Egyél velem könyvet!

KönyvParfé

KönyvParfé

Tony Wolf: Kisnyuszi ​Répavölgyben

Répatorta

2021. április 02. - KönyvParfé

4_26.jpgA minap végignéztem a könyvespolcomon és jóleső érzéssel töltött el, amikor megláttam a régi, gyerekkori könyveimet. Ott állnak szép sorban a Disney klasszikusok, az Andersen és Grimm kötetek, Richard Scarry Tesz-Vesz sorozata, majdnem az összes Csukás István mesekönyv a Süsütől kezdve egészen A Nagy Ho-ho-ho-horgászig. Aztán ott vannak a csodálatosan illusztrált Füzesi Zsuzsa mondókás könyvek, Kormos István Vackora, de természetesen Tony Wolf varázslatos meséi sem hiányozhatnak. Kész nosztalgia!
Noha én még most is képes vagyok sok időt eltölteni Tesz-Vesz városban - ahol mint tudjuk, mindig történik valami izgalom -, de ugyanúgy Tony Wolf történetei is bármikor magukkal tudnak ragadni. Naná, hisz ki ne szeretné a törpéket, manókat, sárkányokat és a színes ruhákba öltöztetett erdei állatokat?

A Kisnyuszi Répavölgyben című kötet 2019-ben jelent meg a Manó Könyvek gondozásában, de úgy érzem, nem kapott akkora figyelmet, mint amekkorát megérdemelne. Pedig nyuszikról szól, és ugyebár a nyuszikat mindenki szereti. Ráadásul nyakunkon a húsvét és itt a tavasz is, így a gyerekek még inkább örömmel fogadják majd ezeket a kedves történeteket. Végül de nem utolsó sorban Tony Wolf illusztrációi kortalanok, figurái rendkívül bájosak.
S itt jegyezném meg csendesen, hogy a borítón megjelenő név félrevezető lehet, ugyanis ezt a könyvet Anna Casalis és Silvia D'Achille írta, de a rajzok mégiscsak a mester keze nyomát dicsérik.

Főszereplőnk Kisnyuszi, akinek hosszú, fehér füle van és rózsaszín orrocskája. Egy napsütötte völgyben lakik, szereti a répát és természetesen nagyon barátságos. Olyannyira, hogy hat kedves történetet mesél el a gyerekeknek a répavölgyi mindennapokról. Megtudhatjuk tőle, hogy hogyan tanítja móresre a nyúlközösség a kíváncsi Monoklit, és azt is, hogy mit csinálnak a nyuszik, amikor Nyárköszöntőt rendeznek. De arról is olvashatunk, milyen veszélyei lehetnek, ha túl sok répát eszünk, vagy hogy miért varázsnéni Léni néni.

A történetek rövidek, egyszerűek, és mindig megnyugtató zárást kapunk. Ezekben a mesékben nincsenek hatalmas konfliktusok, sem félelmetes szörnyek, csak sokszínű közösség, akik kölcsönösen segítenek egymásnak. A Mesél az erdő sorozat részeihez hasonlóan itt is mindig a problémák megoldásán van a hangsúly és természetesen az elfogadáson.
Mivel a mesék szinte mindig valamilyen tanulsággal szolgálnak, hasznos lehet az ovis korú gyerekeknek, hisz a legtöbbjük velük kapcsolatos, az ő mindennapi életükben is megjelenő problémákra ad valamiféle választ vagy segítséget.

A könyv egészen nagyalakú, és a harsány narancssárga színével eléggé feltűnő is. Azonnal magára vonzza a tekinteteket, belelapozva pedig a finom színeivel és az egész oldalakat kitöltő képeivel ott is marasztalja.
A rajzok, mint ahogy Tony Wolftól megszokhattuk, ebben a kötetben is fantasztikusak. A nyuszik bűbájosak, mosolyt csalogatnak az olvasók és a böngészők arcára. Könnyen el lehet veszi bennük, és elképzelni, hogy mi is Répavölgyben vagyunk és a szereplők régi barátaink.

