Ha meghallom a nevet: Romy Schneider, óhatatlanul Sissi jut eszembe. A filmtrilógia, melyben Erzsébetet alakította, eggyé vált vele. S hiába kapunk a mozivásznon egy idealizált császárnét, ugyanúgy idealizáljuk általa Romyt is, és azonosítjuk filmbeli szerepével. Pedig ő mindent megtett, hogy megmutassa magát más alakításokban is, még szülőhazájának is hátat fordított, csak hogy ne mossák össze folyton azzal a szereppel, mely meghozta számára az áttörést és a világhírű ismertséget. Az amerikaiaknak ott volt Marilyn Monroe, míg a franciáknak (és a németeknek) volt egy tündöklő Romyjuk. Mindketten tragikus sorsú csillagok voltak, akikről ma már tudjuk, mennyi fájdalmat hordoztak magukban. Romy Schneider élete közel sem volt tökéletes, hiába áldotta meg a sors egy angyali külsővel. Élete során rengeteg fájdalmat kellett átélnie, majd eljött a pont, amikor már nem bírta tovább és véget vetett az életének. Bernard Pascuito Romy Schneider utolsó életéről, vagy inkább utolsó évéről mesél és keresi a válaszokat a történtekre.

Pascuito pedig tényleg körbejárja a fájdalmat, mely a színésznőt felemésztette. Olvashatunk arról, hogy mennyire belefáradt Sissi szerepébe, így amikor felkérték a 4. rész főszerepére is és visszautasította, hazája  rosszallásával kellett szembenéznie. Helyette a Christine című filmet vállalta el, melyben Alain Delonnal közösen szerepelt. E film forgatása alatt szerettek egymásba, majd költöztek Párizsba és 1959-ben pecsételték meg a boldogságukat egy gyűrűvel. De az eljegyzést 1963-ban felbontották, majd Romy hozzáment Harry Meyen színész-rendezőhöz. Házasságuk zátonyra futott, 1975-ben elváltak. A férfi később öngyilkosságot követett el, melyet Romy soha nem tudott igazán feldolgozni. Született egy közös fiuk is, David Christopher Meyen, majd a következő házasságából egy lány gyermeknek adott életet, mégpedig Sarah Magdalena Biasininek. Viszont Daniel Biasini mellett sem találta meg a boldogságot, 1981-ben különváltak útjaik.
Ez az év hatalmas törés volt Romy életében, 1981. július 5-én egy tragikus hírt kapott. Fia ekkor 14 éves, és egy véletlen baleset következtében megsérül. Egy kerítésről akart leugrani, hogy bemenjen egy házba, de fennakadt a tetején és mire kiért a mentő, túl sok vért vesztett, és meghalt. A híreszelések szerint Romy a történtek után sűrűn az ital fenekére nézett és már nem tudott újra a fény felé fordulni. 1982. május 29-én halt meg párizsi lakásában, holtteste mellett alkoholos üvegeket és altatótablettákat találtak.

A könyv szerzője megpróbálja megismerni Romy Schneidert, azt a nőt, aki Alain Delon bűvöletébe került, és aki a szakításuk után kétségbeesetten vágyik a biztonságra és a szerelemre. Az egymást követő szeretők és férjek talán arra kellettek, hogy betömjék a szívén ejtett lyukat és begyógyítsák a sebeket. Vajon Romy boldog volt? Ezt az életrajzi regényt olvasva akaratlanul felteszi a kérdést az olvasó. A kötetet olvasva az ember kétségbe vonja, ha ismerte is az öröm boldog pillanatait ez a szép nő, csak nagyon ritkán engedte be az életébe.

Romy viharos magánélete foglalkoztatta a sajtót, ugyanakkor saját fájdalmából meríteni tudott, amikor színpadon vagy kamerák előtt állt. Tehetsége a mai napig megkérdőjelezhetetlen, számos filmben és színházi előadásban megmutatta ezt. De a mosoly mögött nem vettük észre egyszer sem a végtelen szomorúságot?
Pascuito megrajzolt nekünk egy portrét Romy Schneiderről, megemlíti a nagyobb filmeket, melyekben szerepelt, de nem tér ki az összes alakítására. Sőt, a kötet nem tartalmaz filmográfiát sem, inkább próbálja megfejteni a törékeny és szeretetéhes nőt. S mivel nem a szép dolgok kerülnek előtérbe, így a könnyek sokkal inkább jelen vannak, mint a nevetés.

