Volt már olyan könyv a kezedben, amely minden fejezetében megbizsergette a lelkedet finomságával, értelmével és párhuzamaival? A többszörös díjnyertes török származású írónő, Elif Shafak regényei bizony így hatnak a lélekre, az enyémre legalábbis mindenképp. Történeteiből rengeteg mindent megérthetünk Törökországról, a török társadalomról, a török kultúráról, kicsit jobban megismerhetjük Isztambult, valamint az ott élő férfiak és nők helyzetét. Shafak gyakran felszólal a nők jogaiért és szólásszabadságáért, ezért hazájában büntetőjogi eljárást is indítottak ellene, végül és egész életművét, köztük az Éva három lánya című regényét is tiltólistára tették. Egészen abszurd, nem? Hiszen könyveiben épp azokra az égető problémákra próbálja felhívni a figyelmet, mely megkerülhetetlenek, hazájában pedig üldözik azokat az írókat, akik említést tesznek az ottani helyzetről. Most a fentebb említett regényt hoztam, melyet már 2017-ben kiadtak hazánkban, ám tavaly egy csodás új borítóval újra elérhetővé vált a könyvesboltok polcain. A kötet az Európa Kiadó gondozásában és Csáki-Sipos Kata, valamint Nagy Marietta fordításában olvasható.

A cím megtévesztő lehet, s bár hiába szerepel benne három különböző élethelyzetben lévő muszlim nő, igazából csak az egyikük életét ismerhetjük meg, méghozzá több idősíkon keresztül. Peri, egy isztambuli család késői leánygyermeke, aki egész gyermekkorát szülei vallási ellentétei között őrlődve tölti. Apja arra tanítja, hogy élvezze az életet, legyen bátor, nyisson a világ csodáira, ezért mindennél jobban szeretné, ha tovább tanulna. Mensur, az apa nagy vágya, hogy lánya Oxfordban tanuljon és ez be is teljesül. Az édesanyja, Selma nagyon vallásos, nézetei miatt sokszor veszekszik férjével, s miután Peri két fiútestvére elhagyja a családi házat, a lány egyedül marad szülei között ütközőnek. 
Az idősíkok hol a gyerekkorba navigálnak bennünket, az 1980-as, 90-es, illetve 2000-es évekbe, hol a már házas, fiatalasszony életébe pillanthatunk bele. Az idő és a tér elválasztása után pedig már szépen következik a többi dichotómia. Még a török társadalom is két részre oszlik, a nyugathoz hasonlítani akaró gazdagokra és a keleti hangulatot őrző szegényebb rétegre. Ugyanakkor Isztambul is két részre szakad, lévén fél lábbal Európában, fél lábbal Ázsiában terpeszkedik.
A jelenben 2016-ot írunk és Isztambulban járunk. Peri már házas asszony, jómódban él és a történet elején épp egy partira tart. Autóban ül lányával és dugóba kerülnek, amikor egy hajléktalan férfi ellopja a táskáját a hátsó ülésről. A nő azonnal a férfi nyomába ered, dulakodás közben azonban kihullik a táskából egy régi fénykép, melyen három fiatal nő és egy egyetemi oktató szerepel. Olyan emlékek kerülnek napvilágra, melyet Peri legszívesebben örökre kitörölne az emlékeiből, az idővonalak között ugrálva pedig kikerekedik egy történet, melyben szó esik hűségről, hagyományról, szerelemről és árulásról is.

Az írónő nagyon ügyesen adagolja az információkat, mindig csak egy picit csepegtet az olvasónak. A regény elején megismerünk egy török családot és olvashatunk vallásról szóló elméleteket is. De ezeken kívül sok olyan szál található még a történetben, melyeket külön egységként is érdemes lenne kibontani. Legalábbis számomra mindenképp ilyen, amikor vallási ellentétek ütköznek, valamint a muszlim világ iránti előítéletek is megérnének egy-két hosszabb fejezetet. Szóval ez nem csak egy fiatal török nő útkereséséről szól, hanem valami sokkal többről. Ráadásul ebben a történetben is kapunk egy árnyalt képet Isztambulról és a török elit mai életviteléről is.

