Coco Chanelt kifinomult stílusáért csodáljuk. Géniusz volt, amikor divatba hozta azt a bizonyos kis sikkes, fekete ruhát, melyet szívesen viselt egy egyszerű fehér gyöngysorral. A Chanel N°5 parfüm, melyet hosszú hónapok alatt fejlesztett tökélyre, a mai napig a legkelendőbb illatok egyike, melyet nők milliói tartanak a csábítás fegyverének. 
Coco abban az időben vált független és sikeres üzletasszonnyá, amikor egy nőnek kegyetlenül nehéz volt az üzleti világban. Márpedig ő sohasem volt olyan asszony, aki meghajolt, ha az élet egy kemény akadályt gördített elé. Keménységéhez egy bonyolult személyiség is társult, ezért rengeteg rosszindulatú pletyka kapott szárnyra abban az időben. Pamela Binning Ewen egy olyan Cocót ismertet meg az olvasóval a Párizs királynője című regényében, amely sokak számára visszatetsző lehet. Mert más elképzelni egy hatalmas ikont, aki sikeres, magabiztos és hihetetlenül lehengerlő, és más szembesülni azzal, hogy ő is hozott rossz döntéseket, melyek súlyos következményekkel jártak.

Amikor kicsi voltam, alig vártam, hogy végre karácsony legyen. Na jó, ez azóta sem változott, de már nem nyaggatom anyut minden nap, hogy megkérdezzem, hány napot kell még aludni, hogy végre jöjjön a Jézuska.
A gyerekek is érzik, hogy november végével megtelik a levegő valami megmagyarázhatatlan varázslattal. A hideg tél, és a friss, csípős levegő magával hozza a karácsony szelét, és megkezdődik az adventi visszaszámlálás. A befelé fordulásról, a lelassulásról, a csendről és a családról szól ez a ciklus. Ilyenkor kellene az őrült rohanás és készülődés helyett együtt lennünk és igazán figyelnünk egymásra.
A könyvesboltok polcain számtalan mesekönyvet találni, melyekkel még szebbé tehetjük ezt az időszakot a gyerekeknek. Az idei legszebb és számomra legkedvesebb kiadvány egyértelműen Nyúl Péter adventi kalendáriuma, már csak azért is, mert nagyon szeretem ezt a kék kabátba öltöztetett minden lében kanál, szemfüles nyuszit.

Bár a blogon olyan könyvekről olvashatsz, melyekhez valamilyen étel vagy ital párosult, szerintem nagyon izgalmas lehet kedvenc filmünket vagy sorozatunkat is egy jól elkészített finom fogásként viszontlátni a tányérunkon. Összeszedtem néhány könyvet, melyek ezt a tematikát ragadják meg, hátha valaki kedvet kap főzőcskézni a Gilmore lányokkal, Hannibal Lecterrel vagy a Star Wars szereplőkkel. S mielőtt bárki a fejemet venné, tudom, hogy bőven vannak olyan könyvek a listán, melyekből először a könyv jelent meg és csak később láthattuk a mozivásznon, de nekem kicsit összemosódik ez a vonal, hiszen gondoljunk csak bele, hogy milyen sokan csak moziban látták például Az éhezők viadalát vagy a Trónok harcát, és sohasem olvasták el a köteteket.

Miért jó életrajzi vagy életrajzi ihletésű könyveket olvasni? Először is azért, mert hihetetlen élettörténetekkel találkozhatunk és olyan emberek bőrébe bújhatunk, akik valami maradandót alkottak az utókor számára. Olyan nők és férfiak életébe leshetünk bele, akik megharcoltak az álmaikért, és a lehetetlennek tűnő helyzetekben sem adták fel soha. Inspirálhat bennünket a kitartásuk, felnézhetünk rájuk és erőt meríthetünk belőlük. 
Azt hiszem ezért szeretem annyira a Kossuth Kiadó Híres nők sorozatát, mert olyan hölgyekről olvashatok, akik bátrak voltak, és minden tekintetben kiemelkedő egyéniségek.
Van köztük olyan, aki inkább a tehetségével, és van aki az emberi kvalitásaival tűnik ki inkább, mindenesetre tetteik erőt adhatnak bárki számára. A sorozatból eddig Coco Chanel és Frida Kahlo kötetei voltak a kedvenceim, ezekről már írtam korábban az oldalon, de hamarosan érkezik majd Madame Picassóról, Édith Piafról és Alma Mahlerről is. De most Josephine Bakerre vetődik a reflektorfény, a revü koronázatlan királynőjére, akiről Sherry Jones írt a Josephine Baker utolsó tánca című regényében.

Gyerekkoromból emlékszem egy ismeretterjesztő kisfilmre, amelyben az ősember és a tűz kapcsolatát mutatták be. Érdemes belegondolni, hogy mennyi véletlen kellett ahhoz, hogy őseink rájöjjenek, a tűz nemcsak a hideg ellen véd meg, de az evésnél is kulcsfontosságú szerepet játszhat. Az elejtett vadak húsa megváltozott, ízesebb és omlósabb lett, amikor a forró lángok közé esett, és az erdőben gyűjtögetett növényekkel is ugyanez történt.
A megszerzett élelmet nem lehetett elpocsékolni, és minél többet ki kellett hozni belőle, hogy a későbbiekben is legyen táplálék. Ezután jöttek a kísérletezések, hogy miből mit lehet készíteni, és hogyan lehet a leghosszabb ideig eltartani a kész terméket. Számunkra ez már csak mese, mert készpénznek vesszük, hogy bármilyen élelmiszert megvásárolhatunk a boltokban, pedig érdekes története lehet egy-egy alapanyagnak vagy ételnek. Kalas Györgyi Sandwich grófja és a nápolyi pizza című könyvében egy kisebbfajta gasztronómia körutazást tehetünk, és megismerhetjük kedvenc ételeink történetét. De előre szólok, óvatosan kell lapozgatni, mert garantáltan korogni fog a gyomrod olvasás közben!

Mi kell egy jó meséhez? Először is végy két kíváncsi gyereket, egy pörgős nagymamát, egy mindent megjavító és feltaláló nagypapát, egy hordóból eszkábált piros tengeralattjárót, a végtelen tengert, hatalmas bálnákat, eszkimó barátokat és persze rengeteg palacsintát. És az sem baj, ha szerepel benne egy macska és egy jegesmedve is! Nem semmi hozzávalók, ugye? Márpedig a népszerű, József Attila-díjas ifjúsági író, Kiss Ottó legutóbbi gyerekregényében az összes összetevő megtalálható!