Nem tudom, te hogy van vele, de ha palacsintáról van szó, én olyan leszek, mint Gombóc Artúr. Szeretem feltekerve, rétegezve, háromszögbe hajtva, kakaósan, meggyesen, mákosan, diósan, baracklekvárral megkenve, édesen vagy sósan, juharsziruppal meglocsolva, csokiszósszal nyakon öntve... egyszóval ez a csintalan édesség bármilyen formában jöhet.

Korábban elindítottam a Gasztrokalandok rovatot, és anno a Pavlova tortácskák nagy sikert arattak. A mai bejegyzésben megint egy olyan finomságot hoztam, melynek történetéről érdemes olvasni. Hölgyeim és uraim, terítéken a Gundel-palacsinta!