Mondhatnak bármit az archeológusok, a dinoszauruszok soha nem fognak kihalni. Legalábbis képletesen. Szerintem mindig lesz dínó-láz, hiszen a gyerekek imádják ezeket a félelmetes, hegyes fogú őshüllőket, és valljuk be, mi felnőttek is néha elmélázunk azon, milyenek lehettek az ősidőkben ezek a hatalmas állatok. Csakúgy, mint a mesékben, egész estés filmekben is sokszor találkozhatunk velük; talán a leghíresebb mozifilm ezek között a Spielberg rendezésében készült Jurassic Park. Ebben hátborzongató, vérszomjas lényeknek ábrázolják őket, én mégis inkább úgy szeretném elképzelni a dínókat, mint ahogy M. Kácsor Zoltán Utazás Dínómdánomba című őslényes kalandregényében megjelennek. A Zabaszaurusz-sorozat első részéből megtudhatjuk, milyen jámborak és szelídek tudnak lenni ezek a félelmetesnek tűnő fenevadak.

Biztos vagyok benne, hogy Rick Riordan, a görög mitológia istene. Ezt a címet már senki sem veheti el tőle, hiszen az Olimposziak-sorozat óta tudjuk, hogy a mítoszok érdekes(ebb)ek és viccesek - persze csakis az ő előadásában. Minden egyes könyve kész felüdülés, a történetek végére általában megfájdul a hasam a sok nevetéstől.
Nos, a múlt héten a görög istenekről olvashattál egy rövid értékelést, most a Percy Jackson görög hősei című kiegészítő kötetet hoztam. Azt hittem, Riordan már nem tud újat mutatni, de tévedtem. Ez a pasi egy zseni!

Csípem azokat a történeteket, ahol a realista megjelenítésben varázslatos elemek tűnnek fel. Natalie Lloyd Egy csipetnyi varázslat című regénye pontosan ilyen. Kíváncsi voltam, milyen lehet egy mágikus realizmussal átitatott gyermekregény, ezért lelkesen vetettem bele magam. Ez a könyv tele van érdekes megoldásokkal és kedves gondolatokkal, ezért a 9-12 éves korosztályt bizonyára könnyen beszippantja majd. Az viszont tuti, hogy a fordulatokon túl nekem a történetben található nyalánkságok tette fel az i-re a pontot. A fagylalt bármikor jól esik, de egyszer muszáj lesz ezekben az ízekben megkóstolnom: Narika Karamellás Almáspitéje, Andi Csipetnyifirkás Puncsos Nyalókája, Pillecukros Kapucsínó.

Akármelyik Rick Riordan regény kerül a kezembe, mindig könnyesre röhögöm magam rajta. Bírom, ahogy a pasi ír, és ahogyan a görög mitológiát tálalja az ifjúságnak – bár kortól függetlenül bárki jókat derülhet rajta. Érthetően, olvasmányosan és hihetetlenül humorosan adja elő a történeteket, én pedig minden egyes alkalommal jókat nevetek olvasás közben. Nemrégiben jelent meg a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában a Percy Jackson és a görög istenek című kiegészítő kötete, amelyre ugyancsak igaz, hogy szórakoztató, informatív és természetesen vicces.

Nagyon régóta díszíti a konyhám polcát Yotam Ottolenghi Vegetáriánus finomságok című könyve, elég sokat lapozgatom és készítek belőle ínycsiklandozó, szuper fogásokat. Egyszerűen imádom! Hihetetlenül gyönyörű könyv, és azt is túlzás nélkül állíthatom, megjelenése a hazai szakácskönyvpiacon fontos eseménynek számít. Ottolenghi nem vegetáriánus, ezt a bevezetőben is kihangsúlyozza; a kötetben található zöldségételeket mégis eredeti ötletekkel spékeli meg, és nekem nagyon tetszik ez a friss, új irány, amit képvisel.
A Gabo Kiadó gondozásában jelent meg ez a 120 ételleírást tartalmazó szakácskönyv, és azóta már újabb kötettel gazdagodott az Ottolenghi-gyűjtemény, melyet Jeruzsálem címen találsz meg a könyvesboltokban.

Szerinted milyen a jó disztópikus regény? Szerintem akkor üt igazán, amikor nincs benne természetfeletti szál, sem véres akciójelenet. Legyen érdekes és hitesse el velem, hogy ez bármikor megtörténhet; hogy akár holnap is erre a sorsra juthat a világ. Margaret Atwood A szolgálólány meséje című kultuszregénye pontosan ilyen. Úgy is mondhatnám, ez egy „feminista rémálom”, de az a helyzet, hogy ez a borzalmas vízió a jövőnkről, túlságosan emlékeztet a mai társadalmunk egyes aspektusaira.
A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő regénye több mint egymillió példányban fogyott el világszerte, számos színházi és filmes feldolgozás után idén tévésorozatot is készítettek belőle. Ennek apropóján a Jelenkor Kiadó egy nagyon szép és igényes kiadással örvendeztetett meg bennünket.

Az állatfarmokon élő állatok élete nem csak játék és mese. A héten hozott történet főszereplője Malac, aki saját naplójában mesél arról a kis olvasóknak, milyen az igazi tanyasi világ. Ha eddig azt hitted, hogy ott minden csupa móka és kacagás, akkor tévedsz! Nem csak sárban dagonyázásból és moslékevésből áll az élet a birtokon, Malac pedig elárulja a megrázó igazságot...
Emer Stamp Malac (elhihetetlenül) nagyontitkos naplóját Lakatos István barom(f)ijó fordításában olvashatod, és biztos vagyok benne, hogy Te is megszereted majd ezt a vicces, szeretnivaló és sokszor nagyon naiv kocát!

Ki ne ismerné Shreket, a mogorva, zöld ogrét, aki egyedül él otthonában, a bűzös mocsárban? Szerintem a legeslegjobb egész estés animációs film, melyet bármikor képes vagyok megnézni. Betéve tudom a szövegét és még mindig sírva röhögök fel egy-egy vicces jelenetnél. Nagyon eltalálták a készítői, igazi humorbomba, persze a legjobb fajtából. Shrek alakja haláli, de Szamár, Fiona hercegnő és Lord Farquaad is kedvenc. A második részt is szeretem, abban már helyet kap a Szőke Herceg, a Jó tündér keresztanya és persze Csizmás Kandúr is.
Oké, nem mesélem tovább, hiszen biztosan ismered és eddig nem mondtam semmi újat. De azt már kevesen tudják, hogy a mese alapjául William Steig Shrek című könyve szolgált.
Tudtad? Nem? Na ugye megmondtam!