Azt hiszem, bármikor jön egy Nyúl Péter és barátairól szóló könyv, én mindig vevő leszek rá. Szeretem Beatrix Potter kultikus figuráját, a kék kabátkába öltöztetett, mindenre kíváncsi nyuszit, és természetesen kedves ismerőseit is. A most hozott kötet még tavaly télen jelent meg a Manó Könyvek gondozásában és Szabó T. Anna fordításában, de ez egy különleges könyv, hiszen nem csak téli történetek vannak benne, ha tavasszal, nyáron és ősszel játszódóak is. Ezért is lett a címe Mesék minden évszakra.

A gyerekek a kedves szereplők segítségével láthatnak bele az évszakok körforgásába. A mesék és az illusztrációk hűen szemléltetik a természet folyamatos változását, így tudatosodik a kicsikben, hogy az átalakulásnak mindig megvan a maga ideje és üteme. Nyúl Péter pedig nagyon szereti a tavaszi esőt, a nyári napsütést, az őszi szelet, a rozsdás faleveleket és a téli hószállingózást is.

Minden évszaknak megvan a szépsége és mindig lehet valami érdekes dolgot látni és csinálni. Tavasszal Nyúl Péter elcsalogatja testvéreivel édesanyjukat a tisztáshoz, amely telis-tele van olyankor ragyogó csillagvirágokkal és a szélben lágyan bólogató kékcsengőkkel. Nyáron belecsöppenünk a szamócaszezonba, de ilyenkor érik a piros és zamatos, guruló paradicsom is. Ősszel almát szedhetünk és lekvárt tehetünk el, mialatt kint esik az eső és szomorú, felhős az ég alja. De ha eláll a zuhé, kimehetünk gombát szedni. Télen érdemes csillaglesre menni, gyönyörködhetünk a hóesésben és napraforgómagokkal etethetjük a madarakat.
Ugye, hogy mennyi elfoglaltságot lehet találni mindig?

Minden történet befejezése után egy-egy játékos feladatot találunk. Olyan is van köztük, amelyhez felnőtt segítségre lesz szükség, így együtt beszélhetjük át a látottakat és hallottakat, s közösen kézműveskedhetünk. Így készíthetünk közösen fűszerkertet és pomponbáránykát. Keverhetünk ki limonádét és csinálhatunk akadályversenyt. Ősszel süthetünk dzsemes kosárkát és készíthetünk levélnyomatokat, a téli történetek mellé pedig madáretetőt eszkábálhatunk és csillagképeket leshetünk az éjszakai égbolton.

Az illusztrációk most is mindig nagyon kedvesek. A figurák kifejezőek és a köréjük rajzolt természet arra sarkallja az olvasót és a rajzokat böngésző gyerekeket, hogy kimenjenek az erdőbe és fedezzék fel az ott található növény- és állatvilágot. Ezt a könyvet mindenkinek ajánlom, mert nem csak a gyerekeknek van szükségük az ehhez hasonló történetekre, hanem azoknak a felnőtteknek is, akik már elfelejtették, hogy milyen jó gyereknek lenni.

Kedvenc idézetek:

- És itt laknak a méhek!
Nyúl Péter ugrándozott feléje, s nyomában Kacsa Jolán pelyhes fiókáival. Ma ő vigyázott rájuk, hogy a mamájuk pihenhessen egy kicsit.
- Jól figyeljetek - folytatta Péter. - Jegyezzétek meg, hogy a méhek rettentő fontos élőlények!
Úgy tűnt, a kiskacsákat egyáltalán nem érdekli a dolog. Inkább elbóklásztak, és a friss virágokat csipegették.
- A méhek porozzák be a virágokat - folytatta zavartalanul Péter. - Nélkülük nem teremne sem a zöldség, sem a gyümölcs.

Ősszel Nyúl mama mindig finom gombalevest főzött, és Péter, ahogy az őszillatot megérezte, nagyon megkívánta a gombát. A mókusok megígérték hát neki, hogy megmutatják az erdő mélyén a legjobb gombalelő helyet.

Pamacs a levegőbe szagolt, hátha érez már egy kis tavaszillatot, de csak az erdő jeges leheletét szimatolta. A hó ugyan elolvadt, és a fagyos szél is alábbhagyott, a méhek még mindig aludtak, a fák pedig sehogy sem akartak rügyezni. Még jó sok volt hátra a télből.

Tavaszi röszti sárgarépával és póréhagymával

Kinézve az ablakon már vibrál a levegőben a tavasz. Ez a jó idő a tányérunkra halmozott ételeken is megmutatkozik, hiszen jönnek a friss, egészséges, salátának való zöldségek. Hétvégén a piacon vettem újhagymát, póréhagymát, retket és gyönyörű, harsogós répákat is. Egy tavaszváró röszti receptjét hoztam, melyre a freiknuspern.de oldalon akadtam. Biztos vagyok benne, hogy a legkisebbek is szeretni fogják ezt az ételt, mert valami isteni! És mi is büntetlenül fogyaszthatjuk, hiszen fehér liszt helyett csicseriborsólisztet használtam és rengeteg zöldség került a belsejébe és a tetejére is.Hozzávalók:

• 200 g csicseriborsóliszt
• 350 g víz
• 100 g póréhagyma
• 170 g sárgarépa
• 3 ek friss petrezselyem
• kb. 1 tk só
• 3/4 tk bors
• 1/2 tk kurkuma
• kevés olaj a sütéshez

A tetejére:

• vegán tejföl, fokhagyma, retek, paradicsom, újhagyma, avokádó, paprika, guacamole (vagy bármi, amit épp otthon találsz és eltudod képzelni feltétnek)

A sárgarépát meghámozom és finomra reszelem, a póréhagymát vékony karikára vágom és a petrezselymet is apróra szeletelem.
Egy nagy tálban a csicseriborsólisztet beleöntöm egy nagy tálba. Hozzáadom a fűszereket és a vizet, majd alaposan összekeverem. Ebbe a masszába megy a petrezselyem, a reszelt sárgarépa és az apróra vágott póréhagyma.
Egy serpenyőbe kevés olajat hevítek és teleöntöm a tésztát. Egy kanállal kicsit ellapogatom, hogy egyenletes legyen a felülete. Fedővel letakarom és közepes lángon összesütöm. Kb. 15-20 perc, amikor a levegőben is érezni lehet a sült hagyma és répa finom illatát. Egy tányér segítségével óvatosan megfordítom a rösztit és rövid ideig sütöm a másik oldalát is.
Tányérra helyezem és megpakolom a tetejét minden földi jóval. Én most fokhagymával és sóval kikevert vegán tejföllel kentem meg, végül karikára szeletelt retekkel, újhagymával, paradicsommal és avokádóval fejeltem meg. Isteni volt!