Elif Shafak, a díjnyertes brit-török írónő, figyelemreméltó mesélő. Törökországban és a világ minden táján népszerű, mindig képes bevonzani az olvasót a történeteibe, amelyek egyre az ember elevenébe vágnak. Regényeiben örökérvényű problémákat feszeget, legyen az vallás, politika, identitás, szexuális zaklatás. Sohasem választ könnyű témát, de nem is várunk mást egy olyan embertől, aki harcol a nők egyenjogúságáért, az LMBTQ jogaiért és a szabadságjogok betartásáért. Nemrégiben az Európa Kiadó gondozásában megjelent 10 perc 38 másodperc című regénye, mely ugyancsak nem mindennapi kérdéseket feszeget.

Kicsit mindig szomorú leszek, ha egy számomra kedves sorozat a végéhez ér. Jenny Colgan Piciny Csodák Pékségében játszódó történetei már egészen a szívemhez nőttek, de ez nem is csoda, hiszen a Mount Polbearne nevű kis sziget lakói folyamatosan tesznek azért, hogy ne legyen feléjük annyira egyhangú az élet.
Ha csak képletesen is, de szerettem betérni Polly Waterford pékségébe, melyet mindig körülleng a frissen sült kenyér illata. Jó volt megismerkedni Huckle-lel, Kerensával, Reubennel, Jaydennel, Florával és természetesen Neillel, a tüneményes lundával.

Tavaly olvastam Jenny Colgan Piciny Csodák Péksége című regényét, és amikor megtudtam, hogy érkezik a folytatás, majd kibújtam a bőrömből. Alig vártam, hogy megint Mount  Polbearne-ben járjak és hírt kapjak kedvenc szereplőimről, halljak a halászok felől és újra érezzem Polly Waterford frissen sült kenyereinek és péksüteményeinek ínycsiklandó illatát. Szerencsére a második rész sem okozott csalódást, sőt! A Kalamajka a Piciny Csodák Pékségében hozta az előző színvonalát, én pedig jólesően merültem el újra ebben a bájos vidéki miliőben. A szigeten továbbra is barátságosak és segítőkészek az emberek, friss a levegő, a sirályok és a lundák pedig még mindig hatalmas szárnycsapásokkal veszik birtokukba a szikrázóan kék eget.

Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Suzy és a medúzák az egyik legjobb YA regény, amit idén olvastam. Most jöhetnék a gyönyörű borítójával és az ígéretes fülszövegével, de egyik sem fejezi ki elég jól, hogy milyen csodálatos és mennyire elképesztő ez a könyv. Megható és szívbemarkoló történet a gyászról, a bánatról, a családról, a barátságról és az elfogadásról. Mély mondanivalóval bíró regény ez, egy olyan kislány hangján, aki veszteséget szenvedett és keresi a miértekre a választ.

Röviddel halála előtt, Carrie Fisher régi újsághalmok között rábukkant kézzel írott naplójára. Visszagondolva 1976 egy nagyszerű év volt, hiszen abban az évben alakult meg a U2; Steve Wozniak és Steve Jobs megalakította az Apple Computer nevű garázscéget; megjelent Anne Rice Interjú a vámpírokkal című könyve; és Londonban elkezdték forgatni a Csillagok háborúját. Carrie 19 éves akkoriban, A hercegnő naplóját olvasva pedig betekinthetünk egy naiv és érzékeny fiatal hölgy életébe, aki egy csapásra vált hollywoodi szupersztárrá és forrt össze a neve örökre Leia hercegnőével.