Szívesen nézem a főzőshowkat, mert mindig izgalmas és látványos ételeket készítenek a versenyzők. De azt is tudom, hogy egy ilyen versenyen valószínűleg már az elején elvéreznék, mert elég hamar gondom támadna némely alapanyaggal, meg persze az idővel. Aki ismer, az tudja, hogy szeretek alkotni a konyhában, mindeközben megadni az ételnek a tiszteletet. Főzés közben nemcsak a hozzávalók feldolgozása fontos számomra, hanem a tálalás is, hiszen egy szép kompozíció a tányéron teljesen más magaslatokba emeli az étkezési rituálét. 
Talán ezért vártam annyira, hogy megjelenjen Janits-Szabó Virág Buddha-tálak című szakácskönyve, ugyanis épp olyan fogásokat vonultat fel a kötetben, melyek mindenkit arra ösztönözhetnek, hogy a főzés és étkezés tudatos és örömteli legyen.

A könyv borítóján azt az alcímet olvashatod, hogy vegetáriánus és vegán ételkompozíciók, de ez ne riasszon vissza senkit attól, hogy kipróbáljon néhány receptet. Kevesen tudják, de a Buddha-tál valójában  a vegán étrendből származik, és eredetileg azért találták ki, hogy az összes fontos tápanyagot egy étkezésben magunkhoz tudjuk venni, vagyis, hogy megfelelő mennyiséget kapjunk a gabonafélékből, a nyers, sült és főtt zöldségekből, a zsírokból; és természetesen a fehérjében gazdag növényi összetevőkről sem szabad megfeledkeznünk. Ehhez még hozzájönnek a friss fűszerek és kész is a kiegyensúlyozott, testet kényeztető, egészséges táplálék.

A hiedelem szerint Buddha csak tiszta, a szervezet számára tökéletes és tápláló ételeket fogyasztott, innen kapta nevét a Buddha-tál. Külföldön már népes követőtábora van ezeknek az ételkompozícióknak, de ez nem is csoda, hiszen elég csak egy müzlis tálka, némi idő és egy pici kreativitás, hogy elkészíts egy ilyen ételt. És itt tényleg fontos szerepe van az időnek, ugyanis egy ilyen tányért nem csak úgy elkészít az ember, sokkal inkább megkomponál. 

Janits-Szabó Virág szakácskönyvét azért szeretem annyira, mert bár követi a hagyományos vonalat, mégis tud olyan ötleteket adni, amelyektől leesik az állad és alkotásra késztetnek. 
Ha fellapozod a kiadványt, látni fogod, hogy elég összetett recepteket tartalmaz, hiszen egy Buddha-tál legalább 5-féle ételből áll; s mivel a legtöbbnek forrónak kell lenni, amikor az asztalra helyezed, fontos főzés során a sorrend, a pontos időzítés. Ez azért nem annyira nehéz, mint első hallásra gondolnád, bár némi gyakorlás ugyancsak szükséges ehhez a művelethez. Különben meg amikor megkóstolod, hamar rájössz majd, hogy megérte a ráfordított időt, mert ezek a tányérok hihetetlenül gazdag ízvilággal rendelkeznek.

De azt el kell ismernem, hogy ezek nem azok a fogások, amelyeket a magyar háziasszonyok könnyűszerrel rittyentenek az asztalra egy 50 fős családi összejövetelen, és a nagyi sem biztos, hogy örülni fog a nyers tofunak, vagy a fekete szezámnak. Bár egyre többen használnak nálunk is különlegesebb hozzávalókat,  nem hiszem, hogy minden háztartásban megtalálható a tahini, a pak choi vagy épp a dobozos szójabab. Viszont egy olyan összetevőt sem találtam, amelyet lehetetlen lenne beszerezni, és Virág a bevezetőben is azt tanácsolja, hogy legyél kreatív, nyugodtan engedd el az agyad, de azért próbálj meg figyelni a 3+2 szabályra, mely annyit jelent, hogy legyen a tányéron három különböző tápláló étel, és kettő friss vagy erős ízvilágú kiegészítő.

A receptek különböző tálfajtákhoz lettek csoportosítva, így vannak Ázsiai tálak, Levestálak, Vadító zöldségtálak, Gyógyító Buddha-tálak és Édes Buddha-tálak. Minden kompozíció fotóját megtalálod a kötetben, a recept leírások előtt, s mint ahogy ezt már a BOOOK Kiadótól megszokhattuk, ugyancsak varázslat, amit a könyv létrejöttekor elkövettek. Igényes, szép kiadvány, letisztult, és valóban gazdag tartalommal rendelkezik.

Sejtheted, hogy itt nem csak a recepteken van a hangsúly, ugyanis lényeges az emögött álló filozófiai környezet is, vagyis a test, a lélek és a szellem kapcsolata. A kötet elején kaphatunk ebből egy kis ízelítőt, olvashatunk a táplálkozás bölcsességéről, és Virág bevezet bennünket a Buddha-tálak világába is. A könyvből árad a nyugalom és a békesség, azt hiszem, teljes mértékben képes átadni a buddhista szemléletet. Ezért, ha nyitott vagy az újra, szereted magad körül a harmóniát, mindenképpen szerezd be ezt a könyvet, hiszen ez egy olyan szakácskönyv, amelyet bármikor érdemes elővenni és lapozgatni.
És ha nekiállsz egy tál elkészítésének, adj időt magadnak: alkoss, légy kreatív, de figyelj rá, hogy végig örömfőzés maradjon.

