Valamikor az őslények korában – amikor VHS-en nézte a családunk a Jurassic Parkot – félelmetesnek találtam a dinoszauruszokat. Az általános iskolában a fiúk totál megőrültek ezekért a hatalmas szörnyetegekért, amit egyáltalán nem értettem. Mert ugye már akkor sem a hosszú nyakú, jó fej fajta volt a nyerő, hanem a húsevő T. Rex, aki nem csak, hogy csúnya és vérszomjas, de borzalmasan hegyes fogaival pillanatok alatt szétmarcangolta az áldozatait. Ez a láz még most is végig söpör majdnem minden kisgyereken és valljuk be őszintén, a nagyobbakat is képes ámulatba ejteni ez a régen eltemetett világ. Képletesen szólva a dinoszauruszok nem haltak ki, mert beépültek a populáris kultúrába. Találkozhatsz velük a mozivásznon, rajzfilmekben, játékokban, könyvekben, így az irántuk való érdeklődés sosem lankad. Bárkit képesek lenyűgözni! Nem is csoda, hogy Michael Crichton Jurassic Park című könyve kultikussá vált. Spielberg pedig nem cicózott; izgalmas filmre, jelenetekre és képkockákra cincálta az egészet. A siker nem maradt el, így követette a második, a harmadik és nem olyan rég a negyedik rész is mozivásznat látott. Mostanában adták a tévében az elsőt, így arra gondoltam, talán megérett a lelkem, hogy elolvassam a könyvet is. Fúúúúh, hátborzongatóan jó volt!

Akkor nézzük a könyvet!
John Hammond az amerikai multimilliomos iparmágnás egy „szabadidőparkot” rendez be Costa Rica nyugati parkjához közel, Nublar szigetén. Ebben segítségére vannak a világ legkiválóbb tudósai, akik őslénymaradványok alapján újraalkotják a génállományokat és dinoszauruszokkal népesítik be a parkot. Hammond invitálására Dr. Alan Grant, a neves őslénykutató, valamint Ellie Sattler paleobotanikus, Ian Malcolm matematikus, Dennis Nedry számítógépes szakember és Donald Gennaro ügyvéd a szigetre érkezik, hogy megnézzék ezt az eddig oly titkolt projektet. A vendéglátó jól szeretne vizsgázni, hiszen hamarosan nyitna a park. Rengeteg időt és még több pénzt felemésztett már ez az álom, ezért is fontos, hogy meggyőzze a Gennaro-t, aki a befektetőit képviseli. Ellenkező esetben leállítják a projektet. A parkba érkezve döbbennek rá a vendégek, hogy Hammond megvalósította az elképzelhetetlent és nem holmi pihenőközpontot rendezett be, hanem egy őslényparkot, tele élő dinoszauruszokkal. A kezdeti sokk, ámulatba csap át, majd a látogatók mindent látni akarnak. Majd eljön az első kalandtúra ideje, mely után kiderül, hogy egy tökéletes biztonsági rendszer sem képes megfékezni a szigeten élő fenevadakat. A hétvégi látogatás életveszélyes kalandba csap át, és a szakértők minden tudására, bátorságára szükség lesz, hogy élve kijussanak a szigetről.
Mert hamarosan elszabadul a pokol!

Az alapötlet rettenetesen tetszik. Zseniális elgondolás, hogy dinókat klónoznak borostyánba megkövesedett szúnyogokból. A mozis verzió ütős kalandfilm lett, a könyv sokkal borongósabb. Egy kis vér itt, pár leszakadt végtag ott és közben rohangásznak a megvadult dinoszauruszok. Ezek az állatok a regényben többen vannak, rémisztőbbek, félelmetesebbek. Miután elszabadul a fenyegető Tyrannosaurus, a történet fogaskerekei is gyorsabban pörögnek. 
Harminchét  dinoszaurusz van a szigeten. Harminchét intelligens dög, akik szabadon kószálnak a majdnem harminc ember között. Egy biztos, nem sokan feküdtek le éhesen!

Crichton jócskán beleásta magát a genetikába, a paleontológiába és az evolúcióelméletbe, mert a tézisei tele vannak olyan elméletekkel, melyek akár igazak is lehetnének. A szereplők többfajta tudományágban jeleskednek, sok mindenhez értenek, ezek megírásához roppant nagy tudáshalmon kellett átrágnia magát az írónak, aki folyamatosan az orrunknál fogva vezet, mert az olvasó képes elhinni, hogy ez bizony valóban megtörténhet.

Azoknak ajánlom olvasásra, akik szeretik a kalandot, a fantasyt és a dinoszauruszokat. Valamint, akiknek tetszett a film, de még nem olvasták a könyvet. A történet nagyon szépen építkezik, ezáltal folyamatosan növeli az olvasóban a feszültséget. A filmmel összehasonlítva csak annyit mondhatok, hogy a sztori nagyjából ugyanaz, a regény mégis egy csomó plusz információval szolgál. A cselekmény itt-ott eltér egymástól és a filmhez képest a meghalt emberek sem ugyanazok, de a fő kérdés mindkettőnél megegyezik. Szabad-e beleszólnia az embernek a természetbe? Jogunk van-e hozzá? És ha igen, kordában tudjuk tartani ezt a tudást? Vajon milyen árat fizethetünk érte?

A Kossuth Kiadó újra gondozásba vette Crichton könyveit. A Jurassic Park mellett eddig megjelent Az elveszett világ, de még olyan művei is tervben vannak, mint Az Androméda-törzs, a Kongó, A gömb és a Zaklatás is. Ez a könyv Őslénypark címen is megjelent, a történetet Boris János fordításában olvashatjuk.

