Tudod, hogy kicsoda Charles Lutwidge Dodgson? Igaz, így talán kevésbé ismert, de Lewis Carrollként biztosan hallottál már róla. Sokrétű ember volt, tanító, író, költő, fényképész és anglikán pap. Matematikusként majd negyven évig tanított Oxfordban, emellett meseregényeket is írt.
Legismertebb írásai az Alice könyvek, melyekben egy angol kislány furcsa, kissé groteszk története elevenedik meg. Olvasás közben különös szereplőkkel találkozhatsz, Caroll pedig nagyszerűen karikírozza ki az akkori hírességeket, politikusokat és az angol szokásokat.
Az első kötet Csodaországban játszódik, majd a hatalmas sikert követően az író Tükörországba kalauzolja a gyerekeket. Máig elég megosztó könyvek, valaki vagy nagyon szereti őket, vagy nagyon nem. Én most Csodaországba invitállak, ahol már vár ránk a Fehér Nyúl, az óriás Hernyó, a Szív Királynő és a bolond Kalapos is.
A történet a következő:
Alice unatkozik nénje mellett. Hiába üldögélnek a parkban, az árnyas fák alatt, nem köti le a délutáni mesélés. Egyszer csak egy vörös szemű, fehér bundás nyulat vesz észre, aki nagyon siet valahová, majd egy földalatti üregben eltűnik. A kislány kíváncsi, követni kezdi a nyuszit, majd lezuhan, és a járatokban furábbnál furább kalandok sokaságát éli meg. Utazása során többször megnő, majd összemegy, és érdekes, különös figurákkal találkozik.
Talán nem is kell erről többet mesélnem, hiszen mindenkinek ismerős a történet. Ha nem is olvastad még, számos művészt megihletett már, filmben is többször feldolgozták. Van, aki a Disney mesét szereti, más a Tim Burton rendezésében készült egész estés filmért rajong.
Gyerekként nekem kimaradt, az olvasását most, felnőtt fejjel pótoltam. Ehhez a humorhoz fogékonynak kell lenni, különben csak fogod a fejed és azt mondod: Mi ez a katyvasz?
Valóban egy kicsit zavaros a történet, tele képtelenségekkel, és az egész annyira szürreális. Mégis képes még mindig elvarázsolni a gyerekeket. Vajon mi lehet a titka?
A történet pörgős, egymást követik az események, így csak kapkodod a fejed, hogy már megint mi is történik. Valamint az emberként viselkedő, beszélő állatok, disznóvá változott gyerekek vagy a kártyafigurák, mind-mind furcsa szereplői ennek az álomszerű világnak. Talán ezek azok, melyek megragadják a gyermeki képzeletet és szárnyalni hagyják.
Bár gyerekeknek íródott, a felnőttek több burkolt utalás találhatnak benne. Ehhez érdemes tisztában lenni az angol történelemmel, hiszen a Szív Királynőben felismerhető Viktória brit királynő, férje pedig a gyámoltalan Szív Királyban ölt testet. De rendesen karikírozza az író az angol iskolarendszert és az igazságszolgáltatást is.
Azt gondolom érdemes elolvasni, és bár nem került bele a kedvenc klasszikusaim közé, nem felejtem el ezt a történetet egyhamar.
Kedvenc idézetek:
Alice rendszerint jó tanácsokat adott önmagának, de, sajnos, ritkán követte őket.
– Nem illik más tollával ékeskedni. Ez pedig azt jelenti, hogy: Légy az, aminek látszani akarsz. Vagy egyszerűbben és rövidebben: ne akarj másnak látszani, mint aminek látszol, mert ha nem annak akarsz látszani, aminek látszol, akkor nem annak látszol, aminek látszani akarnál.
Itt mindenki bolond. Én is bolond vagyok. Te is bolond vagy.
– Az Angolna tud-e angolul ? – kérdezte Alice.
– Csak szeretne – felelte az Ál-Teknőc. – Amint a neve is mutatja. Angolna, de nem tud szegény.
Vaníliás-marcipános flamingós cupcake
Alice története a cukrászokat, szakácsokat is megihlette már, rengeteg étel készült a mese ötlete nyomán. Láttam süteményvariációkat fehér nyuszira, partifalatokat kártya emberekkel és még sorolhatnám. Talán az egyik legviccesebb szereplő a flamingó. Olvasás közben elméláztam azon, vajon milyen lehet egy flamingóval krikettezni?
Mascarpone krémes cupcake készült a könyv mellé, a süti pedig a letölthető és kinyomtatható papírfiguráktól kel igazán életre. Ezeket a rózsaszín madarakat köszönöm Bolla Fanninak, szerintem remek munkát végzett. Fanniról már korábban is olvashattál az oldalon, anno a Cápafogaknál is segítségemre volt. Köszönöm!
A tészta hozzávalói:
- 15 dkg vaj
- 17 dkg cukor
- 3 tojás
- 15 dkg liszt
- egy csipet só
- fél csomag sütőpor
- egy vaníliarúd kikapart belseje
- rózsaszín marcipán massza - Ez is ízlés szerinti mennyiség, bár ha engem kérdezel, a marcipánból sohasem elég.
Ezek kellenek a krémhez:
- 25 dkg mascarpone
- 5 dkg vaj
- 20 dkg porcukor
- fél citrom reszelt héja
- 1 tasak Bourbon vaníliás cukor
- Színezéshez pár csepp céklalé, vagy egy kevés piros ételfesték.
Ó, és persze ne feledkezz meg a kinyomtatható flamingókról sem, melyeket IDE KATTINTVA letölthetsz.
A süti tésztájához a vajat és a cukrot habosra keverem, majd hozzáadom a tojásokat, valamint a vaníliarúd kikapart belsejét. A lisztet, sót, sütőport kimérem, összekeverem és apránként a vajas masszához adom. A muffin sütőformába beleteszem a papír kapszlikat és mindegyiket megtöltöm a tésztával, de csak 3/4 részéig, hiszen sülés közben nőni fognak. A rózsaszín marcipánmasszából kisebb golyókat formázok és a tészta közepébe pottyantom. 180°C-ra előmelegített sütőben 25-27 perc alatt megsütöm. Amikor kész, rácsra helyezem őket, hűlés után krémmel díszítem a tetejét.
A krémhez először a vajat és a cukrot dolgozom habosra, majd a maradék hozzávalóval együtt tovább keverem. Habzsákba töltöm, és a sütik tetejét bevonom vele.
A flamingókat kivágom az előzőleg kinyomtatott papírból, egy-egy hurkapálcára ragasztom és belenyomom a muffinok közepébe. Fogyasztható is! ;)
