Egy tavalyi bejegyzésemben már olvashattál G. Szász Ilona és Szegedi Katalin mesekönyvéről, az Álomszövő Penduláról. Nekem hatalmas kedvenc lett, mert szerintem a mese és az illusztrációk nagyszerűen kiegészítik egymást és valóban szemet gyönyörködtető, csodás kiadvány. Már egy ideje fent figyel a polcomon a páros előző munkája, A Mintentvarró Tű, így arra gondoltam, ehhez is készítek valami finomat! Ha a borítóra pillantasz, láthatod, hogy nem mindennapi mesekönyv. Különös hangulata van, mondhatni nosztalgikus. A régi korokat idézi a színeivel, a megsárgult fotókkal és az öreg varrógéppel, meg a gyöngyházas gombokkal. Lapozgatás közben azért sokszor elgondolkodtam azon, vajon gyerekkönyvet tartok-e a kezemben, vagy egy mesekönyvet felnőtteknek. A Szegedi Katalinra jellemző pöttyös minta vissza-visszaköszön a lapokon, az pedig, hogy már a borítón is megjelenik,  csak hab a tortán. De nézzük is, miről szól!

Valamikor réges-régen, dédanyáink idejében, a Borostyán utca egyik színes házában élt Málika, a híres varrókisasszony…