Ha lenne egy időgéped, te melyik történelmi korszakba repülnél vissza? Én az 1920-as évek Angliáját és Amerikáját látogatnám meg, mert hihetetlenül izgalmas lehetett akkor az élet. Persze csak azoknak, akik a krémhez tartoztak, bár ha belegondolok, ez most is így van.
Az első világháború után dübörög a hisztériával határos élvhajhászás, a gazdagok szórakoznak, különféle klubokba járnak, elegáns autókkal furikáznak, drága bundákban parádéznak, az esti koktéljuk fölött beindul a pletykagépezet és természetesen megjelennek a gengszterek is, akik legtöbbször egyéni megoldásokat találnak ki egy-egy kényes ügy elintézéséhez. Ebbe az egyszerre csillogó és sötét korszakba kalauzolja el Kate Atkinson olvasóit A léhaság szentélyei című regényében. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Borbély Judit Bernadett fordításában olvasóható.

Jessamine Chan Jó anyák iskolája című disztópiája finoman szólva is földre küldött. Erős könyvnek tartom, nálam benne van az idei 5 legjobb olvasásaimban, ugyanakkor annyira nehezen haladtam vele, hogy hetekig húztam a befejezését. Rengeteg kérdést feltettem magamnak, miközben fejezetről fejezetre haladtam. Többek között azt, hogy milyen egy jó anya? Lehet skálán mérni az anyaságot? És vajon ebben a fiktív jövőben játszódó világban, melyet az írónő lerajzolt, lehet-e jó, vagy inkább maradhat-e jó egy anya? 
A kötet nemrégiben jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában és Török Ábel fordításában.

Abbi Waxman könyveit nagyon szeretem. Az Új örömök kertje volt az első, melyet olvastam tőle, tavaly pedig az Egy könyvmoly élete című vicces és romantikus szösszenete is nálam landolt. Nemrégiben megjelent a Felnőttképző című regénye, amelyben ugyan feltűnnek régi ismerősök, de ez ne riasszon el senkit a könyvtől, ugyanis nincsenek utalgatások a többi kötetre, így teljesen érthető lesz azok számára is, akik először találkoznak az írónővel. Üde, könnyed kis szösszenet, hétvégi punnyadáshoz ideális, vagy ha még visszajön a jó idő, akkor kellemes strandkönyv.

Január 1-én ünnepeltük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. Egy kedves ismerősöm kissé pikírten azt mondta nemrég, hogy idén Petőfivel mindent el lehet adni. Ezen jót derültünk, de az tény, hogy sok-sok könyv megjelent róla az elmúlt hónapokban, legyen az gyerekeknek szóló irodalom vagy felnőtt szakkönyv. A nemzet költője 1823-ban született Kiskőrösön, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből több mint nyolcszázötven maradt az utókorra. Emlegetjük forradalmárként és nemzeti hősként, vagy ahogyan Miklya Luzsányi Mónika megfogalmazta, Petőfi, a sztár. Nemrégiben megjelenő könyvét Oravecz Gergely munkái díszítik, a végeredmény pedig egy igazán menő rajongói kézikönyv lett, mely kifejezetten a 9 éven felülieket célozza meg.

Gyerekkorom egyik legnagyobb szomorúsága, hogy nem volt Barbie babám. Pedig szerettem volna, de valahogy soha nem került bele az ajándékkosárba. Ez az év viszont busásan kárpótol mindenért, hiszen mióta a mozivásznon megjelent Margot Robbie és Ryan Gosling főszereplésével a Barbie című egész estés filmvígjáték, mindent rózsaszínben látok! Ennek apropóján egy Book Tag-re invitállak, ahol olvashatsz néhány érdekességet az ikonikus babáról és segítségével csokorba szedheted a legjobb könyveket, melyeket mostanság olvastál.

Vannak helyzetek, amikor teljesen más irányt vesz az életünk, s bár hiába ragaszkodunk a régi, jól bevált dolgokhoz, bizony változtatnunk kell. Ez először nagyon fájdalmas és ijesztő, de a végén mégis ott dereng az újrakezdés és a boldogabb élet lehetősége. A történetsütödés Carsten Henn második regénye A könyvsétáltató után, amely szintén egy ismeretlen német kisvárosba kalauzolja el olvasóit. Azonban a főszerepet ezúttal nem egy idős úr és egy kilenc éves cserfes kislány, hanem egy fiatal és boldogtalan balerina, valamint egy Olaszországból származó pék játssza. Amellett, hogy a két könyv helyszíne megegyezik, még egy közös van bennük: igazán szívhez szólóak.