Néhány hete belefutottam egy olyan képsorozatba, amelyen 20 gyerkőcöt kellett megkeresni, akik akár a bújócskázás koronázatlan királyai lehetnének. Persze ez elég erős túlzás, ugyanis a kicsikből szinte mindig látni lehetett valamit. Hol egy pipaszár lábat, hol egy pár fehér zoknit, vagy épp a szekrény mögött megfigyelhető sziluettjüket. Jókat nevettem a képkockákon, de az mindenesetre tagadhatatlan, hogy minden gyerek szeret bújócskázni. Apropó, bújócskázás! Ismered Kamill történetét?
Bosnyák Viktória és Rippl Renáta közös munkájából megszülető, az És most hogy festek? című mesekönyvben fontos szerepet kap ez a játék, csakúgy, mint a barátság és az olvasás szeretete is.
Tinédzserkorom csajos magazinjaiban rengeteg cikkben esett szó a fiatalság megőrzéséről, a helyes bőrápolásról, az egészséges táplálkozásról és egyéb fontos dolgokról, de olyan távolinak tűnt a 30 és a 40, hogy nem is igazán foglalkoztam vele. Most meg itt van... könyörtelenül tör előre. Be kell látom, akárhogy is szeretném visszaforgatni a idő kerekét, sajnos már nem leszek fiatalabb. Érzem magamon az idő múlását; felbukkantak a szem környéki szarkalábak, na meg a ruhaméreteimen látok némi változást. Bár az is lehet, hogy csak szimplán összementek... Nos, Abigail James összeszedte a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket az eredményes bőrápolásról tudni érdemes. Nagysikerű könyve nemrég hazánkba érkezett; Szeresd a bőröd! címmel talán már találkozhattál vele a könyváruházak polcain. A kiadványban sok-sok hasznos tippről olvashatsz, valamint mesél a miértekről is: Miért van szükségünk sok alvásra? Miért fontos a jóga? S vajon mit mesél rólunk a bőrünk?
Mit is mondhatnék, a levesek és én nem voltunk mindig barátok. A levest régen valahogy úgy értelmeztem, hogy az a gőzölgő lötty, amin valahogy túl kell esni, hogy utána jöhessen a főétel, és onnan már csak egy kis lépés a süti. Persze legtöbbször átugrottam volna az első és a második fogást, de ha a szülők azt mondják, hogy "Ha nem eszed meg, arra kapod a másodikat" - akkor nincs apelláta... le kell valahogy gyűrni azt a folyós valamit. Anyu leginkább a klasszikus leveseket készítette, én pedig úgy tudtam különbséget tenni köztük, hogy a piros és a fehér lé. Amikor kollégista lettem, akkor kicsit kinyílt a világ. Kénytelen voltam magamra főzni, ráadásul a hamar elkészíthető és olcsó ételekre fektettem a nagyobb hangsúlyt. Na igen, ilyenkor jön a képbe a vajas zsömle, a sajtos-tejfölös tészta, a mirelit pizza, a leves és a főzelék... Nos, miután már kezdtem marhára unni a zacskós porlevest és a tésztás smacket, elkezdtem kísérletezni a (krém)levesekkel. Azóta gyakorlatilag a kedvenceimmé nőtték ki magukat, hiszen gyors, tartalmas és isteni finom leveseket lehet készíteni csupán néhány zöldség hozzáadásával. Amber Locke 
Az elmúlás, a halál az élet természetes velejárója. Azt mondják, ha egy szerettünket elveszítjük, véglegesen búcsúzunk tőle. Mégis, amikor kimegyünk a temetőbe, virágot viszünk a sírokra, gyertyát gyújtunk és beszélünk a halottainkhoz, közel érezzük őket magunkhoz. A gyászt mindenki másképp dolgozza fel, ha gyerek is van a családban, talán még nehezebb átvészelni ezt az időszakot. Vannak akik kérdeznek, tudni akarják, hogy mi lesz ezután; mások bezárkóznak, nem akarnak beszélni az érzéseikről. A szülőknek fokozottan kell figyelniük rájuk, és támogatniuk kell őket abban, hogy könnyebben tudják megélni a gyászt és feldolgozni a veszteséget. A gyermek- és ifjúsági irodalomban már szép számmal találni olyan könyveket, melyek a halál és az elmúlás témájával foglalkoznak. Rosemarie Eichinger 
Még erősen él bennem egy emlék, amikor anyuval vártuk húsvétkor a locsolkodókat, és egyszer csak elkezdett esni a hó. Április elején jártunk, kint már előbújtak a nárciszok és a színes tulipánok, a levegőben pedig érezhető volt a tavasz illat. Mi pedig meghökkenve néztük a szállingózó, hatalmas hópelyhek, és hogy milyen sebesen fedi be a zöldet és a barnát a puha, fehér takaró. Furcsa látványt nyújtott, sehogyan sem illett a képbe; és azt hiszem, pont olyan hitetlenkedő fejet vághattunk erre a furcsa jelenségre, mint Jakob Martin Strid legújabb mesekönyvében 
Tavaly levett a lábamról
Michael Bondról már olvashattál az oldalon, ugyanis ő a legendás