Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

KönyvParfé

Clara Dupont-Monod: Egy ​közülünk

Répafőzelék

2023. május 13. - KönyvParfé

2_62.jpg

Clara Dupont-Monod nem ijed meg a nehéz témáktól, kiváló érzékkel nyúl hozzájuk. Történelmi regényei mellett korábban írt könyvet egy prostituált mindennapi életéről, míg egy másik történetben egy túlsúlyos férfit vett górcső alá.
Tehetsége vitathatatlan, Franciaországban korábban Prix Maurice Genevoix díjjal jutalmazták, 2021-ben pedig elnyerte a S'adapter című kisregényével a Prix Femina díjat is. A kötet hónapokig szerepelt a francia sikerlistákon, idén pedig már hazánkban is megtalálhatod a könyvesboltok polcain, Egy közülünk címmel.  

Nem kell szembenéznünk a helyzettel ahhoz, hogy elképzeljük azt a tornádót, amely egy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családot súlyt. Már meg is jelent lelki szemeink előtt egy gyerek, aki soha nem éri meg a felnőttkort, aki nem fog tudni rendesen ülni, soha nem fog járni és beszélni, aki még arra sem képes, hogy felemelje a fejét. Érezzük a szülők fájdalmát és bátorságát, de látjuk azt is, hogy mennyi mindent feláldoztak, amikor egy "szabálytalan" gyermek érkezett a családba. De a testvérekre már kevésbé irányul a figyelmünk, pedig nekik is alkalmazkodniuk kell egy újfajta helyzethez. A váratlan jövevény monopolizálja a szülők figyelmét, és ez több türelmet és figyelmet kíván meg tőlük is.
Gyerekként nehéz nem haragudni egy fogyatékkal született testvérre. Érzékeljük ennek a helyzetnek az igazságtalanságát, hiszen minden bizonnyal gyorsabban felnőnek, mint korosztályuk többi tagja. Ezt a pillanatot ragadja meg Clara Dupont-Monod, és ezekre a pillanatokra és következményeire építi fel megható és érzelemdús történetét.

A könyv olvasása során három testvért ismerünk meg. Az első fiú, a legidősebb, még csak 9 éves, de úgy vigyáz a gyerekre, mint egy anyatigris. Védelmezi, óvja a legkisebbet, eközben elhatárolódik az emberektől és falakat épít maga köré. Aggódik a gyerekért, de mindannyian érezzük, hogy túl nehéz a súly, amit cipelni próbál. 
A második testvér egy kislány, aki még csak 7 éves és nagyon dühös. Neheztel a gyerekre, harag és undor fogja el e gyámoltalan lény iránt, aki lerombolta a család egyensúlyát és elvette tőle a bátyját. 
Az utolsó rész a harmadik fiútestvér története, aki már a gyermek halála után született. Bitorlónak érzi magát és némán bocsánatot kér halott testvérétől, amiért elfoglalta helyét és normálisnak született. Egy szellemtestvér árnyékában nő fel, akire új esélyként, új lehetőségként tekint a család. Valamiféle jóvátételnek gondolják őt az égiektől, mely egy sérült gyermek gondozása és elvesztése után megmenti őket, feloldozást nyújt és gyógyír lehet a fájdalmukra.

Láthatjuk a szülők reakcióját is, amikor azzal szembesülnek, hogy sérült gyermeküket nem tudják ellátni. Hogy a hely, ahol élnek, nem képes a másságot kezelni. Kiszorulnak az óvodákból és iskolákból, nem jutnak fel a tömegközlekedési eszközökre, és már az utca is egy őrületes akadálypálya a szabálytalan lépcsőivel és padkáival. Végigjárják a polgármesteri hivatalokat, a szociális szakszolgálatokat, a családsegítő központokat és a minisztériumokat. A kemény, embertelen menetelés végére elfáradnak, az anya feladja az állását, hogy otthon gondozhassa gyermekét. A szülők lassanként a parttalan senki földjére szorulnak, barátok és támogatás nélkül.

Sokféle érzés járja át a szereplőket: lázadás, bűntudat, lemondás, mégis a gyengédség és a szeretet az, amely vezeti ezt a borzasztóan megrendítő, lírai elbeszélést. Ebben az erőteljes kisregényben, melyet saját története ihletet, Clara Dupont-Monod a Cévennek hegyeinek mesés környezetére navigálja az olvasót, ahol a testvérek minden tagja valamiféle menedéket talál. Nagy érzékenységgel és pontossággal meséli el, hogy ezeknek a gyerekeknek hogyan kell alkalmazkodnia a "szabálytalan" kis lényhez, és hogyan próbálják megtalálni helyüket ebben a megváltozott dinamikájú mikroközösségben.

