Azoknak, akik szeretnek elmerülni a chick-lit világában, Jenny Colgan neve bizonyára már nem ismeretlen. A Cupcake Kávézóban című sorozata kellemes kikapcsolódást ígért és a most megjelent könyve, a Piciny Csodák Péksége szintén remek választás, ha egy kicsit könnyedebb, csajos olvasnivalóra vágynál. Ami nagyon tetszik benne, hogy egyszerre romantikus és vicces, ugyanakkor rengeteg mondanivalója van. Szó van benne újrakezdésről, gyászról, reményről, elengedésről, barátságról és persze szerelemről is. Mindezt egy olyan olvasmányos és kedves csomagolásban nyújtja át az írónő, hogy akaratlanul is megszereted a szereplőket, a tájat és persze a péksüteményeket.

Főszereplőnk Polly, aki – mint ahogy ez a legtöbb csajos regényben lenni szokott, elmúlt harminc és egy tönkrement hosszú kapcsolatot tudhat maga mögött, – új életet szeretne kezdeni. Volt párjával nem csak a közös életük, hanem a közös vállalkozásuk is gajra ment, ezért pénzügyi okok miatt olcsó, kiadó lakást keres. Végül a hirdetések között rátalál egy romantikus házikóra, amelyben el tudná képzelni az életét addig, amíg egy kicsit egyenesbe nem jön. Ám van egy kis gond, ugyanis a ház eléggé rossz állapotban van, ráadásul egy apró szigeten áll, ahová csak apálykor lehet eljutni autóval. Barátnője hiába próbálja lebeszélni, Polly hajthatatlan; beköltözik a kikötőfal fölött álló rozoga házba. Új otthona hideg és barátságtalan, a lány mégis próbál belőle egy tiszta és barátságos zugot varázsolni. Igyekszik beilleszkedni a helyi közösségbe is, emellett munkát keres, hiszen tartalékai végesek. De ez nem olyan egyszerű, mert nem mindenki fogadja kedvesen és kívülállóként kezelik. Sokáig egyetlen barátja Neil, a kis lunda, aki véletlenül röppen be hozzá egy éjszaka.
Polly egyik szenvedélye a kenyérsütés, és miután megkóstolja a helyiek ehetetlen péksüteményét, arra az elhatározásra jut, nem vásárol többet ott, inkább magának készíti el. Egy este süt néhány cipót, melyekből hajnalban visz a munkába induló halászoknak. A férfiak jóízűen elfogyasztják, dicsérik; a városban pedig hamar híre megy, hogy milyen remek kenyeret tud készíteni. Egyre többen felkeresik, hogy süssön, de mindezt titokban kellene tartania, ugyanis a helyi pékség matrónája nem nézi jó szemmel Polly ténykedését.
Már önmagában ez is elég lenne egy kisebb komédiához, de miután ez egy romantikus regény, két férfi is fontos szerepet kap: a jóképű, szakállas halász Tarnie, és a furcsa amerikai méhész Huckle.

Kedvelem a gasztroregényeket, egyrészt mert lehet belőlük meríteni, hogy mi legyen legközelebb az ebéd, másrészt mert olyan illatosak. Itt most kedvet csinált a kenyérsütéshez, mert az orromban éreztem a kelő tészta, a sülő vekni és a friss, ropogós kenyérhéjak ínycsiklandozó illatát.
Viszont olvasás közben nem csak a sütögetéshez kaptam kedvet, hanem ahhoz is, hogy bebarangoljam Mount Polbearne-t. Bájos vidéki helynek képzelem, ahol friss a levegő, repkednek a sirályok és a lundák, kedvesek, barátságosak a szomszédok és a dolgozó halászok; esténként pedig a világítótorony fényei hosszan bevilágítják a tengert.

A történet lassan halad előre, de ezt egyáltalán nem éreztem zavarónak. Nem mondanám túl kidolgozottnak a karaktereket, és egyik-másik mellékszereplőről olvastam volna bővebben is, ezeket mégsem róhatom fel hibának. Mindig csak egy kicsit kapunk a városkából és az emberekből, mégis annyira jól visszaadja az írónő ennek a kis miliőnek a hangulatát, hogy képes teljesen magával ragadni.

A szerelmi szálról is ejtenem kell egy-két szót, ugyanis engem meglepett. Ez is lassan bontakozott ki, és nem egészen azt kaptam, amire az első fejezetekben számítottam. Ezért mindenképpen jár az írónőnek a piros pont. A férfiakat viszonylag hamar megismerhetjük a történetben, de sokáig barátként vannak jelen. Leszögezném, nincs klisés szerelmi háromszög, ezért pedig ugyancsak jár a dicséret.