Izgalmas, ahogy Shafak a vallást ábrázolja. Perit egész gyerekkorában kitartóan foglalkoztatja egy téma, mégpedig Isten. Persze mi magunk is feltettük már ezeket a kérdéseket, melyeket a lány is: vajon létezik Isten? És ha igen, akkor miért engedi, hogy annyi rossz történjen a világban? Azt hiszem már mindannyian éreztük azt, hogy egy fontos témában nem tudunk dönteni, mert úgy gondoljuk, kevesek vagyunk a probléma megoldásához. Peri is sokszor érez így, és pont eme bizonytalansága miatt válik az olvasó számára egy végtelenül emberi karakterré.

Azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik szeretnek megismerkedni idegen kultúrákkal, akik kedvelik az elgondolkodtató történeteket és akik nem bánják, ha olyan kincsekre bukkannak, melyek alapjában rombolják le az előítéleteket. Ez a könyv képes mélyen megérinteni a lelket, s talán aki hisz Istenben, még inkább megerősíti irányába a kapcsolatot.

Vegán köfte

A török fasírt, vagyis a köfte, nem más, mint nyársra húzott, fűszeres darált hús. Legtöbbször marha- vagy bárányhúsból, vagy ezek keverékéből készítik, viszont én most is mint mindig, maradtam a húsmentes verziónál. Vegán formában került az asztalra, mellé pedig pirított pitát, vegán fokhagymás szójajoghurtot és sok-sok zöldséget szervíroztam.

Hozzávalók (kb. 10 köftéhez):

• 150 g szójagranulátum
• kb. 450 ml víz
• 1 vöröshagyma apróra darabolva
• 2 gerezd zúzott fokhagyma
• 1 csokor finomra vágott petrezselyem
• 1 tk só, őrölt kömény, őrölt koriander és pirospaprika
• fél tk chilipor és őrölt fahéj
• kb. 135 g csicseriborsóliszt
• 2 ek szójaszósz
• kevés olaj a sütéshez

A szójagranulátumot lefedve, a vízzel és a fűszerekkel addig főzöm, míg a lé el nem párolog. Ez kb. 10 perc. Lehúzom a tűzről és belemehet a többi hozzávaló. Alaposan összekeverem és legalább 10 percig állni hagyom. 
Gombócokat formázok belőle, kicsit ellapogatom és mindegyiket hurkapálcára vagy nyársra húzom. Egy serpenyőbe pici olajat öntök és időnként megforgatva, aranybarnára sütöm a falatokat.

A fokhagymás-uborkás mártogatóshoz:

• 1 kis pohár szója joghurt
• 1 gerezd zúzott fokhagyma
• só, bors
• menta vagy petrezselyem (opcionális)

A hozzávalókat összekeverem és tálalásig a hűtőbe teszem.

A tálaláshoz:

• zöldségek (paradicsom, paprika, uborka, lilahagyma, stb.)
• pita

Na, nem egy nagy truváj összepakolni a cuccot. A pitákat egy kevés vízzel meglocsolom és egy serpenyőben mindkét oldalát picit megpirítom. Ráhelyezem egy tányérra, mehet mellé a köfte, az előzőleg felszeletelt zöldségek és a mártogatós.

Tegy fel a kezét, akit nem foglalkoztatott valaha Isten kérdése, a vallás, a hit szerepe. Az isztambuli Peri életét - aki hívő muszlim édesanya és ateista édesapa mellett nőtt fel - végigkísérte ez a kérdéskör. Nem meglepő, hogy oxfordi tanulmányai során egy olyan teológiai szemináriumon köt ki, ahol a vitatott módszerekkel dolgozó Azur professzor a legkülönfélébb nézetekkel bíró diákokat gyűjti össze. 2023-ban, az Európa Kiadó gondozásában az Éva három lánya Elif Shafaktól új magyar borítóval jelent meg. Tartsatok velünk, ha kíváncsiak vagytok, mit gondolunk a regényről!

NYEREMÉNYJÁTÉK

Játékunkban nincs más dolgotok, mint kitalálni, hogy melyik Elif Shafak-regényből idéztünk. A Rafflecopter dobozban a könyv címét várjuk.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

A turné állomásai:
01.19.  Szembetűnő
01.21.  Readinspo
01.24.  KönyvParfé