Kevés olyan vékonyka könyv van, amely ekkora súlyt cipel a vállán, mint Kathrine Kressmann Taylor Címzett ismeretlen című kisregénye. Első pillantásra nem tűnik többnek egy levelezésekből álló történetecskénél, de minden egyes sora, mondata, váltakozó hangvétele és mögöttes jelentése olyan mértékű feszültséget és erkölcsi kérdésfelvetést hordoz, melyet sok száz oldalas regények sem képesek kiváltani. Ez a mű nemcsak megrendít, hanem elgondolkodtat, és nem hagy nyugodni még napokkal az olvasás után sem. Mert hiába csak néhány oldal, egy teljes világ sűrűsödik bele: történelem, emberi gyarlóság, és a moralitás kérdése.
Az általam olvasott kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Katona Ágnes fordításában jelent meg 2022-ben.

Ann Patchett munkásságát többek közt PEN/Faulkner, Book Sense és Women's Prize for Fiction - Az Év könyve díjjal is elismerték már. Műveit több mint harminc nyelvre fordították le, és a Time magazine korábban a világ 100 legbefolyásosabb személyiségei közé választotta. Legújabb hazánkban megjelenő regényét A Holland Házat, Pulitzer-díjra jelölték. Patchett kifinomult ízléssel írta meg ezt a hol sötét, hol tündérmesének is beillő történetet, mely kendőzetlen őszinteséggel mesél az emberi létről, egy család diszfunkcionális dinamikájáról, az elvághatatlan testvéri kötelékről és a kapitalizmus ijesztő rendszeréről. A kötet a 21. Század Kiadó KULT Könyvek-sorozatában jelent meg és Lévai Márta fordításában olvasható.

Gondoltad volna, hogy Hugh Howey eredetileg egyszeri műnek szánta Wool című novelláját? Először saját kiadásként töltötte fel az Amazon webshopra, de álmaiban sem gondolta volna, hogy ilyen jó fogadtatást fog kapni az írás. A disztopikus jövőben játszódó történet akkora sikert aratott, hogy folytatni kezdte, végül egy kisregénysorozattá nőtte ki magát. A Silóból tavaly Rebecca Ferguson főszereplésével filmsorozat készült, melyről sok-sok elismerő kritikát olvashatsz, a sikeren felbuzdulva a Könyvmolyképző Kiadó pedig újra kiadta egy vaskos kötetben az első öt részt.

Gyengéd szeretettel viseltetek az összes olyan mogorva és goromba mesehős iránt, akik ki nem állhatják a karácsonyt. Lehetnek bármennyire rosszindulatúak, szőhetnek gonosz terveket az ajándékok elrablásáról vagy a Mikulás kiiktatásáról, a történetek végén mindig rájönnek, hogy bármekkora Grincsek is valójában, csak is azért annyira utálatosak, mert nem értik az ünnep lényegét, vagy egyszerűen egyedül vannak és magányosak. Alex T. Smith legújabb mesekönyvének főszereplője A. Grumpusz, aki szintén egy Gátlástalanul Galád Tervet eszel ki, hogy végleg eltörölje a karácsonyt. Mit gondolsz menni fog neki?

Azt hiszem, szeretjük azt gondolni, hogy hosszú utat tettünk meg a 60-as évek óta. De biztos ez? Eltelt több mint 60 év, de a genderpolitika  terén valószínűleg nem jutottunk olyan messzire, mint szerettük volna. Noha a nők több területen bizonyították, hogy feltudják venni a kesztyűt a férfiakkal szemben, még mindig nem egyszerű versenyben maradni. Főleg, ha valaki túlontúl öntudatos és pontosan tudja, mit akar elérni az életben. Mert ahelyett, hogy az okos és karrierista nőket példaképnek tekintenénk, nem feltétlenül kedves címkéket aggatunk rájuk. Bonnie Garmus Minden kémia című könyvének főszereplője egy olyan figyelemreméltó hölgy, aki kellőképpen határozott és céltudatos. Tudja, hogy mit akar, és rendíthetetlenül menetel előre, hogy elérje céljait.

El tudsz képzelni egy olyan világot, ahol nincsenek évszakok, helyette mindig szürke az ég és szitál az eső? Ahol nincsen napsugár, sem puha fátyolfelhő, nem csicseregnek a madarak és nem ismerik a gyerekek a fű zöldjét? Maja Lunde legújabb könyvében A Nap őrzőjében egy ilyen posztapokaliptikus világot mutat be, s bár úgy tűnhet, hogy ez egy nagyon sötét és szomorú könyv, mégis tele van reménnyel. Ez a csodakönyv a Cser Kiadó gondozásában és Patat Bence fordításában jelent meg az idén, a benne szereplő fantasztikus illusztrációkat pedig Lisa Aisato készítette.