Végül a legfontosabb ötlet: az egészséged és testi-lelki  harmóniád nagy ajándék, ezért mindig készítsd úgy a Buddha-tálakat, mint ezek forrását. Ne szimpla főzés legyen, hanem tudatos, tiszta önmagadra figyelés, gondoskodás!

Az vagy, amit megeszel. Minden szinten igaz ez az ősi: a testünk, az érzelmeink, a gondolataink és a tudatunk is reagál a táplálékra. Sőt, ha jobban belegondolunk, szűk és tág környezetünket érinti, milyen döntéseket hozunk. Érdemes tanulmányozni az alapanyagok testi-lelki hatásait, figyelni saját reakcióinkat, és mindig személyes étrendet kialakítani. Bölcsen, alázatosan bánjunk a természet alapanyagaival; mindig azt főzzük, amire igény és szükség van; úgy főzzünk, hogy az valódi meditációként hasson ránk, s az ételünket gyakran osszuk meg másokkal. Így válhat a Buddha-tál a  harmónia forrásává.

Természetesen most is kipróbáltam több receptet, és elkészítettem a könyvben szereplő egyik kedvenc Buddha-tálamat is. Azért döntöttem a Forrósító téli levestál mellett, mert szeretem a csípős ételeket, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy főzés során szezonális zöldségeket és gyümölcsöket használjuk. Ennek a fogásnak most minden hozzávalója könnyen beszerezhető, nem mellesleg isteni!
Ez a tál is sok összetevőből áll: kurkumás édesburgonya-zeller krémleves, csípős paprikás tökmagragu, fűszeres párolt csicseriborsó spenóttal, sós-ecetes kelropogós és parmezános zellerrudak, ám most csak az első kettő receptjét osztom meg az oldalon. Leírás egy az egyben a könyvből!

Forrósító téli levestál

A levesek a Víz elem legnemesebb képviselői a táplálkozásban. Amikor a vizes közegben találkoznak az alapanyagok, megváltozik a hatásuk. Összeérnek, letisztulnak, és egymástól gazdagodnak. A leves egészséges étel, amely egyszerűsége révén alázatra tanít, ráadásul lenyugtatja a felkavarodott érzelmeket is. Minden héten többször kellene levest fogyasztanunk, a lehető legjobb alaplevekkel készítve. Ebben a tálban a télies zöldségek selymesen forrósítják a testet, megelőzve a lehűlést, a kiegészítők pedig ropogósak és csípősek, így elűzik a náthát.KURKUMÁS ÉDESBURGONYA-ZELLER KRÉMLEVES

Hozzávalók:

• 2 nagyobb édesburgonya
  (batáta, juj, de szép szó!)
• 1 szép zellergumó
• 1 nagyobb fej vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• sütéshez való olaj
• 1 kiskanál kurkuma
• 1 csipet őrölt római kömény
• 1,5 l zöldségalaplé
• tengeri só és frissen őrölt bors
• 1 kis doboz (kb. 2 dl) kókusztej
• tökmagolaj és kevés friss zellerlevél a tálaláshoz

Mosd meg és hámozd meg az édesburgonyát, majd vágd fel nagyobb kockákra. A zellergumót mosás után vastagon hámozd meg, vágd kockákra, és add az édesburgonyához. A vöröshagymát és a fokhagymát pucolás után szintén vágd apróra. Tedd az összes előkészített hozzávalót egy mély leveses tálba. Adj hozzá egy kevés olajat, és gyújts alá. Nagy lángon kezdd el pirítani, így forrósítóbb lesz a hatása.

Kevergetés közben szórd bele a fűszereket. Amikor megpörkölődnek az alapanyagok, öntsd fel alaplével, és közepes lángon főzd fél órán keresztül. ha a zöldségek megpuhultak, kézi botmixerrel keverd a levest krémesre. Ekkor ízesítsd sóval, borssal, és add hozzá a kókusztejet is. Keverd el lágyan. Tálaláskor tökmagolajjal és mosott, felaprított zellerlevéllel díszítsd.

CSÍPŐS PAPRIKÁS TÖKMAGRAGU

Hozzávalók:

• 2 hegyes erős zöldpaprika
• 1 csomag (10 dkg) hántolt, natúr tökmag
• 1 dl extra szűz olívaolaj
• tengeri só és frissen őrölt bors

Mosás után vágd a paprikát vékony, csinos szeletekre. Én nem szoktam kimagozni, mert ezt a fogást pontosan az erőssége miatt készítem. Persze a csumáját már nem szoktam beletenni.

A tökmagot pirítsd meg szárazon egy vastag falú serpenyőben. Amint pirulni kezd, szedd ki egy mélyebb tálkába. Add hozzá a paprikát, az olajat, és sózd, borsozd bőségesen. Jól keverd el, sőt, ha lehet, hagyd is állni.

Csavaros üvegbe zárva a hűtőben akár 1 hétig is eláll. Elképesztően finom levesekre, salátákra vagy akár főzelékekbe keverve. Csakis az erős ízek kedvelőinek add! Rettentően csípős lehet!

További kedvcsináló képek a könyvből: