Fontos és számomra meghatározó emlékeket illatokhoz, ízekhez kötök. Most is előttem vannak olyan családi események vagy baráti összejövetelek, melyekhez valamilyen ételt kapcsoltam, és sok év eltelte után is érzem a számban az ízeket. Neked is vannak hasonló emlékeid, és te is néha átélsz egy-egy kedves pillanatot, ha megérzel egy rég elfeledett illatot vagy ízt? Kasivai Hiszasi könyvében fontossá válnak ezek a fogások, ugyanis a Kamogava Kifőzde pontosan ezekre az ízekre és emlékekre specializálódott. Te milyen ételt kérnél, ha tehetnéd? És mit tennél meg azért, hogy még egyszer megkóstolhasd? A kötet a General Press Kiadó gondozásában és Mayer Ingrid fordításában olvasható.

Ha már olvastál japán szerzőktől, akkor tudod, hogy ahogyan ők írnak, az nekünk, európaiaknak egy kicsit talán megfoghatatlan. Olyan történeteket találnak ki és olyan különleges atmoszférát képesek teremteni, hogy már az első oldalak után érezni lehet, hogy örökre megszereted vagy megutálod az effajta irodalmat. Nálam néhány éve kezdődött a szerelem és azóta is zsinórban olvasok japán (és vietnámi) kortárs íróktól. Genki Kawamura neve nem ismeretlen hazánkban, hiszen a többszörösen díjazott Ha a macskák eltűnnének a világból című regénye  hónapokig szerepelt sikerlistákon. Témáját tekintve nem könnyű, hiszen az elmúlásról és az életünk során elszenvedett veszteségekről mesél. Nemrégiben megjelent egy újabb könyve, mely szintén egy nehéz témát boncolgat. A virágokat ne felejtsd című kötet egy Alzheimer-kórban szenvedő anya és fia megható kapcsolatát mutatja be. Nagyon erős könyvnek tartom, melynek szereplői és mondanivalója biztosan hosszú ideig velem maradnak majd. Ez a kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Vihar Judit fordításában olvasható.

Volt már olyan könyv a kezedben, amely minden fejezetében megbizsergette a lelkedet finomságával, értelmével és párhuzamaival? A többszörös díjnyertes török származású írónő, Elif Shafak regényei bizony így hatnak a lélekre, az enyémre legalábbis mindenképp. Történeteiből rengeteg mindent megérthetünk Törökországról, a török társadalomról, a török kultúráról, kicsit jobban megismerhetjük Isztambult, valamint az ott élő férfiak és nők helyzetét. Shafak gyakran felszólal a nők jogaiért és szólásszabadságáért, ezért hazájában büntetőjogi eljárást is indítottak ellene, végül és egész életművét, köztük az Éva három lánya című regényét is tiltólistára tették. Egészen abszurd, nem? Hiszen könyveiben épp azokra az égető problémákra próbálja felhívni a figyelmet, mely megkerülhetetlenek, hazájában pedig üldözik azokat az írókat, akik említést tesznek az ottani helyzetről. Most a fentebb említett regényt hoztam, melyet már 2017-ben kiadtak hazánkban, ám tavaly egy csodás új borítóval újra elérhetővé vált a könyvesboltok polcain. A kötet az Európa Kiadó gondozásában és Csáki-Sipos Kata, valamint Nagy Marietta fordításában olvasható.

Namrata Patel Meena Dave őszinte élete című könyve egy kivételesen érzelmes történet arról, hogyan találj önmagadra, amikor úgy érzed elvesztél és már nem tudod, hogy ki is vagy valójában. Ez a könyv egy érzelmi utazás, mely rávilágít arra, mennyire fontos, hogy megismerd a gyökereidet, és hogy tudd, honnan jöttél. Megmutatja azt is, hogy soha nem késő megtanulnunk, hogyan kapcsolódjunk az örökségünkhöz. Váljunk eggyé családunk történetével, ápoljuk nemzedékről nemzedékre hagyományainkat, hogy ezáltal mindig hazataláljunk, bárhol is legyünk a nagyvilágban. A kötet a 21. Század Kiadó KULT Könyvek sorozatában jelent meg és Vereckei Andrea fordításában olvasható.

Kevés könyv van a 21. Század Kiadótól, amely nem fog meg valamiért. Kifejezetten szeretek a KULT Könyvek között magozgatni, mert már sok kedvencem akadt a sorozatból. Katy Hays A kolostor című regényében is minden benne van, amit én általában szeretni szoktam. Adott egy akadémiai világ, egy régi könyvtár, sok-sok antik műtárgy és némi rejtély, mindez megbolondítva egy kevés okkultizmussal, a tarot kártya történetével és egy gyilkossággal. Minden egyes tétel azt sugallta, hogy ez az én könyvem lesz, de valahogy hiába a csodás borító és az ígéretes fülszöveg, sajnos nem találtunk egymásra. Megosztó kötet, vagy nagyon fogod szeretni, vagy nem. Mindenesetre ha szereted a lassan kibontakozó történeteket és a misztikus vonalat, tegyél vele egy próbát.

Ha lenne egy időgéped, te melyik történelmi korszakba repülnél vissza? Én az 1920-as évek Angliáját és Amerikáját látogatnám meg, mert hihetetlenül izgalmas lehetett akkor az élet. Persze csak azoknak, akik a krémhez tartoztak, bár ha belegondolok, ez most is így van.
Az első világháború után dübörög a hisztériával határos élvhajhászás, a gazdagok szórakoznak, különféle klubokba járnak, elegáns autókkal furikáznak, drága bundákban parádéznak, az esti koktéljuk fölött beindul a pletykagépezet és természetesen megjelennek a gengszterek is, akik legtöbbször egyéni megoldásokat találnak ki egy-egy kényes ügy elintézéséhez. Ebbe az egyszerre csillogó és sötét korszakba kalauzolja el Kate Atkinson olvasóit A léhaság szentélyei című regényében. A kötet a 21. Század Kiadó gondozásában és Borbély Judit Bernadett fordításában olvasóható.

Vannak helyzetek, amikor teljesen más irányt vesz az életünk, s bár hiába ragaszkodunk a régi, jól bevált dolgokhoz, bizony változtatnunk kell. Ez először nagyon fájdalmas és ijesztő, de a végén mégis ott dereng az újrakezdés és a boldogabb élet lehetősége. A történetsütödés Carsten Henn második regénye A könyvsétáltató után, amely szintén egy ismeretlen német kisvárosba kalauzolja el olvasóit. Azonban a főszerepet ezúttal nem egy idős úr és egy kilenc éves cserfes kislány, hanem egy fiatal és boldogtalan balerina, valamint egy Olaszországból származó pék játssza. Amellett, hogy a két könyv helyszíne megegyezik, még egy közös van bennük: igazán szívhez szólóak.