Nagyon szerettem a történet, már rég volt olyan könyv a kezembe, ami megérdemelte, hogy egész éjszaka olvassam. Üdítő színfolt ez a kategóriájában, és azt hiszem Jenny Colgan könyveivel máskor is próbálkozni fogok. Egy dolog viszont rettenetesen zavart, ez pedig a borító. Tudom, tudom… de nekem ez most tényleg szívfájdalom. Sokkal szebb ruhát is kaphatott volna, ez a habos-babos dolog nem illik hozzá. Polly a kenyérsütésben leli az örömét, erre kap egy hatalmas cukormázat, megspékelve néhány torta és cupcake mintával, pedig a könyvben nem esik szó cukrásztermékekről. A fejezetek elején is megjelenik a sütemény, szerintem ez egyáltalán nem passzol a történethez. Szóval ha a borítója miatt hezitálnál, akkor ne hagyd, hogy félrevezessen! Ez egy remek könyv.

Focaccia

Nem lesz meglepő, mert már fentebb is írtam, hogy a történetben nagy szerepet kapnak a ropogós kenyerek, a zsemlék és egyéb péksütemények. A könyv végén az írónő megosztott néhány receptet is, ezekről a regényben is olvashatsz. A focaccia az egyik kedvenc ezek közül, ezért döntöttem az elkészítése mellett. Az írónő receptjét használtam, de az arányokon egy picit változtattam és négy ízben került az asztalra.Hozzávalók:

• 500 g liszt
• 1,5 tk só
• 1,5 tk cukor
• fél csomag friss élesztő (vagy egy csomag instant)
• 1 ek olívaolaj
• kézmeleg víz, amennyit a liszt felvesz (kb. 3 dl)
• A tetejére: olívaolaj, olívabogyó, aszalt paradicsom, bazsalikom, fokhagyma, rozmaring, lilahagyma, só

Egy nagyobb tálba összekeverem a lisztet a sóval és az olívaolajjal. Egy mélyedést készítek a közepébe, hozzáadom a cukrot, egy kevés vizet és felfuttatom a belemorzsolt élesztőt. 10 percig gyúrom, majd letakarva, meleg helyen legalább 1 órát állni hagyom. 
Lisztezett deszkára borítom, kicsit átgyúrom, négy részre osztom a tésztát és 1-1,5 cm-es lepénykéket formázok belőlük. Tepsibe helyezem, majd megint pihentetem, de most csak 25-30 percig.
Az ujjhegyeimet belenyomkodom a megkelt tésztába, hogy kis mélyedések keletkezzenek. Kevés olívaolajat öntök rájuk, végül rápakolom a feltéteket. Az elsőre aszalt paradicsomot és szárított bazsalikomot szórok, a másodikra fekete és zöld olívabogyót teszek, a harmadikra lilahagymát szeletelek, a negyedikre pedig durvára darabolt fokhagymával és rozmaringgal hintem meg. Végül mindegyiket megszórom sóval és 200 fokra előmelegített sütőben 20-22 perc alatt készre sütöm.

Tipp: Így magában is isteni, de vajjal megkenve és friss sajttal az igazi. A feltéteket pedig nyugodtan variáld a saját szájízed szerint.Az Insomnia Könyvek gondozásában jelent meg Jenny Colgan: Piciny csodák péksége, mely az ugyanezt a nevet viselő sorozat első része. A Blogturné Klub négy bloggere mutatja be Polly történetét, s ha velünk tartotok, a Kiadó jóvoltából megnyerhetitek a könyv egy példányát!

NYEREMÉNYJÁTÉK!

Frissen sült, ropogós sütemények illata terjeng a levegőben? Vagy a bejegyzéseinkben? A Piciny Csodák Péksége blogturné nyereményjátékában most a konyhai tudásodra lesz szükség! Minden állomáson elrejtettünk egy-egy péksüteményt. A feladatotok, hogy megkeressétek a süti betűit a bejegyzésben, és írjátok be válaszként a Rafflecopter megfelelő sorába!
(Figyelem! A sorsoláson azok vesznek részt, akik minden állomáson helyesen válaszoltak. A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A turné állomásai:
11.14.   Szembetűnő
11.16.   Zakkant olvas
11.18.   Könyvvilág
11.20.   KönyvParfé