Jill Santopolo neve akkor vált igazán ismertté, amikor megjelent A fény, amit elvesztettünk című regénye. Nagy figyelmet kapott, egy időben azt éreztem, már a csapból is ő folyik. Talán túl sokat vártam tőle, hiszen hatalmas volt a visszhang, de akkor sajnos nem hatott rám annyira a könyv, mint szerettem volna. Aztán idén megjelent a Minden, ami utána jött című regénye és kíváncsi voltam, milyen lett ez az új írás. Azt hiszem, most, hogy túl vagyok mindkét könyvén, nyugodt szívvel írhatom, hogy Santopolo nem az én írónőm. Próbálkoztam, igyekeztem megkedvelni, de úgy látszik, mi nem vagyunk egymásnak teremtve. Hiába, néha nem működik a kémia. Másrészt megtudom érteni, ha valaki szereti a könyveit, mert olyan élethelyzetekről ír bennük, melyekbe sok nő könnyűszerrel beletudja képzelni magát, vagy már történtek velük hasonló dolgok, így együtt tudnak érezni a főszereplőkkel.

Mit tennél, ha találnál egy sárkánytojást? És ha valami kibújik a kemény héjból, vajon honnan fogod tudni, hogy éles fogú fenevad lesz belőle vagy egy szárnyas jó barát? Federica Magrin egyszer rálelt egy különleges tojásra, és miután kikelt belőle egy igazi sárkány, felnevelte.  A saját példányát Artigónak hívják és életre szóló barátságot kötöttek egymással. Federica rengeteget tanult ezektől a csodálatos állatoktól, s ezt a sok-sok tapasztalatot leírta mindazoknak, akik a későbbiekben sárkánygazdák szeretnének lenni. Így született meg a Nagy sárkánykönyv, melyből mindent megtudhatsz róluk, rengeteg tippet és tanácsot találsz a kötetben, ezért igazán hasznos mindazoknak, akik sárkányszakértőkké szeretnének válni.

Ha valaki a Grimm testvéreket emlegeti, általában a tündérmesék ugranak be először róluk, és azok a Disney-adaptációk, amelyek gyerekek generációit szórakoztatták. De mi a helyzet a történetek eredetével és mit is tudunk a két testvérről? Hófehérke és a hét törpétől a Piroska és a farkasig szinte az összes meséről hallottunk már, találkozhattunk velük valamilyen átdolgozás formájában. Látjuk magunk előtt a gonosz mostohát, amint átnyújtja mostohalányának a mérgezett almát, és Rapunzel alakja is ismerős lehet, akit a boszorkány bezár egy magas toronyba, de évekkel később hosszú aranyszínű hajfonatát leengedve, felmászik hozzá a jóképű herceg, hogy megmentse. Vajon honnan jöttek ezek a történetek és milyen jól ismerjük a mesegyűjtő testvérpárt?

A Christina Lauren név, amely Christina Hobbs és Lauren Billings szerzőpáros neveinek összevonásából keletkezett, úgy látszik már egy kisebbfajta garancia a romantikus könyvek kedvelői számára. Regényeik szórakoztatóak, humorosak, ugyanakkor mindegyikben van valami plusz, amellyel kirínak a hozzájuk hasonló szerelmi történetek közül. Tavaly írtam először róluk a Nem mézes hetek című könyvük kapcsán, most pedig legújabb regényük, a Kalandtúra Wilder-módra került a kezeim közé. Az írónők ugyancsak követték a jól bevált receptet, ezért most is választottak egy különleges helyszínt. Izgalmas történetünkben az utah-beli kanyonok közé repítenek bennünket, ahol is a nagydumás és belevaló szereplőkkel egy kalandos, de korántsem veszélytelen kincsvadászaton vehetünk részt.

Clara Dupont-Monod nem ijed meg a nehéz témáktól, kiváló érzékkel nyúl hozzájuk. Történelmi regényei mellett korábban írt könyvet egy prostituált mindennapi életéről, míg egy másik történetben egy túlsúlyos férfit vett górcső alá.
Tehetsége vitathatatlan, Franciaországban korábban Prix Maurice Genevoix díjjal jutalmazták, 2021-ben pedig elnyerte a S'adapter című kisregényével a Prix Femina díjat is. A kötet hónapokig szerepelt a francia sikerlistákon, idén pedig már hazánkban is megtalálhatod a könyvesboltok polcain, Egy közülünk címmel.  

Vannak könyvek melyek felnyitják a szemünket, elolvasásuk után pedig nem csak okosabbak leszünk tőlük, de segítségükkel átlátjuk a félreértéseket és felismerjük a ferdítéseket is. És a felismeréssel jön az értetlenkedés, hiszen ha valaki jól levezet egy adott hibát és megoldást is javasol rá, mely átgondolva logikus és követhető, miért nem teszünk semmit? A fák és az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a klímaváltozásban, helyi és globális szinten is. Peter Wohlleben, a Ha a fák lélegzethez jutnának című könyvében azt magyarázza el az olvasónak, hogy a fák hogyan segítenek megküzdeni a klímaválsággal, és mit kell tennünk, hogy képesek legyenek regenerálódni, és hathatósan segíteni az éghajlat változással való küzdelemmel szemben.

A modern világ legjelentősebb uralkodója, II. Erzsébet brit királynő több mint 70 évnyi uralkodást követően 96 évesen 2022. szeptember 8-án elhunyt. Kétségtelenül a 20. és a 21. század egyik, ha nem a legnagyobb hatású nője, aki elképesztő életutat járt be. Az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház feje volt. Szimbólumává vált a monarchiának, a családnak, valamint országa stabilitásának, így a Kossuth Kiadó Ikonikus nők-sorozatában helye van. Eva-Maria Bast A királynő című könyvében a fiatal Erzsébetet mutatja be, valamint bepillantást nyerhetünk a brit királyi család kötelességgel és elhivatottsággal teli életébe.

Joanne Harris az én istennőm. Bár nem olvastam még az összes könyvét, mégis tudom, hogy vele nem foghatok mellé, hiszen hangulatteremtésben csillagos ötös. Legyen a regény műfaja romantikus, fantasztikus vagy pszichothriller, mindig eléri, hogy elvarázsoljon a történEteivel. Néhány hete jelent meg legújabb könyve Mint pók a kulcslyukon címmel, amely a St. Oswald fiúiskola sorozat harmadik része. Nyugi, nem baj, ha nem olvastad még az előző köteteket, ugyanis önállóan is megállják a helyüket. Egy viszont mindegyikben közös, mégpedig a Harris által kitalált angliai falu, a yorkshire-i Malbry, ahol a történetek játszódnak.