A történetek és az elbeszélések többsége sajtóanyagok feldolgozásából áll össze, de olvashatunk jó néhány, eddig meg nem jelentetett nyilatkozatot is. Egyszer valaki azt mondta, hogy ha egy színész összes filmjét megnézed, az elég, hogy megtudj mindent a személyiségéről. Valószínűleg az életrajzi könyvekkel is így van, el kell olvasni mindent, hogy kerek képet kapj egy emberről. Bernard Pascuito kötete nem nélkülözhetetlen írás, de témáját tekintve megkerülhetetlen. Általa egy kicsit jobban megismerhetjük az igazi Romy Schneidert és talán választ is kapunk néhány miértre.

Körtés tarte tatin

Hogy mi is ez pontosan? Nem más, mint a francia fordított torta! Romy nemcsak Franciaországot, hanem annak gasztronómiáját is szerette. S noha odafigyelt a vonalaira, néha megengedett magának egy-egy szelet finom süteményt. Kedvelte az egyszerű desszerteket, a tarte tatin pedig nemcsak isteni, de villámgyorsan elkészül.
Ma kicsit filozofikus hangulatban vagyok, de azt hiszem, ez a torta, pontosan olyan, mint az emberek. Amikor kiveszed a sütőből, csak a sült, egyszerű tésztakérget látod, ám ha kiborítod egy tányérra, megmutatkozik az igazi arca és előbukkan a puha körte, melyet bevon a fahéjas, karamellizált cukorszirup. Néha a látszat mögé kell lesnünk, aztán ki tudja? Talán kellemesen csalódunk...Hozzávalók (26-28 cm-es kerek tortaformához):

• 3-4 közepes körte
• 120 g nádcukor
• 60 g hideg növényi vaj
• 1 csomag leveles tészta
• 1 csipet só, őrölt fahéj
• + pirított diódarabok a tetejére

A körtéket megmosom, megpucolom, 8 felé vágom és eltávolítom a magházakat.
Egy serpenyőben kis lángol melegíteni kezem a cukrot. Amikor kezd világos színűre karamellizálódni, hozzádobom a felkockázott hideg vajat, az őrölt fahéjat és a sót. Kicsit felhabzik ilyenkor, de ahogy óvatosan elkeverem, egyneművé válik. Pár percig hagyom rotyogni, végül belerakom a körtedarabokat. (Nyugi, a karamell ilyenkor megdermed, de aztán szépen felolvad és bevonja a gyümölcsdarabokat.) Óvatosan, időnként átkavarva 8-10 percig főzöm, amíg a körte meg nem puhul. 
A leveles tésztát addig vékonyra nyújtom és a sütőforma méreténél kb. 2 cm-rel nagyobb kört vágok ki belőle. Fogom a tortaformát és szépen egyenletesen elrendezem benne a puha körtéket. Ráborítom a tésztát, kicsit a széléhez nyomkodom, hogy pereme legyen. 2-3 pici lyukat metszek a tésztába, hogy a felesleges gőz eltávozhasson sütés közben, majd beteszem a 200°C-ra előmelegített sütőbe. 
Kb. 23-25 percig sütöm, amíg szép, aranybarna nem lesz a tészta. Kiveszem a sütőből és pár perc pihenés után egy nagy tányért teszek a tetejére. Egy hirtelen mozdulattal óvatosan kiborítom. Langyosra hűtve az igazi, miután felszeletelem, pirított dióval szórom meg a tetejét.

ParféTipp: Hedonisták tehetnek mellé egy gombóc vaníliafagyit is!

A Helikon Kiadó jelentette meg Bernard Pascuito: Romy Schneider utolsó élete című kiadványát. A szerző fókuszba helyezi az ikonikus színésznő utolsó évét, emellett végigköveti életének minden fontos, sikeres, boldog vagy épp tragikus állomását, rengeteg információt közvetítve az izgalmas forgatásokról, rendezők, pályatársak, családtagok visszaemlékezései alapján. Kövesd végig a blogturné állomásait és a játék megfejtéséért cserébe megnyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában.

NYEREMÉNYJÁTÉK

Természetesen Romy filmjeivel játszunk, ki kell találni a képek alapján a film címét, a megoldást pedig írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. 
(Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljon, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.)

A turné állomásai:
08.20.  Kelly és Lupi olvas
08.23.  Szembetűnő
08.26.  KönyvParfé