Kedvenc idézetek:

Aki azt hiszi, hogy a természet abból áll, hogy az állatok valamiféle zöld háttér előtt mozognak, rettenetesen téved. Az a zöld háttér csupa élet. A növények nőnek, mozognak, hajlanak és tekerednek, harcolnak a fényért, és állandó kölcsönhatásban vannak az állatokkal: egyeseket kérgekkel és tüskékkel tartanak távol maguktól, másokat mérgekkel, megint másokat táplálnak, de csak azért, mert ezek segítik a szaporodásukat, széthordják magvaikat és virágporukat. Összetett, dinamikus folyamat ez, amelyet Ellie mindig roppant izgalmasnak látott. De tudja, hogy a legtöbb embernek fogalma sincs minderről.
A puszta tény azonban, hogy valaki halált okozó páfrányokat telepített az úszómedence köré, már önmagában is arra utalt, hogy a Jurassic Park tervezői korántsem voltak olyan gondosak, mint amilyennek képzelték magukat.

Hammond szinte sírt.
- De mit akar csinálni az állataimmal?
- Most nem ez a kérdés, Mr. Hammond! – csattant fel Muldoon. – A kérdés az: mit csinálnak az állatok velünk?

Dinoszaurusz lelet

Ez egy látványos torta, amiért a dinó rajongók biztosan megvesznek majd. A süti alapja egy kakaós tészta, melyet narancslekvárral kentem meg. A dinoszaurusz csontváza díszítő cukormázból készült, így a sötét alap jól kiemeli a porcelánfehér csontokat. A tészta pofonegyszerű és a dekorációtól sem kell megijedned. Szörnyűségesen babra munkának látszik, de hidd el a kontúrok kitöltögetése csupán 10 percet vesz igénybe, így igazán belevághatnak kezdők is. Lehet, hogy meghökkentő, de egy biztos: ezek az édes csontok, nem akadnak meg senkinek sem a torkán!Hozzávalók:
Kakaós tésztához:

• 10 dkg szobahőmérsékletű vaj
• 10 dkg kristálycukor
• 3 tojás
• 0,5 dl frissen facsart narancslé
• 15 dkg finomliszt
• 1,5 kávéskanál sütőpor
• 1,5 dkg kakaópor
• narancslekvár

Díszítő cukormázhoz:

• 1 darab tojás fehérje
• 15-20 dkg porcukor

Először a dinoszaurusz csontjait csinálom meg, mert annak kell néhány óra száradás. Az sem baj, ha pár nappal előre elkészíted. A mázhoz kemény habbá verek egy tojás fehérjét és annyi porcukrot adok hozzá, hogy tejföl sűrűségű masszát kapjak. Az egész akkor jó, ha a máz megáll a habverőn és egyáltalán nem folyik, nem csöpög.
(Az internetről vadásztam dinós képet és mivel a gugli jó barát, számtalan dinoszaurusz csontváz rajza letölthető. Nézz szét és válaszd ki a számodra legszimpatikusabbat.)
Miután megtaláltam a megfelelőt, nyomtatás után beletettem egy steril irattartó fóliába. Szeretek ezen dolgozni, mert nem csúszkál a papír és száradás után szépen lejön róla a megszáradt máz. Egy habnyomó zsákba töltöm a muníciót és egy vékony csőrt választok hozzá. (Ha nincs ilyened, akkor egy zacsiba töltsd bele a habot, majd egy picit csippents le a nejlon végéből és már mehet is az alkotás.) Ezután elkezdem vele megrajzolni a kép kontúrjait, majd kitölteni az üres részeket. Ha kicsúszok a vonalból, ilyenkor még könnyen tudom korrigálni, a hegyes és íves részeket fogpiszkálóval húzgálom ki. Amikor kész, biztonságos helyre teszem és hagyom száradni. A vastagságtól függően, akár több óra is kelhet neki.

Nos, addig nézzük a tészta elkészítését!
A sütőt 180 C-ra előmelegítem. Egy tálban habosra keverem a vajat és a cukrot, majd egyenként beleütöm a tojásokat, végül hozzáöntöm a narancslevet. A lisztet, a sütőport és a kakaóport összekeverem, majd a vajas krémhez adom. Kivajazok egy kerek tortaformát és beleöntöm a masszát. 30-35 perc alatt szépen megsütöm, bizonytalankodóknak ajánlom a tűpróbát. Miután kihűlt a tortaalapom, levágok a tetejéből egy kisebb darabot korongot. Az alsó részt megkenem narancslekvárral. A leszelt tetejét egy tányérba teszem és alaposan összemorzsolom, mintha homokos, földdarabos törmelék lenne. Ezt a morzsát egyenletesen rásimítom a narancslekvárral megkent korongra. Gyakorlatilag kész is vagyok, már csak rá kell helyeznem a cukormázból készült dinoszaurusz csontvázat. Ugye, hogy olyan, mintha épp most ástunk volna ki egy igazi dinoszaurusz leletet? Arrrrrrrrrrrrwwwwwwwwwww!

Tipp: Ha túl kemény a narancslekvárod, egy kis vízzel melegítsd fel és még forrón kend rá a tortára. Használhatsz más ízű jam-et is, a morzsás rész miatt kell, hogy valamin megtapadjanak a szemek.

Extra tipp: Ez a mennyiség pontosan 12 darab muffin kapszliba elegendő, így ha nem tortaformában teszed, jól szállítható munkába és fincsi tízóraira, vagy uzsonnára. Tehetsz rá bármilyen krémet, vagy cukormázat.