Ebben az évben egy új rovatot indítok, mely a Téma - Túra nevet kapta. Minden hónapban körbejárunk egy fontos témát, ehhez egy csokorban könyveket gyűjtök össze Nektek. De ez nem ilyen egyszerű! Az egy dolog, hogy hozok pár könyvet, viszont szükségem van a TE segítségedre is. Voltál már olyan helyzetben, hogy nagyon érdekelt egy téma, vagy egyszerűen csak "Segítő" könyvet kerestél? Olvastál volna válásról, szülésről, örökbefogadásról, anorexiáról, toleranciáról, vallásról, de nemcsak felnőtt, hanem gyerekkönyveknek is hasznát vetted volna? Na figyelj, mert most leírom, hogy miért is van Rád nagy szükség! Bedobom az első témát, a januári a KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG. Vegyesen ajánlok olvasnivalót, hiszen nem csak a felnőtteknek, de a gyereknek is találsz a témában hasznos olvasmányokat. Mondanom sem kell, a felsorolás nem teljes. Ezért az ajánlók alatt bővíthetjük a listát. Ha olvastál az adott témában és még nem szerepel az oldalon, írd meg és felírom. Így segíthetünk egymásnak, és azt gondolom ez bárki számára hasznos lehet! Nos, eszedbe jutott valami? Akkor írd meg! Küldhetsz ide kommentet, vagy a Facebook oldalon is üzenhetsz. E-mailben is felveheted velem a kapcsolatot, a konyvparfe@gmail.com címre küldhetsz levelet, ez esetben a tárgyban szerepeljen, hogy Téma - Túra! Felkészültél? TÉMA - TÚRA INDUL!

Tudjuk, hogy van szenvedélyes csók,  búcsúcsók,  nyálas csók, forró csók, meg a cuppogós. De mi a helyzet a puszikkal? Van homlokpuszi, horzsolásrahogygyorsangyógyuljonpuszi, jóéjtpuszi, békítősengesztelőspuszi, megbocsájtokpuszi, piszézés és még sorolhatnám. Egy viszont biztos! Puszikra szükség van! A gyerekeknek pedig muszáj kapniuk ebből minél többet és a jóéjtpuszik különleges jelentőséggel bírnak. Bizony ettől lesz szép és nyugodt az álom! De mi történik, ha valami miatt mégis kimarad az esti cuppanós? Egyáltalán, a pusziknak van súlya? És hogyan lehet begyűjteni belőlük egy mázsányit? Vig Balázs, a Puszirablók című gyerekkönyvében választ ad ezekre a kérdésekre.

Bódis Kriszta dokumentumfilmesként, regényíróként és költőként is ismert. De nem csak író és filmes, hanem pszichológus és emberjogi aktivista is. Azt gondolnád, hogy ennyire szerteágazó érdeklődése nem lehet egy embernek, pedig ezek nagyon is összekapcsolódnak. Forgatott a romák által lakott ózdi Hetes telepen és az első regénye, a Kemény vaj, megrázó történet egy roma lányról.
Nem fél bemutatni a szegénységben élőket, a nyomortelepeket, sem azokat, akik kényszerközösségekbe kényszerülnek. Emellett társadalmi és kulturális megmozdulásokat szervez.
Költészetében és írásaiban előszeretettel használja a roma nyelv kifejezéseit és argóját. A számos irodalmi és filmes díját pedig nem véletlenül kapta.
Azt gondolom, Bódis Kriszta munkája hihetetlenül értékes. Nem engedi elfelejteni, hogy mennyire nehéz sorsú emberek élnek körülöttünk, és valóban segíteni akar. Emellett nem csak tehetséges, de roppant őszinte is.

David Benioff, David Benioff... a név talán ismerős lehet; ha máshol nem, a Trónok harca sorozat kapcsán hallhattál róla. Ez a fiatalember ennek a sikeres tévésorozatnak a producere és forgatókönyvírója, emellett New York Times bestseller díjnyertes, és közel negyven országban adták ki a regényét. 2001-ben jelent meg a The 25th Hour című könyve, mely szintén nagy sikert hozott, a történetet meg is filmesítették. Hazánkban Az utolsó éjjel címet kapta az írott és a vetített verzió is.
Akkor foglaljuk össze, mit tudunk. Van egy tehetséges palink, aki remek író és ha követed az HBO adaptációjában készült A tűz és jég dala sorozatot, akkor rájössz, hogy csalhatatlan az ízlése. Most meg idetolja elénk a Tolvajok telét, melynek már a története sem mindennapi és mindezt olyan egyszerűen és  bravúrosan tálalja, hogy a részletes leírásokkal és a keserédes humorral kombinálva, különleges csemege. Már itt vagyunk az év végi finisben, ezért talán nyugodt szívvel állíthatom, hogy ez volt a 2015-ös évem egyik legkimagaslóbb olvasási élménye. Fergeteges!

Fogadok, hogy benned is él egy sztereotípia a könyvtárosokról! Természetesen az általános elképzelés szerint egytől egyig szemüvegesek, kontyot viselnek, kényelmes papucsba bujtatják vastag lábukat, kardigánt hordanak, a bokájukig érő szoknya alól pedig diszkréten kivillan a testszínű bokafix.
Ha férfi könyvtárossal találkozol, akkor biztosan pápaszemes, de ha esetleg nincs rajta az okuláré, az elmaradhatatlan kötött pulcsi, garantált védjegye.
Kivétel nélkül rápisszegnek már egy hangosabb sóhajra is és állandóan teát szürcsölnek a kölcsönzőpultban. Persze ezek nagy része butaság! Egy régebbi posztban már írtam, hogy szerintem miért jó könyvtárba járni, viszont könyvtárosként nekem is érdekem, hogy a fenti berögződéseket egy kicsit oldjam. Így most hoztam néhány képet, amin láthatjátok, a könyvtárosok egyáltalán nem rosszindulatúak és nem is annyira kockák!

A héten Graham Joyce-tól hoztam A katicák évét. Ebben a hideg időben kifejezetten üdítő olyan könyvet olvasni, amely nyáron játszódik egy homokos parton. Tombol a hőség, a gyerekek homokvárakat építenek, a lazulni vágyó családok önfeledten élvezik a kikapcsolódásra szánt programokat. Az idősek bingóra és dominóra jelentkeznek és nem hiányozhat a Dirty Dancigből ismert közös éneklés sem a díszteremben. A fülledt meleg és a talpam alá képzelt forró homok egészen átmelegített így november végén, noha ez a könyv nem egy szerelmes, romantikus, nyári kaland. Korántsem. Vannak olyan írások – jelen esetben ez is –, melyek lassú folyásúak. Ez persze nem von le semmit a könyv értékéből, pusztán hangulat kell hozzá, hogy leülj és nekiduráld magad. Aztán egyszer csak azt veszed észre, elvesztél. Na, ez pontosan ilyen. Nekem kicsit döcögősen indult, majd azon kaptam magam, már vége is. Most itt ülök fölötte, és azon gondolkodom, ez a felnőtté válásról szólt, vagy valami egészen másról?