Te is gondolkoztál már azon, hogy ha lehetne egy szupererőd, mit választanál? Egyáltalán milyen lehet birtokolni egy izgalmas képességet? Azt hiszem, én az elemeket szeretném irányítani; jó lehet a tüzet, a vizet, a levegőt és a földet uralni. Mondjuk gyorsnak és láthatatlannak lenni sem lehet rossz.
És ha a mágia segítségével egyetlen egy anyaggal köthetnéd össze magad? Legyen az fém, üveg, gumi, kő vagy papír. Ezeket kedved szerint formázhatnád, irányíthatnád, de választásoddal egy életre le kell kötnöd magad a választott anyaghoz, nem cserélheted le másikra. Ugye ez már keményebb dió?
Nemrégiben megjelent Charlie N. Holmberg A papírmágus című trilógia első kötete, melyben a varázslat és a papír kettőse izgalmas szerepet játszik.
David Walliamsról korábban már olvashattál az oldalon, ugyanis a Gengszter nagyi kapcsán ódákat zengtem róla. Már akkor is nagyon kedveltem az írásait, szerettem, ahogyan megszólítja, szórakoztatja, tanítja a gyerekeket. Engem stílusában Roald Dahl-ra emlékeztet, hiszen ugyanúgy el tudja engedni a fantáziáját és hasonlóképpen csavarosak a történetei.
Napjaink egyik legismertebb kortárs gyerekkönyvírójának tartják számon, nem véletlen, hogy számos regénye az év gyerekkönyve lett Nagy-Britanniában. Walliams legújabb története A nagy szökés, április közepétől már hazánkban is megvásárolható. A nagyishoz hasonlóan ugyancsak egy unoka és nagyszülő kapcsolatáról olvashatsz benne, de most egészen másképp nyúl a témához.
Bobbie Peers sikeres norvég filmrendező és forgatókönyvíró, 2006-ban Arany Pálma-díjjal tért haza a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválról. Nos, adott ez a tehetséges pali, aki úgy döntött, megcélozza a könyvszakmát, majd ez olyan jól sikerült, hogy szabályosan berobbant az ifjúsági könyvek világába. 2015-ben a William Wenton-trilógia első kötetét a legjobb regénynek választották Norvégiában, ráadásul a filmes jogai is azonnal elkeltek, így hamarosan a mozivásznon is találkozhatunk vele.
Matthew Quick neve bizonyára senki számára sem ismeretlen. A Napos oldal című könyvéből nyolc Oscar-díjra jelölt film készült, utána érkezett hozzánk a Bocsáss meg, Leonard Peacock!, amely sokáig szerepelt a legolvasottabb ifjúsági könyvek listáján. 2012-ben a The New York Times az egekbe magasztalta a többszörösen díjnyertes 
Azt hiszem Jonathan Swift Gulliver utazásai című regénye volt az egyetlen kötelező olvasmány, amelyet nem tudtam maradéktalanul élvezni. Túl fiatal voltam ahhoz, hogy megértsem, és hiába világirodalmi remekmű, mégsem sikerült kellőképpen befogadnom. Tavaly újraolvastam és azóta egészen másként vélekedek róla, ugyanis most már képes vagyok olvasni a sorok között, észrevenni a burkolt társadalomkritikát, valamint a rejtett célzásokat, melyek sajnos ennyi év után sem vesztették el aktualitásukat. A Kolibri Kiadó 2014 tavaszán indította útjára a tíz kötetre tervezett Meséld újra! sorozatot, mely klasszikus történeteket dolgoz át és neves kortárs írók értelmeznek újra. Ezek a kötetek kifejezetten kamaszok számára íródnak, a cél pedig az, hogy a fiatalok megismerjék és megszeressék a híres műveket. 
Röviddel halála előtt, Carrie Fisher régi újsághalmok között rábukkant kézzel írott naplójára. Visszagondolva 1976 egy nagyszerű év volt, hiszen abban az évben alakult meg a U2; Steve Wozniak és Steve Jobs megalakította az Apple Computer nevű garázscéget; megjelent Anne Rice Interjú a vámpírokkal című könyve; és Londonban elkezdték forgatni a Csillagok háborúját. Carrie 19 éves akkoriban, 
Egyáltalán nem mozgok otthonosan az LMBT könyvek világában, mert valahogy soha nem fogott meg eddig egyik történet sem. Becky Albertalli első regénye mégis felkeltette a kíváncsiságomat, a Simon és a Homo Sapiens-lobbi egy ideje várólistás már nálam. Az ismeretségi körömben többen áradoztak róla, rengeteg jó kritikát kapott, így amikor megláttam a könyvtárban nem is volt kérdés, hogy kikölcsönöznöm. Ráadásul egy nagyon klassz piros borítót kapott, és egy egyszerű, de figyelemfelkeltő grafikát. A hátoldalát pedig Oreo kekszek díszítik… hát ki tud ennek ellenállni?