Borzasztóan nehéz megpróbáltatás ez az egész családnak, veszélybe is sodorja ezt a törékeny egységet; ennek ellenére megmutatja, hogy mekkora erő lakozik a tagokban, mely képes újra összeférceli őket egy egésszé. Mindenkinek meg kell találnia a szerepét ebben a megváltozott életben, s miközben figyeljük őket, csodáljuk alkalmazkodóképességüket. Ez mindannyiuk számára egy nehéz próbatétel, melyre az élet nem adott választási lehetőséget. De a regény végére érezzük, hogy itt is a szeretet az, amellyel felül lehet emelkedni a legnehezebb pillanatokon is.

Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, de főként azoknak, akik szeretik az olyan történeteket, melyet finoman, nagy érzelmi intelligenciával írtak meg. Ez egy fájdalmas családi dráma, melyben mély érzelmekről, gyászról, szülői szerepekről és testvéri szeretetről olvashatunk. Az viszont biztos, hogy ha érző és értő fülekre talál e könyv, akkor életre szóló olvasmánnyá válhat, melynek szereplői nagyon sokáig velünk maradnak majd.

Répafőzelék

A "szabálytalan" fiú kedvenc ételét készítettem el, mely nem más, mint a répafőzelék. A nagyobb, védelmező fiútestvér fejében nem egyszer átvillan, hogy mi lesz, ha elviszik a gyereket és az új helyen nem tudják úgy elkészíteni az ételt, ahogyan a kicsi szereti. Bár a könyvben nincs leírva, de biztosan pürésítették, hogy könnyebben letudja nyelni az ételt, én mégis eltértem egy picit ettől, és karikáztam a zöldséget. A kicsit átmódosított receptet a Nosalty oldalon találtam. Ijesztőnek tűnhet a zsiradék mennyisége, de tarts be, mert így lesz szuperkrémes és tökéletes állagú a végeredmény. (Az az igazság, hogy a répafőzelék és én ezidáig nem voltunk túl jó barátok, de úgy látszik a korral változnak az ízlések is. Most már én is szeretem, noha a reszelt és pürésített állag nálam tiltólistás.)

1_64.jpg

Hozzávalók:

  • 600 g sárgarépa
  • fél csokor petrezselyem
  • fél citrom leve és reszelt héja
  • 60 g margarin
  • 2 ek olaj
  • 60 g finomliszt
  • 2 dl víz
  • 7 dl növényi tej
  • só, bors ízlés szerint

A répát megpucolom és felkarikázom. Egy lábasban felhevítem a margarint, hozzáadom a olajat, majd a répakarikákat közepes lángon félpuhára párolom rajta. Folyamatos keverés mellett hozzáadom a lisztet, elkeverem és hozzáöntöm a vizet. Csomómentesre keverem és belelöttyintem a tejet. Sózom, borsozom, belereszelem a fél citrom héját és a levét is belefacsarom. Megfejelem a finomra aprított petrezselyemmel, és felforralom az egészet. Ha már elég sűrű, leveszem a tűzről és tálalom is.345420660_922567685643905_6701882918322320139_n.jpg

Clara Dupont-Monod különlegesen érzékeny, díjnyertes regénye egy család történetét meséli el. Egy családét, ahol egy sérült gyermek születése alapvetően határozza meg szülei és testvérei sorsát, és ahol az érzelmek széles spektrumát, a sebeket és a gyógyulás folyamatát a gyerekek nézőpontjából ismerhetjük meg. Tartsatok három bloggerünkkel az Egy közülünk című regény blogturnéjára, és nyerjétek meg a General Press Kiadó által felajánlott példányt!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Mostani nyereményjátékunkban a General Press Kiadó általunk nagyon szeretett regényeiből szemeztünk. Minden állomáson találtok egy-egy idézetet, a ti feladatotok pedig, hogy a könyv címét beírjátok a rafflecopter-doboz megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Az emberek miért nem képesek felhasználni a több millió szavukat arra, hogy egyszerűen elmondják egymásnak, mire vágynak?

A turné állomásai:
05.07.   Könyv és más
05.10.   Csak olvass!
05.13.   KönyvParfé

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr3918104356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása