A szuperhősök valahol mindig is részei voltak a kultúrának. Szinte minden népcsoport mitológiájában szerepelnek természetfeletti képességekkel bíró hősi alakok, akik amellett, hogy hihetetlen dolgokra képesek, nagyon is emberiek és esendőek. Az utóbbi időben szinte ellepték a mozikat a szuperhősök, mi pedig imádjuk őket.
Ki Amerika Kapitányért, ki Hulkért van oda, míg másnak Thor a kedvence. Egytől egyik őrült figurák, akik folyamatosan megmentik a világot. Naná, hogy szeretnénk rájuk hasonlítani és birtokolni a szuperképességeiket!
Gondoltad volna, hogy az 1938-ban megalkotott Supermant tartják az első igazi szuperhősnek? Sokan úgy vélik, az összes többi karakter valamilyen módon az ő utánzata. Nos, talán ezzel lehetne vitatkozni, az viszont tény, hogy a világháború környékén volt igény leginkább az ilyen típusú képregényekre. A fronton szolgáló katonáknak küldték őket; így az sem véletlen, hogy abban az időben alkották meg Amerika Kapitányt is.

A mi bolygónk, a Netflix, a Silverback Films és a WWF együttműködésének eredményeként megvalósuló, Our Planet című természetfilm-sorozatra épül. Alastair Fothergill csaknem harminc éven át dolgozott a BBC-nél, és olyan produkciókban működött közre, mint A kék bolygó, vagy a Bolygónk a Föld. Keith Scholey zoológiából doktorált, majd 1982-ben kutatóként a BBC-hez csatlakozott és együtt dolgozott David Atthenborough-val Az élő bolygó című sorozatban.
Alastair és Keith közös munkájának eredménye lett A mi bolygónk, mely igazán különleges kiadvány, ugyanis ez a könyv nemcsak azért született meg, hogy megmutassa, mennyire csodálatos és páratlan a Föld élővilága, hanem rávilágít arra is, hogy bolygónk fennmaradása a mi kezünkben van, és ha nem vigyázunk rá, visszafordíthatatlan károkat okozhatunk.

Hallottál már a Little Free Library mozgalomról? Emögött egy nonprofit szervezet áll, melynek az a célja, hogy népszerűsítse az olvasást, közösségeket építsen és kreatív módon inspirálja az embereket a könyvcserére. Ráadásul ez egy nagyon jó ötlet arra, hogy a már nem olvasott, feleslegessé vált könyveinket leporoljuk és egy jó ügy érdekében beáldozzuk. Az ötlet Wisconsinből származik, Todd Bol tanító-könyvtáros fejéből pattant ki, aki édesanyja emlékére állított fel egy madáretetőre emlékezteti kis könyvtárat. Ez a bejegyzést most azért jött létre, hogy megmutassam, nemcsak hasznosak ezek a "Kis Ingyenes Könyvtárak", hanem eszméletlenül mutatósak is. Néhány deszkából hihetetlenül jópofa és ötletes darabokat lehet készíteni, melyek akár az előkertünk éke is lehet.

Harmadik éve, hogy a karácsony előtti idegösszeroppanást Matt Haig könyveivel előzöm meg. Nincs kapkodás, nincs feszkó, hogy kinek mit vegyek, és végre nem nyűgnek élem meg ezt az időszakot. Ezek a könyvek segítenek ráhangolódni az ünnepekre és lenyugtatni, mert hajlamosak vagyunk túlgondolni a karácsonyt, és elmenni a lényeg mellett. A  közösen eltöltött minőségi idő a szeretteimmel a legfontosabb, és ez egy olyan csoda, melyhez nincs szükség egy szikrányi óhajtósóhajtásra sem. A fiú, akit Karácsonynak hívnak és a A lány, aki  megmenti a karácsonyt folytatása már kapható a könyvesboltokban; a Karácsonyapó és a csokitojás pedig méltó lezárása lett a trilógiának.

Bár a teljes karácsonyi műsor még nem ismert, lehetetlennek találom, hogy valamelyik csatorna ne tűzze idén is műsorra a Reszkessetek betörőket és a Grincset. Örök darab mindkettő, nem is igazán tudom elképzelni nélkülük  a szentestét, hiszen épp azt hivatottak elmesélni, miért is oly fontos a szeretet ünnepe. No, de most ebben a bejegyzésben nem az otthon hagyott Kevinről szeretnék mesélni, hanem a Grincsről, aki annyira utálta a karácsonyt, hogy úgy döntött, ellopja! Ezt a kis undok, zöld lényt 1957-ben Dr. Seuss találta ki, majd írta és rajzolta meg történetét. A Kolibri Klasszikusok sorában ez már a hatodik megjelent könyve, mely most is Tandori Dezső fordításában, de egy kicsit megújulva mesél a kisebbeknek.