Szeptember elsejével nemcsak a kicsiknek csöngettek be, hanem a meleg időnek is. Napok óta érzem az orromban az ősz-illatot, és az az igazság, már nagyon jó egy kicsit fázni. Hiába vagyok nyári gyerek, nekem sok volt idén a kánikulából és a hőségriadóból. Szeretem ezt az időszakot. Már keresni akarom az avarban megbújó fényes gesztenyéket, érezni akarom a zizegős, rozsdabarna leveleket a csizmám alatt, nagyokat akarok szippantani a reggeli hűvös levegőből, és a nyakam köré akarom kanyarintani a kedvenc kötött sálamat. Ősszel hamarabb kezd sötétedni, talán egy kicsit több időt töltünk bent a lakásban és vagyunk együtt a szeretteinkkel. Nincs is jobb, mint a gyerekekkel bekuckózni a szobába, lehúzni a redőnyt és előszedni a diavetítőt, vagy belekezdeni velük egy tanulságos és kedves meseregénybe. Az ilyen meghitt, családi pillanatokra tökéletes választás lehet Pásztohy András és Pásztohy Panka közös munkájából megszülető mesekönyve, a A kisegér, aki majdnem hős lett.

Újabb könyvvel bővült a Kolibri Kiadó gondozásában megjelenő Roald Dahl-gyűjtemény. A barátságos óriás, a Matilda, és a Boszorkányok után itt a Fantasztikus Róka úr, amely bizonyára nemcsak a kicsiket fogja elbűvölni, hanem a felnőtteket is. Hatalmas Dahl rajongó vagyok, kivétel nélkül az összes felnőtt és gyerekkönyvét szeretem. Csípem a sajátságos humorát, amely egészen beteges és morbid tud lenni, valamint a csavaros, vicces jeleneteket, amelyek annyira jellemzik történeteit. A frissen megjelent kötettel sincs másként, egyszerűen imádtam minden sorát. Bár ez nem annyira elborult a többi regényéhez képest, kifejezetten visszafogott, mégis érdemes elolvasni, ugyanis kedves, szerethető, ugyanakkor furfangos és tanulságos mese. Nem véletlen, hogy Dahlnak is ez volt a legkedvesebb története. 

Mondhatnak bármit az archeológusok, a dinoszauruszok soha nem fognak kihalni. Legalábbis képletesen. Szerintem mindig lesz dínó-láz, hiszen a gyerekek imádják ezeket a félelmetes, hegyes fogú őshüllőket, és valljuk be, mi felnőttek is néha elmélázunk azon, milyenek lehettek az ősidőkben ezek a hatalmas állatok. Csakúgy, mint a mesékben, egész estés filmekben is sokszor találkozhatunk velük; talán a leghíresebb mozifilm ezek között a Spielberg rendezésében készült Jurassic Park. Ebben hátborzongató, vérszomjas lényeknek ábrázolják őket, én mégis inkább úgy szeretném elképzelni a dínókat, mint ahogy M. Kácsor Zoltán Utazás Dínómdánomba című őslényes kalandregényében megjelennek. A Zabaszaurusz-sorozat első részéből megtudhatjuk, milyen jámborak és szelídek tudnak lenni ezek a félelmetesnek tűnő fenevadak.

Biztos vagyok benne, hogy Rick Riordan, a görög mitológia istene. Ezt a címet már senki sem veheti el tőle, hiszen az Olimposziak-sorozat óta tudjuk, hogy a mítoszok érdekes(ebb)ek és viccesek - persze csakis az ő előadásában. Minden egyes könyve kész felüdülés, a történetek végére általában megfájdul a hasam a sok nevetéstől.
Nos, a múlt héten a görög istenekről olvashattál egy rövid értékelést, most a Percy Jackson görög hősei című kiegészítő kötetet hoztam. Azt hittem, Riordan már nem tud újat mutatni, de tévedtem. Ez a pasi egy zseni!

Csípem azokat a történeteket, ahol a realista megjelenítésben varázslatos elemek tűnnek fel. Natalie Lloyd Egy csipetnyi varázslat című regénye pontosan ilyen. Kíváncsi voltam, milyen lehet egy mágikus realizmussal átitatott gyermekregény, ezért lelkesen vetettem bele magam. Ez a könyv tele van érdekes megoldásokkal és kedves gondolatokkal, ezért a 9-12 éves korosztályt bizonyára könnyen beszippantja majd. Az viszont tuti, hogy a fordulatokon túl nekem a történetben található nyalánkságok tette fel az i-re a pontot. A fagylalt bármikor jól esik, de egyszer muszáj lesz ezekben az ízekben megkóstolnom: Narika Karamellás Almáspitéje, Andi Csipetnyifirkás Puncsos Nyalókája, Pillecukros Kapucsínó.