Joanna Quinn: A Bálnacsont színház

Vegán "halpogácsa" kapros tejföllel

Facebook

2023. augusztus 25. - KönyvParfé

Joanna Quinn debütáló regénye A Bálnacsont színház, finoman szólva is figyelemreméltó. És itt most nem csak a közel 600 oldalára és a csodás borítójára gondolok, hanem arra a lassú folyású, évtizedeket átölelő történetre, amely megbújik a lapok között. Hiába vaskos könyv, nem sikerült kifognia rajtam. Behúzott, én pedig hagytam magam elmerülni ebben a Seagrave család két nemzedékét végigkísérő mesében. Szépen megírt, különleges, lüktető darab, melynek szereplői és helyszínei biztosan sokáig az olvasóval maradnak.

Már a történet elején feltűnik egy hatalmas bálna, melyet 1928-ban a dorseti partra sodornak a tenger hullámai. A 12 éves Christabel talál rá az állatra, aki ki is jelenti, hogy övé a tetem. A kislány Chilcombe-ban él féltestvérével Flossie-val és unokatestvérével Digby-vel. Különleges kapcsolat van hármuk között, talán azért, mert kissé bonyolult köztük a családi viszony. A gyerekek sok időt töltenek együtt hármasban, és gyakorlatilag a személyzet neveli őket, míg a szüleik sokáig fent maradnak, iszogatnak és társasági életet élnek.

De hogy mindent megértsünk, tisztában kell lennünk az előzményekkel is.
A birtok korábbi tulajdonosa, Jasper Seagrave hozta új feleségét Rosalindot a házhoz, hogy mostohalányának, Christabelnek jó anyja legyen, segítsen a birtok igazgatásában és mihamarabb fiúutódot hozzon a világra. A sokkal fiatalabb feleség nehezen találja a helyét, ugyanakkor felsejlik Rebecca képe, a halott, volt feleségé, aki tökéletes volt és akit szerelemmel szerettek. Ennek a szerelemnek gyümölcse lett ez az eleven, hatalmas képzelőerővel megáldott, fekete hajú kislány, akit Rosalind képtelen szeretni.
A nő egy ideig jól érzi magát az új helyen, örül, hogy szerzett egy arisztokrata férjet és szépen költeni kezdi a közös vagyont, hogy otthonosabbá varázsolja a komor lakot. Nemsoká a várva várt gyermekáldás is megérkezik, noha érezhető, hogy igazán senki sem felhőtlenül boldog ettől a helyzettől.
Majd egy nap betoppan Willoughby, Jasper öccse, a szabályokat nem ismerő, folyton vibráló háborús hős, aki repülni tanul, autót vezet és mindig van egy jó történet a tarsolyában. Willoughby és Rosalind között szabályosan vibrál a levegő, s amíg a nő a terhesség utolsó szakaszában ágynyugalomra van ítélve, sok időt töltenek egymás társaságában és lassan elmélyül a vonzalmuk.
Miután megszületik Flossie, Christabel boldog, hogy lett egy kistestvére, egy gyermek, akivel együtt játszat, és akiről gondoskodhat. Rosalind viszont nem szereti ezt az új jövevényt sem, mert férjére emlékezteti. Ám amikor Jasper egy balesetben életét veszti, megint megváltozik minden a Seagrave-birtokon. Rosalind feleségül megy Willoughby-hoz, és hamarosan közös gyerekük lesz, mégpedig Digby.

Ezen ismeretek fontosak, hiszen tudnunk kell, hogy milyen háttérrel rendelkeznek a gyerekek. A történet során a szemünk előtt nőnek fel és mindig erős lesz a köztük lévő bensőséges kötelék. Így, hogy ismerjük az előzményeket, könnyebben átérezzük és megértjük a döntéseiket. Christabel egy igazi harcos, egy született vezető, akit vakon követnek testvérei. Gyerekkorukban rendszeresen állítottak színpadra különféle darabokat, s bár mindenkinek megvolt a helye a darabban, mégis Chris volt a lelke és a mozgatórugója az előadásoknak. Ez volt a Bálnacsont színház, mely valamilyen formában életük végéig elkíséri őket.
Amikor Anglia belép a háborúba, elválnak útjaik és véget érnek a boldog gyermekévek is. Christabel Franciaországba kerül, hogy végrehajtson egy titokzatos küldetést. Digby kém lesz, Flossie pedig belép a mezőgazdasági hadtestbe. Az elkövetkezendő évek sok tragédiát hordoznak, de a testvérek soha nem szűnnek meg támogatni és szeretni egymást. Minden körülmények között számíthatnak egymásra, és ez a mély szeretet talán abból táplálkozik, hogy gyerekkorukban oly sokszor magukra hagyták őket.