A betűméret nagysága miatt haladós, ezért a kisebbeknek önálló olvasásra is alkalmas. Bár azt hiszem, ennek a könyvnek pont az a varázsa, hogy együtt, takaró alá bekuckózva, anya vagy apa hangján keresztül élvezze a gyerkőc a mesét, és sok ideig bújjuk közösen a részletgazdag, vidám rajzokat, hisz a gyermekekkel történő közös olvasás az egyik legmeghittebb pillanat...

Kedvenc idézeteim:

Szomszédunkban lakik a Répafalvi család. Itt láthatjátok őket, amint szokásos reggelijüket fogyasztják: répalevet, répalekvárt, répás kekszet, és a végén még egy kis friss répát is elrágcsálnak.
Hát persze, erre biztosan azt mondjátok: még szép, hogy Répavölgy lakói szeretik ezt a finom, ropogós zöldséget, ami ott nő a kertjükben.

- Éhes vagyok! Uzsonnát akarok!
Mire Léna néni így felelt:
- Én nagyon szívesen sütnék nektek répatortát és főznék egy finom kakaót, de akkora felfordulás van a konyhában, hogy itt nem lehet uzsonnát csinálni!
Ekkor Saci szólalt meg:
- Unatkozom! Játszani akarok!
Léna néni megint csak azt válaszolta:
- Én nagyon szívesen játszanék veletek, de akkora felfordulás van a szobátokban, hogy nem lehet megtalálni a játékokat!
A nyuszik elszomorodtak: finom uzsonnát kaphattak volna, utána meg játszhattak volna a nénivel, de most egyikből sem lesz semmi.
Annyit mindenesetre megértettek, hogy nem számíthatnak semmi jóra, amíg helyre nem hozzák a dolgokat. Arra is rájöttek, hogy tulajdonképpen nem olyan nagy ügy a rendcsinálás! Különben is, heten voltak, és ahogy a nagypapám szokta mondani, "együtt minden könnyebb".

Répatorta

Naná, hogy répatorta! Mi más? Steiner Kristóf receptje volt az alap, melyet a Kristóf konyhája oldalon találtam évekkel ezelőtt, de azért egy-két dolog módosult nálam azóta. Nagyon sokszor készítettem már, de azt gondolom, ez a tökéletes recept. Egyszerűen megunhatatlan és isteni!3_35.jpgHozzávalók (2,5 dl-es bögrével mérve):

  • 2 bögre liszt
  • 1 bögre nádcukor
  • 1 zacskó vaníliáscukor
  • 1 csipet só
  • 1 zacskó sütőpor
  • 1 mk szódabikarbóna
  • 2 nagy répa durvára reszelve
  • őrölt fahéj és gyömbér ízlés szerint
  • 1 marék mazsola
  • 1 marék durvára vágott dió
  • fél bögre étolaj
  • 1 bögre narancslé

 A tetejére:

  • 1 doboz vegán mascarpone
  • 1-2 ek porcukor
  • 1 citrom reszelt héja
  • fél citrom 

A tészta összeállítása nagyon egyszerű. A száraz összetevőket összekeverem egy nagy tálban, a nedveseket pedig egy kisebben. Aztán a folyékonyat fokozatosan hozzákeverem a lisztes részhez. Sűrűnek kell lennie, de ha túl sűrűnek találom, egy kis narancslével lazítok a tésztán. Kibélelek sütőpapírral egy kapcsos tortaformát, és a 180°C-ra előmelegített sütőbe teszem 35-40 percre. Érdemes tűpróbával ellenőrizni, akkor jó, ha már nem remegős a közepe, de nem is kemény még a tészta. Amikor késznek ítélem, kiveszem a sütőből.

Amíg hűl, a tetejére elkészítem a krémet. Ez sem valami bonyolult, az összetevőket kézi- vagy robotmixerrel alaposan kikeverem, majd a teljesen kihűlt torták tetejére kenem.

ParféTipp: A nyers tésztába tehetsz különböző magvakat, de kísérletezhetsz kedvenc aszalt gyümölcsöddel is. Kifejezetten finom bele az aszalt sárgabarack és a vörös áfonya!
Díszítésnek legtöbbször marcipán répákat teszek, de jól áll neki a durvára vágott dió és a szeletelt narancs is!6_14.jpg7_11.jpg8_7.jpg9_5.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvparfe.blog.hu/api/trackback/id/tr6814796470

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása