A Kolibri Kiadó gondozásában Caleb Krisp első ifjúsági regénye tavaly ősszel jelent meg Ivy Pocket és az Óragyémánt címmel. A trilógia első kötete hazánkban is jól vizsgázott, most pedig megérkezett a folytatás, amely Állítsátok meg Ivyt! címmel már megtalálható a könyvesboltok polcain. A történet most sem mellőzi az izgalmakat, bőven van részünk megoldásra váró rejtélyekben. Ahogyan megszokhattuk, Ivy Pocket magabiztosan, a rá jellemző diszkrécióval deríti fel az ügyeket, de nem árt vigyáznia, ugyanis ebben a világban senki sem az, aminek látszik. Még szerencse, hogy hősünket nem ejtették a fejére!
A legtöbb embernek sokszor gondot okoz, ha nemet kell mondania. Sajnos képesek vagyunk néha olyan dolgokra is rábólintani, amit egyáltalán nem szeretnénk. Szerencsére a nemet mondást meg lehet, és meg is kell tanulni! Ám ahhoz, hogy megtanuljuk, rá kell jönnünk, miért van bennünk ez a gát, miért vagyunk hajlamosak mindenre igennel válaszolni. Lehet, hogy csak segíteni akarunk valakinek és nem akarjuk megbántani. Esetleg nem szeretnénk, hogy mérges legyen a másik, és inkább fejet hajtunk előtte. A lényeg, hogy nemet mondani szabad, de nem mindegy, hogyan tesszük ezt. Kertész Erzsi NEM mese című gyermekkönyve éppen erről szól. Hiánypótló könyv a kisebbeknek, az üzenete pedig egyszerű, de nagyon fontos: Jogod van nemet mondani!
A gyerkőcön 
Szeretem a főzelékeket. Sőt, vannak kedvenceim is! Egy jól elkészített krumpli-, vagy zöldbabfőzelékkel bármikor le lehet venni a lábamról. Persze ez nem volt mindig így, gyerekkoromban én is hadakoztam a gyanúsnak tűnő zöldséges ételek ellen. Mert valljuk be, a menzás kaják zöme egyáltalán nem bizalomgerjesztő. Amikor én gyerek voltam, sem színben, sem állagban nem tudták hozni a konyhás nénik az otthoni ízeket. A
Szeptember elsejével nemcsak a kicsiknek csöngettek be, hanem a meleg időnek is. Napok óta érzem az orromban az ősz-illatot, és az az igazság, már nagyon jó egy kicsit fázni. Hiába vagyok nyári gyerek, nekem sok volt idén a kánikulából és a hőségriadóból. Szeretem ezt az időszakot. Már keresni akarom az avarban megbújó fényes gesztenyéket, érezni akarom a zizegős, rozsdabarna leveleket a csizmám alatt, nagyokat akarok szippantani a reggeli hűvös levegőből, és a nyakam köré akarom kanyarintani a kedvenc kötött sálamat. Ősszel hamarabb kezd sötétedni, talán egy kicsit több időt töltünk bent a lakásban és vagyunk együtt a szeretteinkkel. Nincs is jobb, mint a gyerekekkel bekuckózni a szobába, lehúzni a redőnyt és előszedni a diavetítőt, vagy belekezdeni velük egy tanulságos és kedves meseregénybe. Az ilyen meghitt, családi pillanatokra tökéletes választás lehet Pásztohy András és Pásztohy Panka közös munkájából megszülető mesekönyve, a 
Szerintem egy Halász Judit koncert olyan az ovisoknak, mint a felnőtteknek egy AC/DC. Ha ezen a vonalon megyek tovább, akkor a Tesz-Vesz vajon mi lehet? Gailman? Bulgakov? Vonnegut? Nesbø?
Aki már túl van egy szakításon, az pontosan tudja, hogy milyen fájdalmas az első időszak. Az ember megsebzettnek, elveszettnek és üresnek érzi magát, azt gondolja, már sohasem lehet igazán boldog. Egyesek szerint ez olyan, mint a gyászidőszak, hiszen valahol itt is egy szeretett személy elvesztéséről beszélhetünk. Will Darbyshire, a huszonhárom éves brit videóblogger, ugyancsak átesett ezen a nehéz időszakon. Miután 2014-ben véget ért első komoly kapcsolata, fájdalmának enyhítésére számtalan blogbejegyzést és rövidfilmet készített, hogy meséljen a benne kavargó érzésekről. Ezek eleinte azért készültek, hogy megnyugvásra leljen; álmában sem gondolta, hogy a netes társadalom a későbbiekben kommentekkel árasztja el megosztásait.