
Ha már olvastál japán szerzőktől, akkor tudod, hogy ahogyan ők írnak, az nekünk, európaiaknak egy kicsit talán megfoghatatlan. Olyan történeteket találnak ki és olyan különleges atmoszférát képesek teremteni, hogy már az első oldalak után érezni lehet, hogy örökre megszereted vagy megutálod az effajta irodalmat. Nálam néhány éve kezdődött a szerelem és azóta is zsinórban olvasok japán (és vietnámi) kortárs íróktól. Genki Kawamura neve nem ismeretlen hazánkban, hiszen a többszörösen díjazott Ha a macskák eltűnnének a világból című regénye hónapokig szerepelt sikerlistákon. Témáját tekintve nem könnyű, hiszen az elmúlásról és az életünk során elszenvedett veszteségekről mesél. Nemrégiben megjelent egy újabb könyve, mely szintén egy nehéz témát boncolgat. A virágokat ne felejtsd című kötet egy Alzheimer-kórban szenvedő anya és fia megható kapcsolatát mutatja be. Nagyon erős könyvnek tartom, melynek szereplői és mondanivalója biztosan hosszú ideig velem maradnak majd. Ez a kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Vihar Judit fordításában olvasható.
Abbi Waxman könyveit nagyon szeretem. Az Új örömök kertje volt az első, melyet olvastam tőle, tavaly pedig az Egy könyvmoly élete című vicces és romantikus szösszenete is nálam landolt. Nemrégiben megjelent a 
Elif Shafak, a díjnyertes brit-török írónő, figyelemreméltó mesélő. Törökországban és a világ minden táján népszerű, mindig képes bevonzani az olvasót a történeteibe, amelyek egyre az ember elevenébe vágnak. Regényeiben örökérvényű problémákat feszeget, legyen az vallás, politika, identitás, szexuális zaklatás. Sohasem választ könnyű témát, de nem is várunk mást egy olyan embertől, aki harcol a nők egyenjogúságáért, az LMBTQ jogaiért és a szabadságjogok betartásáért. Nemrégiben az Európa Kiadó gondozásában megjelent