud működni, ha minden porcikáddal a partneredre figyelsz. Ami ebben az esetben persze a tenger és a szél. A tengeri áramlatok a lábak, amelyek a hajó víz alá merülő részét húzzák-vonják, sodorják és vinnék magukkal, ha hagyná az ember; a szél pedig a felsőtest, ami a hajó felszín fölötti részét simogatja, pörgeti-forgatja fáradhatatlanul. Velük együttműködve juthat csak előre az ember, egyszerre figyelve a fentre és a lentre, az ő erejüket térítve el hol erre, hol arra, hol hagyva, hogy vigyék magukkal, hol amennyire csak tud, ellenük szegülve – hogy aztán a tánc végén mégiscsak elkeveredjen a türkizkék bálterem egyik végéből a másikba.

A szeleket elsősorban állatokról szoktam elnevezni – ennek megfelelően létezik róka-, hangya-, vágtázó- és lajhárszél (már ha azt szélnek lehet hívni egyáltalán), de van hattyú- és elefántszél is.

Citromkrémes szelet

Két étel szerepel a könyvben, az egyik egy citromos süti, a másik meg a palacsinta, amit szereplőink ribizlilekvárral fogyasztanak. Sokat agyaltam rajta, hogy melyik legyen, végül lemondtam a palacsintáról, mert a történet szerint egész éjszaka sütnöm kellett volna. De nem bántam meg, mert a citromos süti pofonegyszerű és isteni finom. A legtöbbször bögrés, kevert tésztásat készítek, mert sosem hátrány, ha pikk-pakk készen van és nem kell utána sok edényt elmosogatni. Most mégis egy omlós tésztás, citromkrémes szelet mellett döntöttem, mert mióta olvastam Mautner Zsófi blogján, a Chili & Vanilia oldalon, azóta várom, hogy kipróbáljam. Nem mellesleg a könyv illusztrációi miatt a sárga süti nagyon passzol hozzá. Fogyasszátok egészséggel! Hozzávalók:

A tésztához:

• 25 dkg liszt
• 25 dkg jéghideg vaj
• 10 dkg porcukor
• fél citrom reszelt héja
• csipet só

A krémes részhez:

• 4 tojás
• 2 citrom leve
• 1 citrom reszelt héja
• 30 dkg cukor
• 1 tk sütőpor
• 5 dkg liszt
• csipet só

A sütőt előmelegítem 170°C-ra. A jéghideg vajat egy nagy lyukú reszelőn lereszelem. Hozzáadom a lisztet, a cukrot, a sót, a reszelt citromhéjat, és kézzel gyorsan összemorzsolom. Finom állagú dolgot kell kapjak, nem kell egyneművé gyúrni. Egy 20x30 cm-es tepsit kibélelek sütőpapírral és beleszórom a morzsát. Kézzel belenyomkodom a tésztát, figyelve arra, hogy tömör, egyenletes réteget kapjak. Sütőbe teszem és 20-25 perc alatt világosra sütöm. Addig is elkészítem a tetejét, ehhez a tojást és a cukrot fehéredésig keverem, végül hozzáadom a citrom levét és a héját, a lisztet, a sütőport, a sót. Csomómentesre dolgozom, majd amikor megsült a tészta, ráöntöm a masszát. 20 percre visszateszem a sütőbe, ennyi idő elég is, hogy a krém megszilárduljon. A süti teljesen kihűlve szépen szeletelhető, kb. 30 szelet jön ki ebből az adagból.