Bár Ben Millernek már több könyve megjelent, nekem a Hogyan lettem Éjfél, a kutya című gyerekkönyve az első, melyet olvastam tőle. Azt hiszem nem az utolsó regényem ez, mert meglepően jól esett a történet, folyamatosan pörögnek az események, ráadásul a főszereplők is egy hihetetlenül izgalmas kalamajkába kerülnek. Érdekes volt a téma és annyira eredeti, hogy simán el tudom képzelni azt is, hogy valamikor filmvászonra kerül.
A kötet a Móra Könyvkiadó gondozásában és Schrick-Ritz Juliette fordításában olvasható.

Képzeld el, hogy egy különleges dolog segítségével ki tudod zárni az összes nyugtalanító és idegesítő hangot, amely körbevesz. Nincs autódudálás, nincsenek kiabáló szomszédok, síró csecsemők, sem kutyaugatás, s nem hallasz szirénázást sem az éjszaka közepén. Azoknak, akik képtelenek mélyen aludni és minden neszre felébrednek, ez maga lehet a mennyország. Annak pedig, aki valóban képes egy olyan eszköz előállítására, amely kiszűri a zavaró tényezőket, hatalmas vagyont jelenthet. Bridget Collins legújabb regényének középpontjában a csend áll, de ez talán már a címéből is sejthető, mely csupán annyi: A csendgyár.
A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Borbély Judit Bernadett fordításában olvasható.

Valószínűleg sokunk feltette már magának azt a kérdést egy szakítás után, hogy miért mindig ezt a típust fogom ki? Vagy azt, hogy miért nem érzem magam biztonságban egy párkapcsolatomban sem? Miért szorongok folyton és rettegek attól, hogy nem leszek elég jó, nem szeretnek eléggé, megcsalnak és elhagynak? Miért ismétlődig mindig ugyanúgy és jönnek elő ugyanazok a problémák és konfliktusok mindegyik kapcsolatomban? Dr. Szabó-Bartha Anett klinikai szakpszichológus, pár- és családterapeuta ezekre a kérdésekre (is) próbál válaszokat adni Sémakémia című könyvében, és segít megértetni velünk, hogy miért is lehetünk hajlamosak mindig újra és újra elkövetni ugyanazokat a hibákat. A kötet a Kulcslyuk Kiadó gondozásában jelent meg.

Ha lenne egy időgéped, te melyik történelmi korszakba repülnél vissza? Én az 1920-as évek Angliáját és Amerikáját látogatnám meg, mert hihetetlenül izgalmas lehetett akkor az élet. Persze csak azoknak, akik a krémhez tartoztak, bár ha belegondolok, ez most is így van.
Az első világháború után dübörög a hisztériával határos élvhajhászás, a gazdagok szórakoznak, különféle klubokba járnak, elegáns autókkal furikáznak, drága bundákban parádéznak, az esti koktéljuk fölött beindul a pletykagépezet és természetesen megjelennek a gengszterek is, akik legtöbbször egyéni megoldásokat találnak ki egy-egy kényes ügy elintézéséhez. Ebbe az egyszerre csillogó és sötét korszakba kalauzolja el Kate Atkinson olvasóit A léhaság szentélyei című regényében. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Borbély Judit Bernadett fordításában olvasóható.

Bár a blogon nem írtam még róla, de az idei évet Ali Hazelwood A szerelem képlete című könyvével kezdtem. Az a helyzet, hogy miután felültem a hype vonatra, le sem akartam szállni róla. Beszippantott a könyv, szerettem. Vicces volt, abszolút kikapcsolt, cukik voltak a szereplők, érintette a regény a tudomány világát és valahogy kirítt az egyedisége a hozzá hasonló romantikus komédiák közül. Aztán a Maxim Könyvkiadó belengette a hírt, hogy jön az írónő következő regénye is és kapva kaptam utána. Az Eszméletlen szerelem stílusjegyeiben hasonlít az előző kötethez, bár ebben olvashatsz egy NASA projektről, titkos tudományos Twitter-fiókokról, speckó űrhajós felszerelésekről, idegpálya-kutatásról, munkahelyi rejtélyről, a STEM-ben észlelhető nemi előítéletekről, s persze nem maradhat ki a vonzó, okos és szexi srác karaktere sem, aki természetesen minden nő vágya.

Coco Chanelt kifinomult stílusáért csodáljuk. Géniusz volt, amikor divatba hozta azt a bizonyos kis sikkes, fekete ruhát, melyet szívesen viselt egy egyszerű fehér gyöngysorral. A Chanel N°5 parfüm, melyet hosszú hónapok alatt fejlesztett tökélyre, a mai napig a legkelendőbb illatok egyike, melyet nők milliói tartanak a csábítás fegyverének. 
Coco abban az időben vált független és sikeres üzletasszonnyá, amikor egy nőnek kegyetlenül nehéz volt az üzleti világban. Márpedig ő sohasem volt olyan asszony, aki meghajolt, ha az élet egy kemény akadályt gördített elé. Keménységéhez egy bonyolult személyiség is társult, ezért rengeteg rosszindulatú pletyka kapott szárnyra abban az időben. Pamela Binning Ewen egy olyan Cocót ismertet meg az olvasóval a Párizs királynője című regényében, amely sokak számára visszatetsző lehet. Mert más elképzelni egy hatalmas ikont, aki sikeres, magabiztos és hihetetlenül lehengerlő, és más szembesülni azzal, hogy ő is hozott rossz döntéseket, melyek súlyos következményekkel jártak.

Elif Shafak, a díjnyertes brit-török írónő, figyelemreméltó mesélő. Törökországban és a világ minden táján népszerű, mindig képes bevonzani az olvasót a történeteibe, amelyek egyre az ember elevenébe vágnak. Regényeiben örökérvényű problémákat feszeget, legyen az vallás, politika, identitás, szexuális zaklatás. Sohasem választ könnyű témát, de nem is várunk mást egy olyan embertől, aki harcol a nők egyenjogúságáért, az LMBTQ jogaiért és a szabadságjogok betartásáért. Nemrégiben az Európa Kiadó gondozásában megjelent 10 perc 38 másodperc című regénye, mely ugyancsak nem mindennapi kérdéseket feszeget.

Geronimo Stilton neve talán senki számára sem ismeretlen. Rengeteg izgalmas története jelent meg eddig a könyvesboltokban, találkozhatunk vele a tévében, videójátékokban és hangoskönyvekbek is. A gyerekek nagyon szeretik, és ezt teljes mértékig megértek, hiszen mindegyik kötete kalandos és vicces. A könyvtárban, ahol dolgozom, az egyik legjobban kedvelt olvasnivalók a srácok körében. Gyakorlatilag kézről kézre járnak és soha nem lehet belőlük eleget rendelni. Most én is kikölcsönöztem a Kolibri Kiadó gondozásában megjelenő legújabb kötetek közül párat, hogy megnézzem, mi a titka, miért szeretik ennyire ezt a szemüveges, zöld öltönyös, piros nyakkendős rágcsálót.