Fiala Borcsa - újságíró, blogger és nem utolsó sorban a wmn.hu főszerkesztő-helyettese -, a Szerinted?! és az Egy cirkuszigazgató mindennapjai - Anyaság, rocks! után, új könyvvel jelentkezett. A Bűntény a Dunán egy olyan nyomozós történet, amelyben a rejtélyek megoldása mellett a gasztronómiai élvezetek is előtérbe kerülnek. Értsd úgy, hogy a dizájnerdrogok és néhány hulla mellett szépen megférnek a palacsinta hegyek, az aszalt barackos zabpelyhes kekszek, de még egy érlelt angus marhasteak is. Szóval ez egy ifjúsági gasztrokrimi, de amolyan Borcsásan.

A történetünk egyik főszereplője Bona Peti, aki apukájával egy hajón él. Az apa szakácsként dolgozik a Széltoló Szöszin, s bár nagyon szereti fiát, munkája miatt sokszor hagyja egyedül gyermekét. Peti talpraesett fiú, aki igen leleményes, ha iskolakerülésről van szó, és aki legszívesebben az egész napját a közeli Kecskés-szigeten töltené, ahol madarakat és más kisállatokat figyelhet meg. Szeret kalandozni, rejtélyeket megoldani, egyszóval belevaló kiskamasz. Az izgágasága mellett egy érdekes képességgel is rendelkezik, melyet édesanyjától örökölt – képes megálmodni a jövőt! Ez persze nem ilyen egyszerű, az álmok csak iránymutatóak, melyeket meg kell fejtenie.
A történet során többször álmodik, ezért az sem érinti teljesen váratlanul, amikor betoppannak az életébe a Veréb ikrek. A három srác azonnal egy hullámhosszra kerül, köszönhető a sütizéseknek, a palacsintázásoknak és a mindent elsöprő kalandvágynak. A Veréb szülők hosszabb időre Indiába utaztak, a fiúkat addig a kedves Drágica nénire bízzák, aki talán nem is annyira kedves, mint amilyennek eleinte gondolták. A néninek érdekes dolgai vannak, majd amikor egyre több fura eset történik a környéken, a gyerekek nyomozni kezdenek, a szálak pedig hozzá vezetnek. Az ügy felgöngyölítése során megismerkednek egy néma lánnyal is, Mirivel, akivel végre igazán teljes lesz a csapat. A gyerekek remekül kiegészítik egymást, ami jól jön, hiszen a veszélyes nyomozás során sok szemre lesz szükség, nem kevés észre és egy kis leleményességre.

Érdekes volt a történet, leginkább az tetszett benne, hogy a szereplők annyira sokfélék és sokszínűek. A többség szerethető figura, a gyerekeket és a szüleiket hamar megkedveltem. Ó, meg a Kecskés-szigeten élő folyamőrt, Miklós bácsit is, akinek két kutyusa van, Zsuzsi és Gyilkos. 
És ha már van olyan kifejezésünk, hogy "a nyugalom szigete", akkor a Kecskés-szigetre ez minden bizonnyal ráillik. Ott tiszta a levegő, gazdag az állatvilág, csendes és tele van felfedezni való érdekességgel. Melyik gyerek ne szeretne egy ilyen helyen barangolni?

A krimi szál nem túlságosan erős, mert bár olvashatunk egy gyilkosságról, ez mégsem válik véres jelenetté. A sztori érint néhány érdekes témát, a korrupció és a dizájnerdrog bizony nem megszokott elemei az ifjúsági regényeknek. Ez utóbbiról szívesen olvastam volna még, de az nagyon tetszett, hogy egy képzeletbeli toxikológus is figyelmeztet minket a végén, hogy nem kell mindenféle pirulát bekapni, mert veszélyes.

Egy csipetnyi romantika is található a könyvben, ugyanis Tamás, az apuka újra szerelmes lesz, de Borcsa egy leheletnyi tiniszerelmet is belecsempészett a történetbe. S ha már gasztrokrimit emlegettem a bevezetőben, akkor beszélhetünk gasztroszerelemről is, mert bizony a szívügyekért a fantasztikus ételek és ketchup nagyban felelős... És jól jegyezd meg, mert fontos: "nincs olyan étel, amit ne dobna fel egy kis ketchup"!

Ötletekben nincs hiány, különösen tetszett, hogy Morci mindig bedob egy frappáns szólást vagy közmondást, de valahogy sosem sikerül neki helyesen mondani. Egy-egy szó ki- vagy felcserélésével teljesen más, vicces értelmet kap a mondat, ez pedig jó kis agytorna a gyerekeknek. A történet végén egy teszt is található, ahol a helyes mondásokat kell felismerni, és be kell karikázni a jó válaszokat. A végén természetesen visszaellenőrizhető, hogy a megfejtések helyesek-e, és az értékelésből azt is megtudhatjuk, hogy a négy gyerek közül kire hasonlítunk leginkább.

Nagyon szeretem Borcsa írásait, leginkább az tetszik benne, hogy olyan szókimondó és zizi. Amikor megspékeli a cikkeit egy-egy finom étellel, akkor aztán tényleg kész vagyok tőle. A Bűntény a Dunánál viszont nem jött át az az átütő erejű Borcsa, akit annyira csípek. Szórakoztató és izgalmas volt a történet, de úgy éreztem, a végére oda lett a lendület. Túlságosan hamar lezárult a nyomozás, pedig annyira olvastam volna még.

Kedvenc idézetek:

- Te jóságos ég! Azt hittem, soha nem végzünk. Keménynek kicsit megszaladt a keze, amikor a házi feladatot kiadta, nem? Három teljes oldal szófosás, akarom mondani, szófajozás szerintem kimeríti a gyerekkínzás definícióját - csapta össze a füzetét nagy sóhajtások közepette Marci.
- Ebből is látszik, hogy ez a nő már eleve így született. Szarukeretes szemüveggel és a hóna alatt egy osztálynaplóval bújt ki az anyukájából... - helyeselt Morci is.
- ...és azon melegében íratott az anyjával meg a szülésszel is egy röpdolgozatot - vágta rá röhögve Marci.

- Mi az a tudatmódosító? - állt meg az olvasásban zavartan Morci. - Az én tudatom például már a matekóra első tíz percében módosul... Konkrétan elalszom.