A történet folyamatosan sodorja az olvasót és az érzékletes leírásokkal könnyűszerrel elképzelhetjük az apró momentumokat is. Érezzük a sós tengeri levegőt, a hajunkba kapó szelet, és nézőként izgatottan várjuk, hogy a Bálnacsont színház következő darabja is épp oly figyelemreméltó legyen, mint az előzőek.
Két nemzedék életét kísérhetjük figyelemmel, ahol nagyszerűen beleláthatunk a generációs különbségekbe és érdekes megfigyelni a családtagok közti dinamikát is. Emellett természetesen a háború is jelen van, beleláthatunk a borzalmaiba és azokba a változásokba, melyeket a társadalomra kényszerített. Mi pedig végig próbálunk hinni Christabelnek, hogy a háború kihozhatja az emberekből a legjobbat is.

Ez a regény a felnőtté válásról szól, amelyben a három testvér megtalálja önmagát egy megváltozott világban. Márpedig a háború utáni élet kevéssé hasonlít a korábbihoz - különösen a nagy vidéki házban. Az írás friss, a karakterek csodálatosan, a történet pedig rengeteg fordulatot tartogat. Olvasni és szeretni kell ezt a könyvet, én pedig izgatottan várom, hogy Joanna Quinn mivel rukkol elő a következő regényében.

Vegán "halpogácsa"kapros tejföllel

Mivel a történetben Angliában járunk és azon belül is sok időt töltünk a tenger mellett, egy halpogácsát képzeltem el a könyv mellé. Persze nagyon nagy mellénnyel vagyok, amikor leírom, hogy hal, hiszen ezt jóindulattal sem lehet halasnak nevezni, mivel a csicseriborsó és a jackfruit a pogácsa fő alapanyaga. Azért a finomra őrölt nori lap hoz egy kis tengeri ízvilágot, így azon vegánoknak, akiknek hiányzik ez az íz, jó opció lehet.Hozzávalók (kb. 16-17 fasírthoz):

1 konzerv csicseriborsó (240 g lecsepegtetve)
1 konzer jackfruit (240 g lecsepegtetve)
120-130 g főtt burgonya
1 sárgarépa finomra reszelve
1 lilahagyma apróra vágva
3 ek friss petrezselyem apróra vágva
1 nori lap porrá őrölve
1 ek paradicsomszósz
2 tk mustár
3 ek vegán tejföl
2 tk fűszerkeverék (bármilyen jó, én most sertés fűszerkeveréket használtam)
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 bögre zsemlemorzsa (kb. 60 g) + a pogácsák bevonásához
só, bors
olaj a sütéshez

A mártogatóshoz:

vegán tejföl
só, bors
friss kapor

A csicseriborsót és a jackfruitot lecsepegtetem és leöblítem. A jackfruitot apróra vágom, a csicserit összetöröm egy villa segítségével. Egy nagy tálba teszem, belereszelem a főtt burgonyát, hozzáadom a reszelt sárgarépát, az apróra vágott lila hagymát, a petrezselymet, az őrölt nori lapot és a többi hozzávalót. Alaposan összekeverem és beteszem a hűtőbe, hogy egy kicsit átjárják az ízek. Az sem baj, ha egy egész éjszakát pihen.
Ezután pogácsákat/fasírtokat formázok a masszából, megforgatom mindet zsemlemorzsában és kevés olajon aranybarnára sütöm mindkét oldalát.

A mártogatóshoz összekeverem a vegán tejfölt sóval és borssal, végül megszórom egy kevés kaporral. Ezt a pogácsák mellé adom, csakúgy, mint némi kapribogyót és pár gerezd citromot.

ParféTipp: A mártásba tehetsz egy kevés apróra vágott csemegeuborkát is.

Milyen az, amikor a család anyagi és társadalmi helyzete képes megvalósítani a legvadabb álmainkat is? És milyen az, amikor ugyanezek mégsem tudják megakadályozni, amelytől mindennél jobban félünk? A 21. Század Kiadó e nyári újdonsága, A bálnacsont színház (Joanne Quinn tollából) a két világháború közé kalauzol minket, ahol megismerjük a dorchesteri Seagrave családot, és persze annak három ifjú tagját. Tarts velünk, ha kíváncsi vagy, mit gondolunk erről a vaskos történetről!

NYEREMÉNYJÁTÉK

A II. világháború kapcsán nem csupán a lágerekben mártírhalált haltakról érdemes megemlékeznünk, hanem azokról az emberekről is, akik civilként vagy ügynökként szembe mertek szállni az elnyomó hatalommal, és sokak életét megmentették. A feladatotok, hogy kinyomozzátok a nevüket az állomásokon található leírások alapján.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)