A modern világ legjelentősebb uralkodója, II. Erzsébet brit királynő több mint 70 évnyi uralkodást követően 96 évesen 2022. szeptember 8-án elhunyt. Kétségtelenül a 20. és a 21. század egyik, ha nem a legnagyobb hatású nője, aki elképesztő életutat járt be. Az Egyesült Királyság királynője és további 14 nemzetközösségi állam, valamint az anglikán egyház feje volt. Szimbólumává vált a monarchiának, a családnak, valamint országa stabilitásának, így a Kossuth Kiadó Ikonikus nők-sorozatában helye van. Eva-Maria Bast A királynő című könyvében a fiatal Erzsébetet mutatja be, valamint bepillantást nyerhetünk a brit királyi család kötelességgel és elhivatottsággal teli életébe.

Joanne Harris az én istennőm. Bár nem olvastam még az összes könyvét, mégis tudom, hogy vele nem foghatok mellé, hiszen hangulatteremtésben csillagos ötös. Legyen a regény műfaja romantikus, fantasztikus vagy pszichothriller, mindig eléri, hogy elvarázsoljon a történEteivel. Néhány hete jelent meg legújabb könyve Mint pók a kulcslyukon címmel, amely a St. Oswald fiúiskola sorozat harmadik része. Nyugi, nem baj, ha nem olvastad még az előző köteteket, ugyanis önállóan is megállják a helyüket. Egy viszont mindegyikben közös, mégpedig a Harris által kitalált angliai falu, a yorkshire-i Malbry, ahol a történetek játszódnak. 

Senki nem szeret és nem akar vadidegenekkel beszélgetni a vonaton. Ez egy fontos szabály. De mi történne, ha mégis megtennénk? Clare Pooley Rendhagyó szabályok ingázáshoz című szívmelengető regényének szereplői megszegik ezt a kőbe vésett törvényt, életük pedig ettől a döntéstől fenekestül felfordul. Mert egy váratlan esemény és néhány gondolatébresztő mondat, egy egész láncreakciót képes beindítani. Új emberekkel beszélgetni és új embereket megismerni arra tanít, hogy jobban megismerjük a körülöttünk levő világot - és persze önmagunkat.

Végy egy családi történetet, adj hozzá jó sok szerethető karaktert és helyezd el őket egy barátságos kisvárosba. Az összetevők között legyen egy hangulatos kávézó is, ahová szívesen térnek be az emberek. Szőjj bele némi családi drámát, majd az érzés kedvéért keverj hozzá egy kevéske szerelemi bájitalt. De tényleg csak egy keveset, hogy ne legyen túlságosan émelyítő! Hintsd meg egy gondolatnyi mágikus realizmussal, végül bújtasd az egészet egy tetszetős ruhába. Valahogy így készülhetett Heather Webber Éjfélkor a Fekete Rigó kávézóban című regénye.

Bár a blogon nem írtam még róla, de az idei évet Ali Hazelwood A szerelem képlete című könyvével kezdtem. Az a helyzet, hogy miután felültem a hype vonatra, le sem akartam szállni róla. Beszippantott a könyv, szerettem. Vicces volt, abszolút kikapcsolt, cukik voltak a szereplők, érintette a regény a tudomány világát és valahogy kirítt az egyedisége a hozzá hasonló romantikus komédiák közül. Aztán a Maxim Könyvkiadó belengette a hírt, hogy jön az írónő következő regénye is és kapva kaptam utána. Az Eszméletlen szerelem stílusjegyeiben hasonlít az előző kötethez, bár ebben olvashatsz egy NASA projektről, titkos tudományos Twitter-fiókokról, speckó űrhajós felszerelésekről, idegpálya-kutatásról, munkahelyi rejtélyről, a STEM-ben észlelhető nemi előítéletekről, s persze nem maradhat ki a vonzó, okos és szexi srác karaktere sem, aki természetesen minden nő vágya.

Azt hiszem, szeretjük azt gondolni, hogy hosszú utat tettünk meg a 60-as évek óta. De biztos ez? Eltelt több mint 60 év, de a genderpolitika  terén valószínűleg nem jutottunk olyan messzire, mint szerettük volna. Noha a nők több területen bizonyították, hogy feltudják venni a kesztyűt a férfiakkal szemben, még mindig nem egyszerű versenyben maradni. Főleg, ha valaki túlontúl öntudatos és pontosan tudja, mit akar elérni az életben. Mert ahelyett, hogy az okos és karrierista nőket példaképnek tekintenénk, nem feltétlenül kedves címkéket aggatunk rájuk. Bonnie Garmus Minden kémia című könyvének főszereplője egy olyan figyelemreméltó hölgy, aki kellőképpen határozott és céltudatos. Tudja, hogy mit akar, és rendíthetetlenül menetel előre, hogy elérje céljait.

Amikor a kezembe vettem Marie Benedict és Victoria Christopher Murray közös könyvét, a Belle, a könyvtár királynőjét, egy könnyed olvasmányra számítottam. Az igazsághoz  hozzátartozik, hogy eddig soha nem hallottam Belle da Costa Greene nevét, pedig egy kivételes műveltséggel és páratlan ízléssel megáldott hölgyről van szó, aki csalhatatlan érzékkel válogatta össze munkaadójának az egyedülálló kéziratokat és ritka műkincseket. Az 1900-as évek elején robbant be a köztudatba és kétségtelen, hogy egy nem mindennapi életutat járt be. A kötet a Libri Kiadó gondozásában és Bakonyi Berta fordításában jelent meg, és mindazoknak ajánlom, akik szeretnének bepillantást nyerni egy olyan hölgy életébe, aki képes volt felvenni a versenyt kora legádázabb üzletembereivel is.