10 éves a Blogturné Klub! - szülinapi blogturné

Facebook

2023. szeptember 20. - KönyvParfé

Fennállásának tizedik évfordulójához érkezett a Blogturné Klub, amit természetesen szerettünk volna Veletek együtt megünnepelni - hiszen Ti is részesei vagytok ennek az élménynek. Szülinapi turnénk során betekintést engedünk az elmúlt tíz esztendőnkbe, mesélünk nektek személyes élményeinkről, arról, mi miként éltük meg életünk ezen időszakát, és hogy mennyit változtunk az elmúlt évek alatt.
Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, kik rejtőznek a blogok mögött, netán szeretnétek bekukkantani a kulisszák mögé, és megismerni pikáns-belsős élményeinket! És ahogy azt már megszokhattátok, ezúttal sem hagyunk Titeket nyeremény nélkül.

A legelején kezdtem, amikor 2015 januárjában eldöntöttem, indítok egy blogot. Előtte volt egy pörgős munkahelyem és egy kaotikus beosztásom. Szinte soha nem tudtam előre tervezni, így amikor váltottam és végre a szakmámban helyezkedtem el, és egy könyvtárban kezdtem el dolgozni, rám tört, hogy valamit szeretnék csinálni a szabadidőmben. Valamit ami kreatív és ami igazán az enyém. Végül addig agyaltam, míg megszületett a KönyvParfé blog. Azt tudni kell, hogy amikor már kötött munkarendem volt, észrevettem magamon, hogy kifolyik a kezem közül az idő, és egy csomó üresjáratom van. A blog, azon kívül, hogy jó kis önkifejezési forma, nekem abban is segített, hogy vigyek egy kis rendszerességet az életembe, ezért azt a célt tűztem ki, hogy heti egy bejegyzésnek mindig fel kell mennie. Az eleje kínkeserves volt. Folyton befeszültem, hogy jó-e, amit csinálok, megfelelési kényszerem volt. Rengeteg új dolgot kellett megtanulnom, legyen az social mediával kapcsolatos, a képszerkesztő programokkal vagy a blog admin felületével. Blogot írni és vezetni elég magányos műfaj tud lenni, pláne ha nincs akitől segítséget kérhetsz, megbeszélhetsz egy adott problémát... Aztán valahogy összehozott a sors Deszyvel, és egy csomószor ráírtam, amikor valami nyűgöm volt. Bár soha nem mondta vagy írta, szerintem kezdtem az agyára menni. Nagyon... :) Majd egyszer felhozta a BTK-t, nekem meg fogalmam sem volt, miről beszél. Annyira nem voltam tisztában a dologgal, hogy amikor rákerestem a neten, és kidobta a gugli, hogy Büntető Törvénykönyv, komolyan elgondolkodtam azon, mi a fenét keresnék én benne. Tudom, tudom.. irtó kínos! Végül képbe kerültem ezzel az egésszel és 2016 júliusában csatlakoztam a csapathoz, augusztusban pedig megírtam életem első BTK-s posztját. A többi meg, ahogy mondani szokták, már történelem.

Mindig hálás leszek ennek a bandának. Egyrészt azért, mert hatalmas szeretettel fogadtak és mindenki segítőkész és kedves volt már a legelejétől. Másrészt mert rengeteg dolgot megtanultam, és azóta is tanulok tőlük. Egyenként, aki benne vannak a csapatban, sokat tesznek azért, hogy ez az egész gördülékenyen működjön. Amit nagyon szeretek, hogy ennyi év távlatából is hitelesek tudtunk maradni, de ehhez tényleg arra van szükség, hogy a tagok minőségi tartalmakat és értékeléseket gyártsanak. Mindenki jól ír, de emellett a tagok mindegyike egy kicsit másban is erős: ki az instás tartalmak gyártásában, a TikTok vagy a Twitter kezelésében, vagy épp a Photoshop programok használatában. De ez ettől szép, mert kölcsönösen kiegészítjük egymást és egy kicsit mindig tanulunk a másiktól. Azt is imádom, hogy sokat kommunikálunk egymással és mennek a marhulások a posztok alatt, ilyenkor olyanok vagyunk, mint az égetnivalóan rossz gyerekek. Egy nagy családnak tekintem magunkat, olyannyira, hogy szereztem két nagyon jó barátot is. Félreértés ne essék, mindenkit nagyon kedvelek, de a Könyv és más blog Zsuzsijával és a Szembetűnő blog Patríciájával már a kezdetek óta hatalmas az összhang, és sokat beszélünk a BTK-n kívül is. Persze most azt kellene írnom, hogy intellektuális értekezéseket folytatunk a friss megjelenésű könyvekről, a Mátyás Corvinákról, meg a 17. századi francia szépirodalomról, de nem... Beszélgetéseink során sűrűn szóba kerül Ryan Reynold kockás felsőteste is.

Számodra mi a legmotiválóbb a blogturnézásban?

Engem az motivál, hogy egy közösségben vagyok. Egy-egy turné alatt nagyon függünk egymástól, szóval ha csúszok egy bejegyzéssel, az mindenkire kihat és borul egy picit minden. Ezt senki sem szereti, az idő pedig nagy úr.
Valamint az, hogy mindig tanulok valamit. Néha visszanézem a régi bejegyzéseimet és látom, hogy mennyit fejlődtem a kezdetek óta. Ki kellett forrnia a dolgoknak és össze kellett állnia ennek az olvasós-főzős koncepciónak a fejemben. A BTK nélkül nem lenne ekkora rutinom.

Sikerült eljutnod a Blogturnézásból a Bahamákra?

Oda nem, de idén a Járda-szigetek megvolt!

Amikor nem megy az olvasás, mert épp olvasási válságban vagy, mivel töltődsz fel?

