A svéd tanárok szövetsége felkért, hogy írjak egy olvasókönyvet az iskolás gyerekeknek, hogy amikor olvasni tanulnak, akkor megfelelő szövegeket olvassanak. De számomra nem csak erről van szó. A szövegnek nem csupán jónak kell lennie, hanem azt kérdeztem magamtól, mire van szükségük a gyerekeknek, és azt hiszem, hogy elsősorban valami friss, vad dologra. Svédország térképének meg kell elevenednie, és úgy, hogy a gyerekek mindent képszerűen maguk elé tudjanak képzelni. Az erdőket, a tavakat, a szántóföldeket és a folyókat, a várakat, a kastélyokat, a parasztházakat és a városokat Ystadtól Haparandáig. Ez legyen az alapom, amire építkezem.

Ezzel az ötlettel született a tankönyvnek szánt Nils Holgersson csodálatos utazása című regény, melyben különböző kalandokba keveredik egy vadludakon repülő, picire összezsugorodott kisfiú. A történet, melynek segítségével körbeutazzuk Svédországot, megcsodálhatjuk általa nevezetességeit, állat- és mondavilágát, Selma Lagerlöf fejéből pattant ki. Charlotte von Feyerabend nemrégiben megjelent könyve épp erről mesél, vagyis Selma életéről, a leghíresebb könyve keletkezéséről, a svéd idillről és a 19. század végi női emancipációról. A kötet a Kossuth Kiadó gondozásában és Tuza Csilla fordításában jelent meg.

A nyugati orvoslás évszázadokon keresztül kizsákmányolta, misztifikálta és szenvedésre ítélte a nők testét. Ma már egyik nőgyógyászati rendelőben sem hangzik el az a diagnózis, hogy a terhesség hiányában a méhünk unatkozni kezdett, és nem kiált fel a bőrgyógyász sem egy dermatoszkópos vizsgálat során, hogy túl sok az anyajegyünk, tehát boszorkányok vagyunk. Elinor Cleghorn Szenvedő nők című társadalomtörténeti munkája nem csak ezeket a régi hiedelmeket mutatja be és magyarázza el, hanem rávilágít arra is, hogy a mostani rendszer hogyan bánik a gyengébbik nemmel. Mert még mindig túl sok nő látja úgy, hogy ha panasszal fordulnak férfi orvosukhoz, azok eltanácsolják őket, mert szerintük nincs semmilyen tünetük, színlelnek és túlságosan eltúlzott a reakciójuk. A kötet a Park Kiadó gondozásában és Szécsi Noémi fordításában olvasó.

Azt hiszem, örök álmodozóként a romantikus tini könyvekből soha nem fogok kinőni. Ez egy olyan kategória, amelyet mindig szívesen olvasok, de csak akkor, ha a sok klisé mellett azért szolgál a történet valami plusszal is. Lynn Painter Jobb mint a filmeken című könyve pontosan ilyen, ráadásul olyan cuki az egész sztori és a körítés, hogy bekerült az 5 legjobb young adult regény közé, melyet az elmúlt évek során olvastam. Semmi világmegváltó, semmi bonyolult nincs benne, mégis egy kedves és végtelenül helyes történet lett, melynek középpontjában az első nagy szerelem áll. Mi más?

Idén júniusban találkoztam először Izzy-vel, azzal a 8 éves cserfes és belevaló kislánnyal, aki Pamela Butchart fantáziájából pattant ki. Az Űrlény lett a tanárom! című kötetben egy földönkívüli támadás megakadályozásának és egy oltári félreértésnek lehettünk szemtanúi, a sorozat következő részében pedig egy újabb zűrös ügyet kell felderítenie hősünknek és kis barátainak. A kém, aki szerette a menzakaját, ugyancsak szórakoztató történet, melyen garantáltan nagyokat nevetnek majd kicsik és nagyok. A könyv a Móra Könyvkiadó gondozásában és Magyari Andrea fordításában jelent meg.

IGEEEN! Egy újabb David Walliams könyv a láthatáron! A Gengszter nagyi az egyik kedvenc könyvem tőle, így amikor megtudtam, hogy érkezik a folytatás, hatalmas volt az öröm. Ebben a kötetben sem csalódtam, hiszen itt is megkaptam a walliams-féle furcsa, kitalált szavakat, Tony Ross humoros illusztrációit, a vicces listázásokat, az őrült humort és a felejthetetlen karaktereket. A Gengszter nagyi újra lecsap a Kolibri Kiadó gondozásában és Kövesdi Miklós Gábor fordításában olvasható.

Ha lenne egy időgéped, te melyik történelmi korszakba repülnél vissza? Én az 1920-as évek Angliáját és Amerikáját látogatnám meg, mert hihetetlenül izgalmas lehetett akkor az élet. Persze csak azoknak, akik a krémhez tartoztak, bár ha belegondolok, ez most is így van.
Az első világháború után dübörög a hisztériával határos élvhajhászás, a gazdagok szórakoznak, különféle klubokba járnak, elegáns autókkal furikáznak, drága bundákban parádéznak, az esti koktéljuk fölött beindul a pletykagépezet és természetesen megjelennek a gengszterek is, akik legtöbbször egyéni megoldásokat találnak ki egy-egy kényes ügy elintézéséhez. Ebbe az egyszerre csillogó és sötét korszakba kalauzolja el Kate Atkinson olvasóit A léhaság szentélyei című regényében. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Borbély Judit Bernadett fordításában olvasóható.

Abbi Waxman könyveit nagyon szeretem. Az Új örömök kertje volt az első, melyet olvastam tőle, tavaly pedig az Egy könyvmoly élete című vicces és romantikus szösszenete is nálam landolt. Nemrégiben megjelent a Felnőttképző című regénye, amelyben ugyan feltűnnek régi ismerősök, de ez ne riasszon el senkit a könyvtől, ugyanis nincsenek utalgatások a többi kötetre, így teljesen érthető lesz azok számára is, akik először találkoznak az írónővel. Üde, könnyed kis szösszenet, hétvégi punnyadáshoz ideális, vagy ha még visszajön a jó idő, akkor kellemes strandkönyv.

Január 1-én ünnepeltük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. Egy kedves ismerősöm kissé pikírten azt mondta nemrég, hogy idén Petőfivel mindent el lehet adni. Ezen jót derültünk, de az tény, hogy sok-sok könyv megjelent róla az elmúlt hónapokban, legyen az gyerekeknek szóló irodalom vagy felnőtt szakkönyv. A nemzet költője 1823-ban született Kiskőrösön, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből több mint nyolcszázötven maradt az utókorra. Emlegetjük forradalmárként és nemzeti hősként, vagy ahogyan Miklya Luzsányi Mónika megfogalmazta, Petőfi, a sztár. Nemrégiben megjelenő könyvét Oravecz Gergely munkái díszítik, a végeredmény pedig egy igazán menő rajongói kézikönyv lett, mely kifejezetten a 9 éven felülieket célozza meg.