A napsütéssel lekerülnek a polcomról a könnyedebb olvasmányok, mert ilyenkor már jobban csúszik a limonádé. Christina Lauren Nem mézes hetek című regényében nincs semmi világrengető. Nem akarja megmondani, hogyan éljem az életem, nincsenek benne életvezetési tanácsok, ellenben pont azt kaptam tőle, amit a vidám és színpompás borító ígért: sok-sok nevetést és derűs pillanatokat. És itt álljunk is meg egy szóra, mert az írói álnév alatt nem egy, hanem két hölgyet tisztelhetünk. Christina Hobbs és Lauren Billings  közösen írták ezt a történetet, de talán az Autoboyography - Egy fiús könyv című ifjúsági regényüknél már megjegyezhetted a nevüket.
Az írónők most a romantikus könyvek bevált receptjét követték, vagyis vettek egy egzotikus helyszínt, egy pikírt humorú nőt, egy jóképű férfit és meghintették egy kevés bonyodalommal. Mert kínos szituációk és némi félreértés mindig kell egy romantikus történetbe, csak épp a megfelelő mennyiséget kell ízlésesen és jól adagolva tálalni.

Coco Chanelt kifinomult stílusáért csodáljuk. Géniusz volt, amikor divatba hozta azt a bizonyos kis sikkes, fekete ruhát, melyet szívesen viselt egy egyszerű fehér gyöngysorral. A Chanel N°5 parfüm, melyet hosszú hónapok alatt fejlesztett tökélyre, a mai napig a legkelendőbb illatok egyike, melyet nők milliói tartanak a csábítás fegyverének. 
Coco abban az időben vált független és sikeres üzletasszonnyá, amikor egy nőnek kegyetlenül nehéz volt az üzleti világban. Márpedig ő sohasem volt olyan asszony, aki meghajolt, ha az élet egy kemény akadályt gördített elé. Keménységéhez egy bonyolult személyiség is társult, ezért rengeteg rosszindulatú pletyka kapott szárnyra abban az időben. Pamela Binning Ewen egy olyan Cocót ismertet meg az olvasóval a Párizs királynője című regényében, amely sokak számára visszatetsző lehet. Mert más elképzelni egy hatalmas ikont, aki sikeres, magabiztos és hihetetlenül lehengerlő, és más szembesülni azzal, hogy ő is hozott rossz döntéseket, melyek súlyos következményekkel jártak.

Amikor kicsi voltam, alig vártam, hogy végre karácsony legyen. Na jó, ez azóta sem változott, de már nem nyaggatom anyut minden nap, hogy megkérdezzem, hány napot kell még aludni, hogy végre jöjjön a Jézuska.
A gyerekek is érzik, hogy november végével megtelik a levegő valami megmagyarázhatatlan varázslattal. A hideg tél, és a friss, csípős levegő magával hozza a karácsony szelét, és megkezdődik az adventi visszaszámlálás. A befelé fordulásról, a lelassulásról, a csendről és a családról szól ez a ciklus. Ilyenkor kellene az őrült rohanás és készülődés helyett együtt lennünk és igazán figyelnünk egymásra.
A könyvesboltok polcain számtalan mesekönyvet találni, melyekkel még szebbé tehetjük ezt az időszakot a gyerekeknek. Az idei legszebb és számomra legkedvesebb kiadvány egyértelműen Nyúl Péter adventi kalendáriuma, már csak azért is, mert nagyon szeretem ezt a kék kabátba öltöztetett minden lében kanál, szemfüles nyuszit.

Bár a blogon olyan könyvekről olvashatsz, melyekhez valamilyen étel vagy ital párosult, szerintem nagyon izgalmas lehet kedvenc filmünket vagy sorozatunkat is egy jól elkészített finom fogásként viszontlátni a tányérunkon. Összeszedtem néhány könyvet, melyek ezt a tematikát ragadják meg, hátha valaki kedvet kap főzőcskézni a Gilmore lányokkal, Hannibal Lecterrel vagy a Star Wars szereplőkkel. S mielőtt bárki a fejemet venné, tudom, hogy bőven vannak olyan könyvek a listán, melyekből először a könyv jelent meg és csak később láthattuk a mozivásznon, de nekem kicsit összemosódik ez a vonal, hiszen gondoljunk csak bele, hogy milyen sokan csak moziban látták például Az éhezők viadalát vagy a Trónok harcát, és sohasem olvasták el a köteteket.