Szeretem a jó filmeket és a zenét. Ezen a téren mindenevő vagyok. És lehet, hogy klisés, de a főzés és a sütés kifejezetten lenyugtat. Nekem ez egy terápia.

Egy könyv választásánál mennyire befolyásol az, hogy milyen a megítélése a Molyon/Goodreads-en?

Figyelem mindkettőt. Bármilyen ígéretes egy borító és egy fülszöveg, azok a százalékok beszédesek. Aztán lehet, hogy belenyúlok olyanba, ahol már az első oldalaknál rájövök, nem az én könyvem. De nincs vész, mert a blogomon nem kritikák és szétcincálós értékelések vannak, hanem inkább ajánlók. Könyvtárosként hiszek abban, hogy minden könyvnek megvan a maga közönsége, még akkor is, ha számomra nincs túl nagy értéke. És a lényeg amúgy is a könyv-étel asszociáción van.
Mindenesetre annyira nem szoktam rosszul választani, legtöbbször tényleg jó könyvek kerülnek a kezeim közé.

Volt olyan könyv, amit a blogturné során ismertél meg, és bekerült az életed top 5 legjobb könyvébe?

Tavaly 3 könyv is bekerült a kedvencek közé: Bonnie Garmus: A Minden kémia, Shelby Von Pelt: A boldogságnak nyolc karja van és Clare Pooley: Rendhagyó szabályok ingázáshoz. Olvassátok, olvassátok!

Olvasnál-e ennyit a BTK nélkül?

Biztos, hogy sokat olvasnék, de szerintem más könyveket. Mindig megfogadom, hogy több klasszikust fogok olvasni, mert bőven van elmaradásom ezen a téren, aztán elcsábulok az újdonságokra és azonnal borul minden.

Mi volt a legelső blogturnés olvasmányod és melyik az eddigi legutolsó?

A legelső Rick Riordantól A villámtolvaj című könyve volt. A legutolsó pedig Nick Crumptontól a Minden, amit a miniszörnyekről tudtál, hamis című ismeretterjesztő kötet. Jé, most látom, hogy az utolsó pont a 100. BTK-s posztom. Juhúúú!

Beszéljünk az árnyoldalról is. Mi volt a legnagyobb blogturnés mélypontod - legyen szó akár könyvről, élményről, érzésről, bármiről?

Volt egy időszak, amikor nagyon besokalltam. Bár talán nem gondolnátok, de néha túlságosan lelkis vagyok és bizonytalan. Folyamatos megerősítésre van szükségem, hogy amit csinálok, az okés és rendben van. Bizonyos szinten maximalista vagyok, mindig nagy a magammal és a munkámmal szemben támasztott elvárás és ha nem sikerül teljesítenem, akkor elaprózódom.
Ahogy nőni kezdett a köveim száma, úgy jöttek elő a rosszindulatú trollok és a mérges anyukák, akik szerint túl sok ételfestéket használok, és a helyesírás nindzsák is bizonyos időközönként bejelentkeztek. Szóval kaptam egy időben hideget és meleget, aminek a kezelését szintén meg kellett tanulnom. Akkor azt éreztem, hogy muszáj levegőhöz jutnom, nem megy az időre olvasás, elfáradtam és nem tudom kezelni ezt az egészet, ezért egy időre kiléptem a BTK-ból, hogy magamra találjak. Kellett egy kis szünet, hogy újra nagy elánnal vessem bele magam a blogolásba. 2019 decemberében léptem ki, de 2022 júliusában újra csatlakoztam. Most már úgy érzem, teljes erőbedobással tudok működni. Felszívtam magam és tudom, hogy mit akarok, merre tartok. Jó kis önismereti tréning volt, rengeteget meg lehet tudni magunkról ha blogot vezetünk és ha egy csapatban dolgozunk.
A fogadtatás pedig második alkalommal is nagyon pozitív volt, mintha nem is tűntem volna el hosszú időre. Köszönöm srácok! :)

Mennyire különbözik a blogturnés posztod a összerakása egy simáétól? Van bármi különbség a kettő között?

Egy kicsi van. Általában rövidek az ajánlóim, mert a receptekkel és a képekkel együtt már elég hosszúnak érzem a bejegyzést. A turnés könyvekhez 2 képet szoktam feltenni, meg ugye ott a nyereményjáték a végén. A sima posztok alá több kép kerül fel és idézeteket is osztok meg a könyvből.

Hogy viszonyul a családod a blogturnézáshoz?

A párom a legnagyobb támaszom. És talán soha nem ismerné be, de a legnagyobb rajongóm is. De azt is tudom, hogy nem a könyves értékeléseim miatt, hanem mert az összes ételt megeheti, amit a könyvek mellé készítek. :D

Kérdésem Toffytól, az Insane Life bloggerétől: Kik a kedvenc könyves karaktereid?

Hogy lehet ilyet kérdezni?! Rengeteg kedvenc könyves karakterem van, de most előhúzom a jó öreg Harry Potter kártyát és azt írom, Weasley ikrek! A klasszikus könyvek közül pedig Jane Eyre karakterét szeretem nagyon. Te jó ég, most hirtelen eszembe jutott még 20 másik, de nem írok többet, mert soha nem fejezném be a bejegyzést. :D

NYEREMÉNYJÁTÉK

Jubileumi blogturnénk során ki másokról is lehetne szó, mint rólunk? Minden állomáson találtok egy rövid leírást, ami valamelyik, ebben a turnéban is résztvevő blogra utal. Nektek nincs más dolgotok, mint kitalálni, melyik lehet az a blog, majd a címét beírni a rafflecopter megfelelő sorába. Ha minden feladvánnyal megpróbálkoztok, esélyetek nyílik megnyerni valamely, bloggereink által felajánlott nyereménykönyvet.