Bár a teljes karácsonyi műsor még nem ismert, lehetetlennek találom, hogy valamelyik csatorna ne tűzze idén is műsorra a Reszkessetek betörőket és a Grincset. Örök darab mindkettő, nem is igazán tudom elképzelni nélkülük  a szentestét, hiszen épp azt hivatottak elmesélni, miért is oly fontos a szeretet ünnepe. No, de most ebben a bejegyzésben nem az otthon hagyott Kevinről szeretnék mesélni, hanem a Grincsről, aki annyira utálta a karácsonyt, hogy úgy döntött, ellopja! Ezt a kis undok, zöld lényt 1957-ben Dr. Seuss találta ki, majd írta és rajzolta meg történetét. A Kolibri Klasszikusok sorában ez már a hatodik megjelent könyve, mely most is Tandori Dezső fordításában, de egy kicsit megújulva mesél a kisebbeknek. 

Néhány héttel ezelőtt olvastam egy cikket, amely arról szólt, hogy a mai kisiskolások kb. 65%-ának olyan munkája lesz mikor felnő, amely még egyáltalán nem létezik. Hamarosan új típusú állások jönnek létre, ezek legtöbbje olyan lesz, amelyeket mostani aggyal el sem tudunk még képzelni. Az IT-szektor is rengeteg lehetőséget tartogat magában, de elég csak belegondolni abba, hogy 10-15 évvel ezelőtt milyen szinten állt ez az ág. A mai gyerekek az anyatejjel szívják magukba a számítástechnikai alapismereteket, amelyeket én, aki a Commodore 64 nemzedéke vagyok, mindig csodálkozva tapasztalok. Valóban nem lehet elég korán kezdeni a tanulást, a programozás pedig hamarosan az életünk szerves része lesz. Tudtad, hogy az elmúlt három évben hússzorosára nőtt a szoftverfejlesztő szakmát adó tanfolyamokon részt vevő diákok száma? Ez nem is csoda, hiszen akik most programozónak állnak, azoknak átlagosan 50%-kal nő a fizetése. De a legszebb az egészben az, hogy ebben a világban a hölgyek is fantasztikus dolgokat kreálnak. Sőt, ha egy kicsit mélyebbre ásunk, akad néhány kiemelkedő nő a számítástechnika úttörői között, mint például Ada Lovelace, Grace Hopper vagy akár az "ENIAC-lányok". Ez is azt bizonyítja, hogy az informatika nem csak férfiaknak való, és a nőknek igenis helyük van a programozók között. S hogy miért írtam ezt mind le? Azért, mert Stacia Deutsch Kód, csajok, satöbbi sorozatának első kötete A barátságkód azért egyedülálló, mert 10-12 éves lányokat próbál meg bevezetni a technológia és a kódolás világába. Persze ne gondold, hogy száraz, tankönyvi anyagként teszi eléd, hanem kifejezetten szórakoztató és kedves történetbe csomagolja.

Vannak olyan könyvek, melyek csöndesen lopják be magukat az olvasók szívébe. Sarah Winham Bádogember című regénye pontosan ilyen; megindító, lírai és engem teljesen elvarázsolt. Ez egy lélegzetelállító, gyönyörű szerelmi történet, mely mentes a cukormáztól, ugyanakkor őszinte és nagyon emberi. Megható, csendes-bús, magával ragadóan szép regény, és talán túlzás nélkül kijelenthetem, hogy az egyik legjobb könyv, amit idén olvastam. Winman elbeszélése tavaly jelent meg, de már 14 nyelvre lefordították, majd Costa irodalmi díjra jelölték. Nem véletlen, hiszen az egyik legszebb szerelmi történet, melyet az utóbbi időben kiadtak.

Karácsony közeledtével az élelmiszerboltokat ellepik a csillogó papírba csomagolt szaloncukrok, a csokoládékat rejtő adventi naptárak, a villogó fényfüzérek és egyéb lakásdekorációk; valamint a könyvesboltokban is megjelennek azok a könyvek, amelyekkel még inkább ráhangolódhatunk az ünnepekre. Szeretek ilyenkor meghitt, téli történeteket olvasni, és azt sem bánom, ha fontos szerepet játszik benne a szenteste és a Télapó. A Christmasaurus pont ilyen könyv, ráadásul egy igazi gyerek-mágnes. Akadnak benne éneklő-verselő manók, varázsbabok, valamint egy akrobatákat megszégyenítő mozdulatokat produkáló Mikulás, és egy karácsonyi dinoszaurusz is. Kell ennél több?

Fiala Borcsa - újságíró, blogger és nem utolsó sorban a wmn.hu főszerkesztő-helyettese -, a Szerinted?! és az Egy cirkuszigazgató mindennapjai - Anyaság, rocks! után, új könyvvel jelentkezett. A Bűntény a Dunán egy olyan nyomozós történet, amelyben a rejtélyek megoldása mellett a gasztronómiai élvezetek is előtérbe kerülnek. Értsd úgy, hogy a dizájnerdrogok és néhány hulla mellett szépen megférnek a palacsinta hegyek, az aszalt barackos zabpelyhes kekszek, de még egy érlelt angus marhasteak is. Szóval ez egy ifjúsági gasztrokrimi, de amolyan Borcsásan.

Újabb könyvvel bővült a Kolibri Kiadó gondozásában megjelenő Roald Dahl-gyűjtemény. A barátságos óriás, a Matilda, és a Boszorkányok után itt a Fantasztikus Róka úr, amely bizonyára nemcsak a kicsiket fogja elbűvölni, hanem a felnőtteket is. Hatalmas Dahl rajongó vagyok, kivétel nélkül az összes felnőtt és gyerekkönyvét szeretem. Csípem a sajátságos humorát, amely egészen beteges és morbid tud lenni, valamint a csavaros, vicces jeleneteket, amelyek annyira jellemzik történeteit. A frissen megjelent kötettel sincs másként, egyszerűen imádtam minden sorát. Bár ez nem annyira elborult a többi regényéhez képest, kifejezetten visszafogott, mégis érdemes elolvasni, ugyanis kedves, szerethető, ugyanakkor furfangos és tanulságos mese. Nem véletlen, hogy Dahlnak is ez volt a legkedvesebb története. 

Már többször írtam, hogy egy vidéki kisvárosban nőttem fel. Anyu szülei egy távolabbi faluban laktak, ezért hétvégente sokszor kocsikáztunk el hozzájuk. Az út nem volt hosszú, lelkesen figyeltem az elsuhanó tájat az autó hátsó üléséről. Télen nem volt valami izgalmas a látvány, ráadásul korán sötétedett és a hazaúton sokszor az orrom hegyéig se láttam… no de a nyár! Nemcsak a vadvirágokat és a hatalmas, lombos fák látványát szerettem, hanem a távolban felbukkanó őzeket, nyulakat, madarakat is.
A gólya volt a kedvencem. A hatalmas, gallyakból épített fészkét már messziről észrevettük és izgatottan találgattuk a kocsiban, vajon egy vagy két madár lakja-e? És amikor felvillant egy-egy narancssárga csőr vagy a fekete-fehér tollazat, az nagyon jó érzéssel töltött el mindannyiunkat és mosolyt csalt az arcunkra.
Szigeti Kovács Viktor Lúna gyermekei című könyvének főszereplői gólyák, a történet pedig az ő vándorlásukat követi végig.