Amikor először kezembe vettem a Budapest Gasztro című könyvet, nem tudtam pontosan, mire számítsak. Mi ez? Gasztrokönyv? Városkalauz? Történeti regény? Vagy mindez egyszerre? De már az első oldalak után világossá vált, hogy Kordos Szabolcs és Mautner Zsófia egy olyan különleges utazásra invitálja az olvasót, amelyben Budapest nem csupán egy hely, hanem élményekkel, ízekkel, illatokkal, történetekkel és hangulatokkal teli univerzum.
A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában jelent meg idén.

Amikor először hallottam a hygge-ről, az első gondolatom az volt, hogy a fenébe kell ezt a szót kiejteni? Szerintem még most is sokszor rosszul használom, noha a gugli fordítója szerint valahogy így hangozna: hüge. A második gondolat, mely átsuhant az agyamon, hogy ez biztos valamilyen trendi hipszter-irányzat, egy kérész életű felkapott újdonság, amelyről pár év múlva már ciki lesz beszélni. Nem is tévedhettem volna nagyobbat, ugyanis ez korántsem új keletű dolog, hisz a dánok már több száz éve élvezik ezt a trendet. Meik Wiking Hygge című könyve azt mutatja be, hogy miért Dánia a világ legboldogabb országa. A szerző a koppenhágai Boldogságkutató Intézet igazgatója, és többéves kutatása során arra a következtetésre jutott, hogy a válasz nem más, mint a hygge.

A nyugati orvoslás évszázadokon keresztül kizsákmányolta, misztifikálta és szenvedésre ítélte a nők testét. Ma már egyik nőgyógyászati rendelőben sem hangzik el az a diagnózis, hogy a terhesség hiányában a méhünk unatkozni kezdett, és nem kiált fel a bőrgyógyász sem egy dermatoszkópos vizsgálat során, hogy túl sok az anyajegyünk, tehát boszorkányok vagyunk. Elinor Cleghorn Szenvedő nők című társadalomtörténeti munkája nem csak ezeket a régi hiedelmeket mutatja be és magyarázza el, hanem rávilágít arra is, hogy a mostani rendszer hogyan bánik a gyengébbik nemmel. Mert még mindig túl sok nő látja úgy, hogy ha panasszal fordulnak férfi orvosukhoz, azok eltanácsolják őket, mert szerintük nincs semmilyen tünetük, színlelnek és túlságosan eltúlzott a reakciójuk. A kötet a Park Kiadó gondozásában és Szécsi Noémi fordításában olvasó.

Gyerekkönyvtárosként elfogult vagyok a kis tudósokkal szemben. Szerintem te is ismered azt a típust, aki álmából felkeltve is megtudja mondani, hogy hány kilométer per órás sebességgel fut a gepárd, milyen hosszú lehetett a Mamenchisaurus nyaka, vagy hogy milyen formájú tojásokat raknak a tojásrakó cápák. Amikor belelapoztam Nick Crumpton Minden, amit a miniszörnyekről tudtál, hamis című ismeretterjesztő könyvébe, ők jutottak eszembe. Mert ezek a mindenre kíváncsi kis szivacsok ezt a könyvet egyszerűen IMÁDNI fogják!

Január 1-én ünnepeltük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. Egy kedves ismerősöm kissé pikírten azt mondta nemrég, hogy idén Petőfivel mindent el lehet adni. Ezen jót derültünk, de az tény, hogy sok-sok könyv megjelent róla az elmúlt hónapokban, legyen az gyerekeknek szóló irodalom vagy felnőtt szakkönyv. A nemzet költője 1823-ban született Kiskőrösön, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből több mint nyolcszázötven maradt az utókorra. Emlegetjük forradalmárként és nemzeti hősként, vagy ahogyan Miklya Luzsányi Mónika megfogalmazta, Petőfi, a sztár. Nemrégiben megjelenő könyvét Oravecz Gergely munkái díszítik, a végeredmény pedig egy igazán menő rajongói kézikönyv lett, mely kifejezetten a 9 éven felülieket célozza meg.

Úgy képzelem, amikor Bajzáth Mária és Ónya-Oláh Dóra először vették kezükbe a nyomdából frissen kikerült közös könyvüket, az Erdők-mezők népmeséit, Madách Imre juthatott eszükbe, amikor Az ember tragédiájában leírta: "Be van fejezve a nagy mű, igen." Mert ez egy remekmű lett, ráadásul kívül-belül csodálatos.
A kötet Magyarország varázslatos növény- és állatvilágát mutatja be, így talán érthető, hogy a megjelenése március 21-ére lett datálva, az Erdők Nemzetközi Napjára. Ha van olyan, hogy hiánypótló irodalom, akkor ez az, ugyanis arra hivatott, hogy a 21. század emberének megmutassa, mennyire sokszínű a természet, mennyi örömet tud okozni és milyen fontos, hogy harmóniában éljünk vele.

Mit tennél, ha találnál egy sárkánytojást? És ha valami kibújik a kemény héjból, vajon honnan fogod tudni, hogy éles fogú fenevad lesz belőle vagy egy szárnyas jó barát? Federica Magrin egyszer rálelt egy különleges tojásra, és miután kikelt belőle egy igazi sárkány, felnevelte.  A saját példányát Artigónak hívják és életre szóló barátságot kötöttek egymással. Federica rengeteget tanult ezektől a csodálatos állatoktól, s ezt a sok-sok tapasztalatot leírta mindazoknak, akik a későbbiekben sárkánygazdák szeretnének lenni. Így született meg a Nagy sárkánykönyv, melyből mindent megtudhatsz róluk, rengeteg tippet és tanácsot találsz a kötetben, ezért igazán hasznos mindazoknak, akik sárkányszakértőkké szeretnének válni.

Vannak könyvek melyek felnyitják a szemünket, elolvasásuk után pedig nem csak okosabbak leszünk tőlük, de segítségükkel átlátjuk a félreértéseket és felismerjük a ferdítéseket is. És a felismeréssel jön az értetlenkedés, hiszen ha valaki jól levezet egy adott hibát és megoldást is javasol rá, mely átgondolva logikus és követhető, miért nem teszünk semmit? A fák és az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a klímaváltozásban, helyi és globális szinten is. Peter Wohlleben, a Ha a fák lélegzethez jutnának című könyvében azt magyarázza el az olvasónak, hogy a fák hogyan segítenek megküzdeni a klímaválsággal, és mit kell tennünk, hogy képesek legyenek regenerálódni, és hathatósan segíteni az éghajlat változással való küzdelemmel szemben.