Kevés könyv van a 21. Század Kiadótól, amely nem fog meg valamiért. Kifejezetten szeretek a KULT Könyvek között magozgatni, mert már sok kedvencem akadt a sorozatból. Katy Hays A kolostor című regényében is minden benne van, amit én általában szeretni szoktam. Adott egy akadémiai világ, egy régi könyvtár, sok-sok antik műtárgy és némi rejtély, mindez megbolondítva egy kevés okkultizmussal, a tarot kártya történetével és egy gyilkossággal. Minden egyes tétel azt sugallta, hogy ez az én könyvem lesz, de valahogy hiába a csodás borító és az ígéretes fülszöveg, sajnos nem találtunk egymásra. Megosztó kötet, vagy nagyon fogod szeretni, vagy nem. Mindenesetre ha szereted a lassan kibontakozó történeteket és a misztikus vonalat, tegyél vele egy próbát.

Ha lenne egy időgéped, te melyik történelmi korszakba repülnél vissza? Én az 1920-as évek Angliáját és Amerikáját látogatnám meg, mert hihetetlenül izgalmas lehetett akkor az élet. Persze csak azoknak, akik a krémhez tartoztak, bár ha belegondolok, ez most is így van.
Az első világháború után dübörög a hisztériával határos élvhajhászás, a gazdagok szórakoznak, különféle klubokba járnak, elegáns autókkal furikáznak, drága bundákban parádéznak, az esti koktéljuk fölött beindul a pletykagépezet és természetesen megjelennek a gengszterek is, akik legtöbbször egyéni megoldásokat találnak ki egy-egy kényes ügy elintézéséhez. Ebbe az egyszerre csillogó és sötét korszakba kalauzolja el Kate Atkinson olvasóit A léhaság szentélyei című regényében. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Borbély Judit Bernadett fordításában olvasóható.

Vannak helyzetek, amikor teljesen más irányt vesz az életünk, s bár hiába ragaszkodunk a régi, jól bevált dolgokhoz, bizony változtatnunk kell. Ez először nagyon fájdalmas és ijesztő, de a végén mégis ott dereng az újrakezdés és a boldogabb élet lehetősége. A történetsütödés Carsten Henn második regénye A könyvsétáltató után, amely szintén egy ismeretlen német kisvárosba kalauzolja el olvasóit. Azonban a főszerepet ezúttal nem egy idős úr és egy kilenc éves cserfes kislány, hanem egy fiatal és boldogtalan balerina, valamint egy Olaszországból származó pék játssza. Amellett, hogy a két könyv helyszíne megegyezik, még egy közös van bennük: igazán szívhez szólóak.

Pár hete lettem 40. Minden évben egy kicsit megvisel a szülinapom, mert látom magamon és a környezetemben élőkön is az idő múlását. Egy picit ilyenkor megállok és átgondolom az elmúlt évet, számot vetek, hogy mi történt és min kell, vagy kellett volna változtatnom. Ilyenkor jobban tudatosodik bennem, hogy milyen gyorsan röpülnek az évek, s persze elő jön az örök kérdés is: Merre tartok és jó helyen vagyok-e most az életemben? Emma Straub Holnap ilyenkor című regényének főszereplője egy szintén 40 éves nő, aki hasonló dilemmákkal küzd, mint most én. Valószínűleg ezek miatt vált meghatározó könyvvé számomra ez a regény, melynek szinte minden cselekményszálával tudtam egy picit azonosulni.

Emlékszel arra, hogy tinikorunk kedvenc magazinjaiban mindig volt egy rovat olyan fiataloknak, akik valamilyen problémával küzdöttek, de nem találták a megoldást? Lehetett ez párkapcsolati válság, családi probléma vagy gyász, ha levelet írt valaki a szerkesztőségbe, bekerülhetett a lapba és egy szakember ellátta jó tanácsokkal. Cheryl Strayed nemrégiben megjelent könyve olyan emberek leveleit tartalmazza, melyeket akkor kapott, amikor a "Dear Sugar", vagyis "Kedves Cukor" című rovatot írta. A Gyönyörű apróságok tehát nem más, mint olyan levelek és válaszlevelek sokasága, melyekből erőt meríthetünk, együtt érezhetünk a feladókkal vagy csak jót derülhetünk rajtuk.

Clara Dupont-Monod nem ijed meg a nehéz témáktól, kiváló érzékkel nyúl hozzájuk. Történelmi regényei mellett korábban írt könyvet egy prostituált mindennapi életéről, míg egy másik történetben egy túlsúlyos férfit vett górcső alá.
Tehetsége vitathatatlan, Franciaországban korábban Prix Maurice Genevoix díjjal jutalmazták, 2021-ben pedig elnyerte a S'adapter című kisregényével a Prix Femina díjat is. A kötet hónapokig szerepelt a francia sikerlistákon, idén pedig már hazánkban is megtalálhatod a könyvesboltok polcain, Egy közülünk címmel.  

Azt hiszem, szeretjük azt gondolni, hogy hosszú utat tettünk meg a 60-as évek óta. De biztos ez? Eltelt több mint 60 év, de a genderpolitika  terén valószínűleg nem jutottunk olyan messzire, mint szerettük volna. Noha a nők több területen bizonyították, hogy feltudják venni a kesztyűt a férfiakkal szemben, még mindig nem egyszerű versenyben maradni. Főleg, ha valaki túlontúl öntudatos és pontosan tudja, mit akar elérni az életben. Mert ahelyett, hogy az okos és karrierista nőket példaképnek tekintenénk, nem feltétlenül kedves címkéket aggatunk rájuk. Bonnie Garmus Minden kémia című könyvének főszereplője egy olyan figyelemreméltó hölgy, aki kellőképpen határozott és céltudatos. Tudja, hogy mit akar, és rendíthetetlenül menetel előre, hogy elérje céljait.

Az elmúlt néhány év után, és a világ jelenlegi helyzetét is tekintve azt érzem, egyre inkább szükségünk van a léleksimogató, boldog pillanatokra. Kellenek a kedves és szívhez szóló történetek, melyek hitet adnak abban, hogy létezik a jó. S hogy ez a jóság most miért is fontos? Mert Shelby Van Pelt A boldogságnak nyolc karja van című debütáló regényében egy Marcellus nevű idős polip testesíti meg mindazt a csodát, amelyet a mindennapokban mindannyian keresünk.