Ha azt a két szót hallom, hogy Amalfi és csokoládé, akkor egy nyerő kombinációt képzelek el. Egy olyan könyvtörténetet, mely szórakoztató, édes és amelyet a Valentin-napi őrületben szívesen leemel a polcról az ember. S noha Jan Moran A csokoládémester című regénye nem egészen azt adta, amelyre először számítottam, nem bántam meg, hogy együtt töltöttünk egy kis időt, hiszen a szerelem és a családi titkok mellett sok-sok intrikát is beleszőtt a szerző. A buja helyszínek, a romantika és a csokoládé szerelmeseinek ajánlom ezt a könyvet, így ha próbát tennél vele, mindenképpen legyen a közelben egy jófajta, magas kakaótartalommal bíró táblás csoki. A kötet a Next21 Kiadó gondozásában és Endreffy Kata fordításában olvasható.

A történet kezdetén 1953-at írunk. A  második világháború után járunk, amikor még érezhetőek a mély sebek, és a világ csak nagyon lassan tér magához az okozott sokkból. Főszereplőnk, a San Franciscóban élő Celina Savoia egy csokoládémester, aki egy picike boltocskát működtet. Ám élete egy csapásra megváltozik, amikor Tony, olasz származású férje titokzatos körülmények között elhuny. A nő egyedül marad kisfiával, nincs egyetlen hozzátartozója sem, ezért úgy dönt, elutaznak Olaszországba, hogy megkeressék férje családját. Tony keveset mesélt róluk, s miután sok évvel korábban megszakított velük minden kapcsolatot, ennek okát is homály fedte.
A kapcsolatfelvétel nem épp zökkenőmentes, de amikor megérkeznek Amalfiba a családhoz, Celina egészen megdöbben. Megérkezésükkor Lauro várja, Tony testvére, akiről még soha nem hallott, de rendkívül jól esik neki az a hatalmas szeretet, mellyel az család fogadják őket. Úgy dönt, egy ideig maradnak és azt csinálja, amihez ért, vagyis csokoládémesterként dolgozik tovább. Ám nem mindenki örül ennek, sógorán érzi a gyanakvást és az ellenszenvet. Az idő múlásával a nő egyre több furcsa jelre lesz figyelmes, elejtett mondatokra, összenézésekre, melyek miatt arra következtet, hogy valamit titkolnak előle. S mindezek mellett ott kopog az ajtón a szerelem is...

Jan Moran gyönyörűen ír és sok-sok tájleírást kapunk a történet során, melynek segítségével kicsit jobban beleláthatunk a századközépi vidéki életbe, a csodás környezetbe és az emberek mentalitásába. Varázslatos lehet Amalfi-partja, az illatos citrom- és olajfák, a hortenziabokrok és a csillogó tenger, de mivel a szerző szereti bő lére ereszteni a mondanivalóját, többször éreztem azt, hogy csigalassúsággal haladunk előre, márpedig én szeretem a lassan hömpölygő regényeket. A titokra is hamar rájön az ember, és a szerelem sem okoz hatalmas meglepetést, így a csattanó inkább kellemes, mintsem megdöbbentő.

Mivel a főszereplő élete a csokoládé körül forog, könnyen gondolhatnánk, hogy Joanne Harris Csokoládé című regényéhez hasonló történetben lesz részünk. Viszont ez a párhuzam senkit se tévesszen meg, mert a csokin kívül túl sok egyezést nem véltem felfedezni. Mindenesetre töltsd fel a csokikészleteket, ha belevetnéd magad, mert isteni illatokról, ízekről és csokoládé csodákról olvashatsz benne. És megkapjuk mindezek mellé a temperamentumos olasz családot és a mediterrán hangulatot is! De ez még mind semmi, ugyanis Olaszországon kívül Peruba is teszünk egy kalandos utazás, ahol is sok titokra fény derül.

Vannak hibái a történetnek és valóban lassan csordogál, de ha hagyod magad elveszni benne, akkor szeretni fogod. A hősnő egy erős és határozott hölgy, így aki kedveli azokat a könyveket, ahol egy fiatal, emancipált nő a főszereplő, az Celinát is hamar a szívébe zárja. Magam részéről annyit, hogy bár szeretem a romantikus könyveket, igyekszem mérsékelten fogyasztani őket, nehogy csömör legyen a vége. Ezután a könyv után picit megpihenek és kicsit később újra keresni kezdem a kategória idei gyöngyszemét.

Vajkaramellás-diós brownie

Ide nem lehet elképzelni mást, csak valamilyen nagyon csokis sütit, ugye? Na már most a brownie nem csak táblás étcsokoládét, de ebben az esetben holland kakaóport is tartalmaz. Ehhez jön a durvára vágott dió és némi vajkaramella. Brutál cucc, így ha lehet, ne lefekvés előtt egyél belőle... és ne is vágj túlságosan nagy szeletet...Hozzávalók:

• 200 g dió, durvára darabolva
• 250 g étcsokoládé
• 200 g vaj
• 210 g nádcukor
• 70 g juharszirup
• 4 tojás
• 200 g liszt
• 30 g holland kakaópor
• 10 db vajkaramella, nagyobb darabokra darabolva
• + eper a tálaláshoz

Az étcsokit beletördelem egy lábosba, hozzáadom a kockára darabolt vajat, és gőz fölött egyneművé olvasztom az egészet. Miután langyosra hűlt, beleütöm a tojásokat és mehet hozzá a cukor meg a juharszirup is. Alaposan összedolgozom és ebbe szitálom bele a holland kakaóporral összekevert lisztet. Gyors, határozott mozdulatokkal összekeverem és ehhez adom a durvára vágott diót és a vajkaramellát. Egy közepes méretű tepsit kibélelek sütőpapírral és beleöntöm a csokis masszát, majd a 180°C-ra előmelegített sütőben helyezem és kb. 18-20 perc alatt megsütöm. Nem kell neki több idő, az a lényeg, hogy a belseje egy kicsit ragacsos maradjon, hiszen hűlés közben szilárdulni fog egy picit. Langyosra hűtve könnyen szeletelhető. 

Egy kis édes kényeztetés, gyönyörű olasz táj, egy végzetes félreértés és természetesen, egy kis romantika: ezt ígéri olvasóinak Jan Moran regénye. A csokoládémester a Next21 Kiadó gondozásában jelent meg, a Blogturné Klub három bloggerével pedig nyomába eredhettek a csokoládémester titkának! A turné végén meg is nyerhetitek a könyv egy példányát a Kiadó felajánlásában!

NYEREMÉNYJÁTÉK

A regényhez tartozó nyereményjátékban mi más is játszhatná a főszerepet, ha nem a csokoládé és a könyv kapcsolata? Minden állomáson találtok egy-egy idézetet egy olyan könyvből, melyben központi szerepet játszik a csokoládé. A feladatotok, hogy az adott könyv szerzőjének a nevét írjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A turné állomásai:
02.23.  Szembetűnő
02.26.  Betonka szerint a világ...
03.03.  KönyvParfé